Donald Trump pókerjátszmája: az energiahordozó az új amerikai alkuzseton

Donald Trump amerikai elnök kaotikus, globális vámháborús fellépése nyomán kialakuló piaci zűrzavar és bizonytalanság közepette néhány egyértelmű trend kezd körvonalazódni. Az egyik ilyen, hogy azok az országok, amelyek szeretnének egyezségre jutni Trumppal,

megpróbálnak több amerikai árut vásárolni, hogy csökkentsék az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi többletüket

- írja a Reuters.

Azonban sok ország számára ez nem olyan egyszerű. Kevés olyan amerikai ipari termék van, - a szolgáltatói szektorral szemben - amelyre valóban igény lenne. Van viszont egy áru, amely a legtöbb országnak kell és ráadásul Amerikának sok is van: az energiahordozók – például a kőolaj, a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a szén.

Viszont nem ilyen egyszerű a képlet: ha minden olyan ország, amely szeretne vámengedményeket Trumptól, megnöveli az amerikai energiaimportját, az Egyesült Államok hamar kifog fogyni az exportra rendelkezésre álló fosszilis energiahordozókból.

Ez azt jelenti, hogy aki korán lép, az előnyben lehet.

Ázsia is beszállhat a játszmába

Két ázsiai ország jelentős mennyiségben importál most is kőolajat, LNG-t és szenet, ennek egy része pedig már Amerikából érkezik - ez a két állam Japán és Dél-Korea.

Japán 2024-ben 12,44 millió hordó mennyiségben importált amerikai kőolajat, ami csupán 1,6%-át tette ki teljes behozatalának. Ha elvégzünk egy gyors számítást, amiben egy hordó átlagosan 70 dollárba kerül, akkor Japán kb. 870,8 millió dollárt költött amerikai kőolajra a tavalyi évben - a Kpler számításai szerint

A kérdés az, hogy mennyivel lehetne ezt növelni, figyelembe véve, hogy Japán hosszútávú szerződésekkel rendelkezik már Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel is. Emellett a feldolgozóipar is korlátot jelent: Japánnak figyelembe kell vennie, hogy a megvásárolt kőolaj minősége alkalmas legyen finomítóik számára, ami korlátozza az amerikai import lehetőségeit.

Még ha Japán a teljes importjának 10%-ára növelné is az amerikai kőolaj arányát – ami évi 80 millió hordót jelentene –, akkor ez a jelenlegi, 60 dolláros WTI-árfolyamon kb. 4,8 milliárd dollárt jelentene, ami még mindig csekély összeg Japán 2024-es, 68 milliárd dolláros amerikai kereskedelmi többletéhez képest.

De mi a helyzet az LNG-vel és szénnel?

• 2024-ben Japán 6,5 millió tonna amerikai LNG-t importált, ami 9,6%-a volt a teljes, 67,43 millió tonnás mennyiségnek. Ha ezt sikerülne 30%-ra növelni – 13,5 millió tonnára –, az 13 dolláros áron (MMBtu) számolva 9,13 milliárd dollárt jelentene - a Kpler számításai szerint.
• Ha a szén behozatalt vizsgáljuk, akkor Japán 2024-ben 4,37 millió tonnát importált az USA-ból, ami mindössze 2,8%-a volt teljes (153,73 millió tonnás) importjának. A magasabb szállítási költségek – különösen az USA keleti partjáról – azonban korlátozzák ennek a növelését.

Ráadásul Japán főként kokszszenet vásárol az Egyesült Államokból, és ennek mennyiségi növelése ellátási szempontból kihívást jelentene, így a bővülés főként hőszénre korlátozódna.

TEHÁT, HA AZ ÖSSZES ENERGIAHORDOZÓT FIGYELEMBE VESSZÜK, A KERESKEDELMI PARTNEREK KÖZÖTTI DEFICIT ÍGY IS CSAK MINIMÁLISAN LENNE MÉRSÉKELHETŐ.

Eközben az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) Trump elnöki rendeletét követően bejelentette a széntermelés fellendítését célzó intézkedéseket, amelyek célja a korábbi korlátozások visszavonása és a "tiszta szén" előmozdítása az energiabiztonság és a hálózati megbízhatóság érdekében. Mindez gyorsabb környezetvédelmi felülvizsgálatokat és szénkitermelési engedélyeket ír elő.

(1/7) Following Executive Order Reinvigorating Americas Beautiful Clean Coal Industry, announced actions we are taking to unleash American coal production! @POTUS

— U.S. (Department) April 8, 2025

Európa már régóta üzletelne - csak egyelőre nincs kivel

Bár Trump ideiglenesen enyhítette a szerdán életbe lépett tarifákat, korábban azt követelte, hogy az EU 350 milliárd dollár értékben vásároljon amerikai energiát a kereskedelmi egyensúly helyreállítása érdekében:

Dan Jorgensen uniós energiaügyi biztos hangsúlyozta, hogy Európa több pénzt költött orosz fosszilis energiára 2022 óta, mint amennyit Ukrajnának segélyként nyújtott. Ennek fényében a zöld fordulat megerősítése gazdasági és geopolitikai szempontból is elkerülhetetlen. De akkor hogy jön ide a még több fosszilis-energiahordozó vásárlás?

A biztos jelezte, hogy az amerikai LNG vásárlások bővülhetnek, ha azok illeszkednek az unió zöld átállási céljaihoz. Ehhez pedig arra is szükség van, hogy eközben ne álljon földbe az EU-s versenyképesség, amit a megújulóenergia ágazat is megérez. Ugyanis az európai szélenergiaágazat a költségek és ellátási problémák miatt lefelé irányuló spirálba kerülhet. De nem csak a szélenergia-ágazat van bajban: a napenergia-ágazat növekedése 2023 és 2024 között drámaian, 53 százalékról 4 százalékra esett vissza.

Hozzá kell tenni, hogy az EU eddig is meg akart egyezni, és már november óta azt hangoztatja, hogy hajlandó a magasabb amerikai energiahordozó importra - hiszen rá is van szorulva, így nem is fáj annyira:

A szándék ellenére Trump nem hátrált ki eddig a vámok mögül. A brüsszeli diplomaták frusztráltan számoltak be arról, hogy valójában még csak érdemi tárgyalásokig sem jutottak el az amerikai kormánnyal. És miért? Az érintettek szerint elsősorban a Trump-adminisztráción belüli szervezetlenség, a fontos pozíciók hosszú ideig betöltetlenül hagyása, valamint a washingtoni bürokrácia bénító működése akadályozta érdemben az egyeztetések előrehaladását.

Összességében, még ha Japán és az Európai Unió növelnék is az amerikai energiahordozók behozatalát, ez csak kis mértékben csökkentené az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi többletüket.

Sőt, ekkora kereslet mellett az amerikai energiaexportőrök is gyorsan kifogynának a kapacitásból, ha több nagy importőr egyszerre próbálkozna ugyanezzel a taktikával.

Ezért valószínű, hogy az amerikai energiahordozó-kivitel megnövelése csak egy részegysége lehet a kereskedelmi deficitek kiigazításához.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images