Megállapodás született arról, hogy Magyarország idén teszt jelleggel kazahsztáni olajat vásárol a Barátság kőolajvezetéken keresztül – vette észre a Portfolio a kazah energiaügyi minisztérium hétfői közleményében. Erről a témáról nem tett említést tegnapi látogatása során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, csak arról beszélt a tárca közleménye szerint, hogy a kazah kormány támogatja, hogy a Mol újabb kőolaj- és földgázmezők kitermelésében vegyen részt, és ehhez körvonalazódik egy kazah-kínai-magyar stratégiai együttműködés. Ha megindul a tesztszállítás, majd az éles szállítás, akkor azzal a Mol legalább két legyet is üthetne egy csapásra.
A kazah kormány támogatja, hogy a Mol újabb kőolaj- és földgázmezők kitermelésében vegyen részt, amelyhez körvonalazódik egy kazah-kínai-magyar stratégiai együttműködés is, továbbá akár az MVM egyedi technológiáját is felhasználhatják majd a leendő kazah atomerőmű építés során – többek között erről beszél hétfői asztanai sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter.
Magyarország és Szerbia új kőolajvezeték építéséről állapodott meg - jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán.
Oroszország újabb csapást szenvedhet el, mivel az egyik legnagyobb törökországi olajfinomító azt tervezi, hogy február 27-től nem fogad több orosz nyersolajat, amennyiben az nem felel meg a G7 által meghatározott árplafonnak - árulta el a Bloombergnek egy, az ügyet jól ismerő forrás. Amennyiben ez megvalósul, az orosz olajipar egy újabb kulcsfontosságú kereskedelmi partnerét veszítheti el, amely eddig az ország teljes olaj exportjának több mint 5%-át adta.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) februári olajpiaci riportja szerint szerint Kína üzemanyag-kereslete a tetőzés közelében van, ami precedens nélküli egy hasonló fejlettségi szakaszban lévő gazdaság esetében. Az elektromos járművek terjedése, a földgázalapú közlekedés és a gazdasági szerkezetváltás egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország olajfogyasztása 2030-ra elérje a maximális szintjét.
A kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist február 6-i adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy hiába pörgetné Trump az amerikai olajkitermelést, a szektor mintha nem úgy mozogna, ahogy a politikus fütyül. A témáról Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében Nagy Viktor, lapunk vezető részvényelemzője volt a vendégünk, akivel arról beszéltünk, hogy milyen folyamatok zajlanak a kriptodevizák piacán, Trump ugyanis jelentős ígéreteket tett ezzel kapcsolatban a kampányban, de kérdéses, hogy ezek milyen formában valósulhatnak meg.
Magyarország szénhidrogén-kitermelése jelentős mérföldkőhöz érkezett: a kőolajtermelés 20 éves csúcsot döntött, míg a földgáztermelés is számottevően növekedett. A Mol, mint a szektor meghatározó szereplője, az Indexnek közölt ezzel kapcsolatban fontos részleteket.
Az Európai Unió új szankciókat fontolgat Oroszországgal szemben, beleértve az alumíniumimport fokozatos betiltását is. A tervezett intézkedéscsomag része az orosz invázió harmadik évfordulójára időzített válaszlépéseknek, és több területen szigorítaná a Moszkvával szembeni korlátozásokat - számolt be a Bloomberg.
Húsz év után újra meghaladta az 1 millió tonnát a 2024-ben Magyarországon kitermelt kőolaj volumene, a tavalyi növekedés 13%-os volt, míg a földgáz esetén a 7%-os éves növekedéssel tavaly 1,9 milliárd köbméterre nőtt a hazai kitermelés – hozta nyilvánosságra az adatokat szerdán az Energiaügyi Minisztérium. Amint a tárca rámutatott: a hazai kitermelés növelésével erősödött az ország energiaszuverenitása, hiszen csökkent az importkitettség.
"Az elmúlt napokban folytatott hosszas tárgyalások után ma az Európai Bizottságtól Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyek nélkülözhetetlenek az energiabiztonságunk jövője szempontjából", ezért az oroszellenes szankciók meghosszabbításáról "a mi szavazatunk is végül nem a vétó volt" – jelezte a mai külügyi tanácsülés után Brüsszelből közvetített sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter "óriási sikernek" nevezte a most elért eredményt, amely szavai szerint azt jelenti, hogy "a Bizottság kénytelen volt lépéseket tenni", hogy garantálja a magyar energiaellátás biztonságát. A magyar tárcavezető név említése nélkül két témában keményen bírálta Horvátországot, és jelezte, hogy egyedi döntéssel továbbra is beengedi a georgiai szolgálati és diplomata útlevéllel érkezőket Magyarország területére.
Szijjártó Péter szavai szerint a hétfői uniós külügyminiszteri tanácson dönteni kell az Oroszország elleni szankciók folytatásáról. A magyar kormány álláspontja szerint ez akkor történhet meg, ha Ukrajna és/vagy az Európai Unió garanciát ad arra, hogy a jövőben semmilyen módon nem gátolják a Magyarországra irányuló földgáz- és kőolajszállítást.
Bár a péntek reggeli közrádiós interjúban három feltételt is szabott Orbán Viktor kormányfő azért cserébe, hogy az EU meghosszabbítsa a január végén lejáró oroszellenes szankciókat, összességében mégis azt üzente, hogy nem fog vétózni a magyar kormány a következő napokbeli brüsszeli döntéskor. Utóbbi azért is valószínű, mert a minap Donald Trump új amerikai elnök is belengette, hogy még keményebb szankciókat hozhat Oroszországgal és az orosz kőolaj, földgáz megmaradt vásárlóival szemben, ha az oroszok nem ülnek tárgyalóasztalhoz az ukránokkal.
Az indiai olajfinomítók minden rendelkezésre álló lehetőséget vizsgálnak, hogy pótolják a legutóbbi amerikai szankciók miatt kieső orosz kőolajimportot. Napi 1,8 millió hordó, azaz az ország teljes importjának egyharmadának pótlása komoly kihívást jelent, ezért az állami tulajdonú finomítók világszerte – különösen a Közel-Kelet, Afrika és az Egyesült Államok területén – hirdetnek tendereket a beszerzésre. Eközben a kormány reménykedik abban, hogy a kiskapuk kihasználásával Oroszország továbbra is képes lesz biztosítani a szükséges nyersolajat - írta meg a Bloomberg.
Ukrajna tavaly mintegy 11,36 millió tonna orosz kőolajat szállított a Barátság olajvezeték déli ágán Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba, ami legalább 2014 óta, de valószínűleg Ukrajna 1991-es függetlenné válása óta a legalacsonyabb éves mennyiség – írja az ukrajnai energetikai tanácsadócég ExPro a heti hírlevelében.
Csehország már felkészült arra, hogy az orosz szállítások kiesése esetén azonnal teljes mértékben átálljon a nyugati irányból érkező kőolaj felhasználására - jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő kedden a közép-csehországi Nelahozevesben, miután találkozott az ország vezetékhálózatát üzemeltető Mero állami cég vezetőségével.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Hazánk a távmunkások paradicsoma?
Mire készül a kormány és mit várnak az elemzők?
Itthon az OTP-re figyelt pénteken a piac.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Van még pár kérdés, de az irány egyértelmű.
Mi érdemes tenni ebben a helyzetben?
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
