Olyan energetikai áttörés küszöbén vannak Európában, ami minden ellátási gondot megoldhat

A konzervatívok és a szociáldemokraták közös programjában egyértelműen szerepel az elköteleződés a fúziós technológia fejlesztése mellett, amellyel globális vezető szerepre törnének ezen a területen. Ez az elhatározás különösen figyelemre méltó egy olyan ország esetében, amely alig két éve zárta be utolsó három atomerőművét.

A különbség azonban jelentős: míg a jelenlegi atomenergia az uránhasadáson (fisszió) alapul, amely radioaktív hulladékot termel, a fúzió tiszta energiát ígér, hulladék és hosszú távú környezeti kockázatok nélkül.

A fúzió lényege a Nap energiatermelési folyamatának utánzása: két atommag egyesítésével hatalmas energia szabadul fel. Az egyik lehetséges megoldás a mágneses plazmazárással történő fúzió, a másik pedig a lézeres eljárás.

Németország nem akar lemaradni a fejlesztésekben, különösen Kínával szemben, amely hatalmas erőforrásokat mozgósít ezen a területen.

Friedrich Merz, a konzervatívok vezetője, már korábban is hangsúlyozta: „Ha a nukleáris fúzió sikerrel jár, az az ipari forradalom óta a legnagyobb változást hozhatja az energiapiacon.” A jövőbeli kancellár kijelentette, hogy Németországnak kell az első olyan országként fellépnie, amely hálózatra kapcsolható fúziós reaktort épít.

Bár a fúziós technológia széles körű elterjedése még évtizedekre van, Németország jelentős lépéseket tett a kutatás támogatása érdekében.

2023 őszén a kormány bejelentette egy 370 millió eurós finanszírozási program elindítását a fúziós energiára, amelyet további, kutatóintézetek számára elkülönített források egészítenek ki.

Összességében 2028-ig több mint 1 milliárd eurót fordítanak a fejlesztésekre.

A program célja, hogy mind a mágneses plazmazárásos, mind a lézeres fúziós technológiát előmozdítsa, így több kutatási irányt is támogatni kíván.

A fúziós energia fejlesztése világszerte egyre nagyobb lendületet kap. Olyan milliárdosok, mint Bill Gates és Jeff Bezos, már komoly befektetéseket eszközöltek ezen a területen, és jelenleg mintegy negyven startup dolgozik a technológián az Egyesült Államokban, Kínában, Kanadában és az Egyesült Királyságban. Németországban is számos vállalat foglalkozik a témával, köztük a Gauss Fusion és a Proxima Fusion a mágneses fúzió, valamint a Focused Energy és a Marvel Fusion a lézeres eljárás területén.

Emellett Németország részt vesz az ITER projektben is, amely egy nemzetközi együttműködésben épülő kísérleti fúziós reaktor Dél-Franciaországban. A kísérleti francia fúziós reaktorban hamarosan egy hosszabb tesztüzemmel kísérleteznek majd, amely segítheti a technológiai áttörést, hogy a 2030-2040-es években már termelésbe állhasson az első működő erőmű.

Az Európai Bizottság február végén bemutatott energiapiaci reformcsomagjában hatalmas támogatást ígérnek a fúziós energiás kutatásoknak.

Címlapkép forrása: Matthias Balk/dpa via Getty Images