Hátat fordít Európa legerősebb országa az amerikai piacnak

A CDU/CSU és az SPD alkotta kormány célja egyértelmű:

Németország versenyképességének visszaállítása az adócsökkentések, energiaár-mérséklések és masszív állami-magán befektetési programok révén.

Friedrich Merz, a kereszténydemokraták vezetője és leendő kancellár, már a koalíciós tárgyalások alatt jelezte: Németország szakít a fiskális visszafogottsággal, lazít a költségvetési szigoron (a híres „adósságféken”), és a kontinens biztonsági bizonytalanságai közepette – Donald Trump NATO-kötelezettségvállalásokat megkérdőjelező megnyilvánulásai után – komoly összegeket pumpál infrastrukturális és védelmi fejlesztésekbe – számolt be a Politico.

A gazdasági élénkítési program ezzel együtt nem pusztán válságkezelő csomagként, hanem ideológiai irányváltásként is értelmezhető.

A gazdaságpolitikai csomag zászlóshajója az ún. „Németország Alap”, amelyet 10 milliárd eurónyi közpénzből hoznak létre, és amelyhez 100 milliárd eurónyi magánbefektetést is igyekeznek bevonni, elsősorban induló és növekedési pályán lévő vállalkozások támogatására. Emellett beruházásélénkítő társasági adókedvezmény is érkezik. A cél, hogy a német ipar újra vonzó környezetté váljon a befektetők számára – különös tekintettel az energiaköltségek mérséklésére: csökken az áramadó, az átvitelihálózat-használati díj, megszűnik a gázárhoz kapcsolódó pótlék, és bevezetnek egy ipari áramár-rendszert.

A hagyományos nehézipar is központi szerepet kap: a megállapodás „stratégiai fontosságúnak” nevezi az acélipart, támogatja a karbonleválasztási és -tárolási technológiákat (CCS), és adókedvezményeket ígér az elektromos járművekre. Ugyanakkor számos intézkedés csak hosszú távon lép hatályba:

például a társasági adó fokozatos, 15 százalékról 10 százalékra történő csökkentése csak 2028 után indulna.

A túlórák adómentessé tétele, illetve a gazdák számára visszaállított agrárdízel-kedvezmény politikailag érzékeny gesztusok, amelyek a társadalmi elégedetlenség mérséklését célozzák.

A program finanszírozása azonban továbbra is kérdéses. A kormány idén 1 milliárd eurós állami kiadáscsökkentést tervez, és 2029-ig 10 százalékkal faragna az adminisztratív költségekből, többek között a közszolgák létszámának 8 százalékos csökkentésével (a biztonsági szervek kivételével). Emellett teljes körű támogatási és támogatási rendszer-felülvizsgálat is indul.

A konzervatívok egyik fontos győzelme a két éve bevezetett ellátási lánc törvény eltörlése, amely a vállalatokat szigorúbb beszerzési átláthatóságra kötelezte.

A szakértői reakciók mérsékelten bizakodók, de sok a fenntartás. Michael Hüther, a kölni Gazdaságkutató Intézet vezetője szerint az energiaár-reform „erős jelzés” a hazai ipar felé, ugyanakkor a koalíciós dokumentum több része szerinte „homályos”, a CDU/CSU és az SPD közötti ellentétek (pl. a személyi jövedelemadó ügyében) élesek maradtak. Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet elnöke még keményebb szavakkal illette a csomagot: szerinte „hiányzik az ambíció”, és nem látszik, hogyan lesz mindebből valóság.

Összességében a Merz-kormány nagyot kockáztat: a költségvetési mozgástér szűkös, a koalíciós ellentétek komolyak, és az üzleti szféra is inkább kivár, mint ünnepel. A gazdasági fordulat ígérete kézzelfogható, de a siker kulcsa a végrehajtás hatékonysága és a politikai stabilitás lesz – különösen egy olyan globális környezetben, ahol Trump tarifapolitikája újra és újra kiszámíthatatlanságot visz a külkereskedelmi térbe.

Címlapkép forrása: Emmanuele Contini/NurPhoto via Getty Images