Valósággal felrobbant a bizmut ára

A bizmut azon öt anyag egyike, amelyeket Kína exportellenőrzés alá vont, válaszul arra, hogy Donald Trump amerikai elnök 10%-os importvámot vetett ki a kínai árukra. A kínai bizmutexport februárban zuhanórepülésbe kezdett és 458 tonnára csökkent, ami kevesebb mint fele a tavalyi havi átlagnak.

MINDEZ KOMOLY FESZÜLTSÉGET OKOZOTT A GLOBÁLIS PIACON ÉS KÖZEL 500%-OS ÁREMELKEDÉST EREDMÉNYEZETT A BIZMUTNÁL.

A bizmutot széles körben használják az autóipari bevonatoktól kezdve a gyógyszeriparon át az alacsony olvadáspontú ötvözetekig.

A geopolitikai rivalizálás középpontjába került kritikus nyersanyagok termelésében Kína domináns szerepet tölt be. Trump elnök csütörtökön rendkívüli felhatalmazást adott a kritikus ásványok hazai termelésének növelésére, folytatva ezzel elődje, Joe Biden politikáját.

Az elmúlt hét hét áralakulása jól mutatja, hogy

Peking milyen mértékben képes befolyásolni a nemzetbiztonsági szempontból fontos anyagok piacát.

Kína állítja elő a világ finomított bizmuttermelésének mintegy 80%-át, míg az Egyesült Államok 2013 óta nem termelt bizmutkészletet. Amerika bizmutszükségletének körülbelül kétharmadát Kínából szerzi be. Az Egyesült Államokban jelenleg csak újrahasznosított ötvözetekből nyernek bizmutot, ami az elmúlt öt évben a teljes ellátás mindössze 3-10%-át tette ki. Bár a bizmut megtalálható egyes ólomércekben is, az utolsó amerikai ólomkohót több mint egy évtizede bezárták.

Hszi Csin-ping elnök számára azonban hosszú távon kockázatot jelent, hogy a stratégiai nyersanyagokkal kapcsolatos kínai befolyás fegyverként való használata más nemzeteket alternatív megoldások keresésére ösztönözhet. A Fortune Minerals vezérigazgatója, Robin Goad szerint Kína saját magának árt az exportkorlátozásokkal, mivel a magas árak miatt a vevők alternatív anyagok után nézhetnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images