A cseh kormány által javasolt napelemes támogatások visszamenőleges csökkentése jogi fenyegetéseket váltott ki a befektetők részéről, és aggodalmakat keltett a zöld energiára vonatkozó országos és uniós tervekkel kapcsolatban – számolt be az FT. Miközben Európa a magas energiaárakkal és a klímacélok teljesítésével küzd, a lépés veszélyes precedenst teremthet a megújuló energiák piacán az egész EU-ban.
Már 2027-től betiltja a gázfűtés alkalmazását az új építésű otthonokban, ezzel ösztönözve az elektromos hőszivattyúk vagy egyéb alternatív fűtési rendszerek alkalmazását a brit kormány. A világ több országában, valamint az Európai Unióban is hasonló lépéseket terveznek, a brit szabályozás pedig megnyithatja az utat a további betiltások előtt.
Az Alkotmánybíróság egyetlen, úgynevezett pilot-ügy vizsgálatával dönt majd az 1111 napelemes szaldós beadványának ügyében, és már a döntéstervezet előkészítése is folyamatban van – írja a 24.hu a helyzetről készített összefoglalóban.
A Portfolio értesülései szerint már korábban elkészült a tervezete annak, a Lantos Csaba energiaügyi miniszter által tavasszal még az idei évre beígért új lakossági pályázati konstrukciónak, amelyben kizárólag akkumulátoros energiatároló telepítéséhez szerezhetne támogatást a háztartások egy része. A pályázat megjelentetését feltehetően a források szűkössége is késlelteti, de akár még idén megtörténhet a bejelentése. Éppen ezért érdemes körbenézni, hogy Európa országaiban milyen pénzügyi támogatási eszközöket alkalmaznak annak érdekében, hogy ösztönözzék a háztartási akkumulátoros energiatároló rendszerek telepítését a lakossági napelemekhez kapcsolódóan. Ezek a programok ugyanis azt is előre vetíthetik, hogy itthon miket tartalmazhat a pályázat, amely elősegítheti a lakossági energiatárolók hazai elterjedését is.
Friss számokat közölt a lakossági Napenergia Plusz Program állásáról csütörtökön reggel a Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium, így kiderült, hogy mintegy 4000 pályázónak már több mint 10 milliárd forintot utaltak át a modern napelemes rendszerek telepítéséhez.
Az ukrajnai háború jelentős pszichológiai-, társadalmi- és gazdasági hatásokat váltott ki Európában, különösen az energiaszektorban, ahol az energiaellátás biztonsága vált a legnagyobb kihívássá, miközben az árak drámai módon emelkedtek. Az oroszországi földgáz- és kőolajszállítások lassulása/megakadása arra kényszerítette a kormányokat, hogy felülvizsgálják energiaügyi politikájukat, miközben a polgárok is alkalmazkodtak, új viselkedésmintákat követve, és alulról szerveződő kezdeményezések révén hozzájárulva a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez és elterjedéséhez. Ezek az erőfeszítések, különösen a háztartások által létesített napenergiával működő erőművek és az alternatív fűtési megoldások, például hőszivattyúk alkalmazása, a helyi energiaforrások használata felé való elmozdulásra utalnak. A decentralizált megújuló energiarendszerek lehetővé teszik a közösségek számára, hogy saját energiafogyasztásuk felett nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak, ezáltal növelve ellenállóképességüket (akár katonai támadásokkal szemben is), és függetlenségüket a külső energiaszolgáltatóktól. Ez az átalakulás nem csupán a fenntartható jövőhöz járul hozzá, hanem jelentős mértékben csökkentheti az energiaköltségeket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a válság súlyosbította az energia-szegénységet is számos háztartás számára.
Az elmúlt hetekben meghaladta Magyarországon a nyáron valaha mért legmagasabb áramfogyasztási csúcsot a naperőművek beépített teljesítőképessége, ami óriási változást jelent a villamosenergia rendszerben, és ez még csak a kezdet – derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. A magyarországi naperőmű forradalom világviszonylatban is az élbolyba helyez minket két lényeges mutatóban, és mindez egyúttal hatalmas kihívásokat is okoz a rendszer egyensúlyban tartása során.
Ma már jóval több, mint 2000, a felhasználók és az energiarendszer számára is előnyöket kínáló energiaközösség működik Ausztriában mintegy 30 ezer taggal. A siker leglényegesebb feltétele a politikai akarat megléte, így az első számú sikertényező az ösztönzőkkel és finanszírozási rendszerrel is kiegészülő szilárd jogi és szabályozási keret - osztotta meg az energiaközösségekkel kapcsolatos kedvező tapasztalatokat Angela Holzmann, az Osztrák Energiaügynökség szakértője a Magyar Természetvédők Szövetsége és Közösségi Energia Szolgáltató NKft. által rendezett szakmai fórumon, ahol a csehországi tapasztalatokról, illetve a hazai tanulságokról, kihívásokról és tervekről is szó esett.
Jogszabályváltozás miatt 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztó társaságok a nem lakossági felhasználók energiaszámláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki. Ez azt jelenti, hogy az új évtől a papíralapú számla helyett az MVM is csak elektronikus számlát állíthat ki ennek az ügyfélkörnek - hívta fel a figyelmet az MVM a hétfői közleményében.
November közepén egy új lakossági villamosenergia tarifatípust hoz létre az Energiahivatal, és ez a kulcsfontosságú döntés kinyitja majd az ajtót a merev lakossági rezsicsökkentési rendszer átalakítása előtt – derült ki a Portfolio minapi Energy Investment Forum konferenciáján. Ez azért lesz jelentős lépés, mert a most bruttó 36 forint körüli rezsivédett áramárból a legnagyobb tételnek, a 23,4 forint körüli rendszerhasználati díjaknak a megváltoztatását teszi lehetővé, ami várhatóan 2026-tól akár húsba vágó pénzügyi következményekkel is járhat több százezer háztartás számára. A fő cél ezeknek a díjaknak a mozgatásával az, hogy rávegyék az érintett kört az együttműködésre, azaz arra, hogy minél inkább napközben fogyasszanak villamosenergiát, amikor az egyébként is bőségesen és viszonylag olcsón áll rendelkezésre a naperőművek túltermelése miatt. Az ösztönzés további fontos eszköze lehet majd az, hogy a most 5 forintos energiadíj, azaz az elektron ára, is nagyot változhat napon belül akár 15 percenként, a piaci viszonyok függvényében.
Egy négy elemből álló jogszabály csomagról kezdett ma társadalmi egyeztetésbe az Energiaügyi Minisztérium, amely az energetikai szektor széles körét érinti sokfajta változáson keresztül. A tervezett módosítások jelentős része a zöldenergia hasznosítás további térnyerését, az időjárásfüggő megújulók lendületes terjedése okozta kihívások kezelését szolgálja. A változások például megkönnyíthetik a társasházak számára a napelemes rendszerek telepítését, felgyorsíthatják az áramhálózat rugalmasságát növelő fejlesztéseket, és hozzájárulhatnak a háztartási méretű kiserőművek termelésének mérhetővé tételéhez.
A hőszivattyúk elterjedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik, ami nem csoda: az idén nyáron életbe lépett, minden eddiginél szigorúbb, új építésű ingatlanokra vonatkozó épületenergetikai szabályoknak szinte már csak ezzel a technológiával lehet megfelelni. A felújítások esetén is optimális választás lehet. Bár bekerülési költsége magasabb, mint egy kondenzációs kazáné, üzemeltetése jelentősen olcsóbb, hiszen a környezet hőenergiáját is hasznosítja hűtésre-fűtésre, a működéséhez szükséges elektromos áram érkezhet napelemből, de H tarifás hálózati energia is igényelhető. Az Immergas szakértője szerint összességében a technológiával önmagában is könnyedén elérhető az elvárt 30%-os energiamegtakarítás. A beruházási költségeket az Otthonfelújítási Programban jelentősen lehet csökkenteni, amire bátran lehet még jelentkezni, eddig csupán a befogadható pályázatok 10 százalékát adták be. Magyarország egyelőre jelentősen el van maradva a működő hőszivattyúk számában, de tavaly már 32%-os volt a bővülés, a támogatásoknak köszönhetően pedig még inkább felgyorsulhat a folyamat.
Közel ezer családnál már üzemelnek a napelemek és energiatárolók a Napenergia Plusz Programban, és eddig összesen több mint 20300 háztartás nyert támogatást a pályázatban – derült ki az Energiaügyi Minisztérium kedd reggeli közleményéből.
Az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki az erkélynapelemek telepítésének jogi szabályozásáról Magyarországon. Bár a hatályos jogszabályok tiltják a napelemek erkélyre történő felszerelését, szakértők szerint bizonyos kiskapuk továbbra is lehetővé teszik azok telepítését, az iparági szövetségek szerint viszont nincs menekvés a tilalom alól.
Az európai napelem és akkumulátoros energiatárolás gyors fejlődése új lehetőségeket teremt mind a megújuló energia fejlesztőinek, mind az ipari és kereskedelmi fogyasztóknak, de egyúttal jelentős kihívásokkal is jár. A negatív áramárak megjelenése és a hálózati kapacitások szűkössége olyan problémák, amelyek befolyásolhatják az ágazat növekedését. Ezeknek a kihívásoknak a megoldása érdekében kritikus, hogy az ösztönző rendszereket helyesen alakítsák ki, és hogy a hálózati díjak olyan magatartást ösztönözzenek, amely támogatja a megújulók integrációját. – mondta Jan Osenberg, a SolarPower Europe Senior Policy Advisora a Portfolio Energy Investment Forumon.
A MAVIR azon törekvései, hogy bevonja a kiegyenlítő szabályozásba a zöldenergia-termelőket, és integrálja a megújuló energiaforrásokat, nemcsak a rendszer biztonságát növelik, hanem a környezeti fenntarthatóság érdekében is jelentős lépéseket jelentenek. A következő években a technológiai fejlődés és a piaci innovációk révén várhatóan még inkább bővülni fog a megújuló energiaforrások szerepe, így a MAVIR-nak folyamatosan alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. "Kérem, hogy figyeljenek az előttünk álló kihívásokra és lehetőségekre, hiszen a jövőnk a zöldenergia-termelők integrációjában és a fenntartható villamosenergia-rendszer kialakításában rejlik" – zárta kérésével Szabó Dezső, a MAVIR Zrt. forrásoldali üzemelőkészítési osztályvezetője a Portfolio Energy Investment Forumon.
Mire számíthat Lengyelország az amerikai elnökválasztás után?
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
