A nyilatkozatában a befektetési szakember arról is beszélt, hogy a gazdaság jelentős részben a hiten alapszik, mondhatjuk úgy is, hogy a várakozásokon. Ha a lakosság azt gondolja, hogy a következő 1 éve jó lesz, akkor mer költeni. Vagy ha a vállalatvezetők úgy értékelik, hogy jól a gazdasági kilátások, akkor beruháznak. Ez esetben embereket vesznek fel, és ők költenek. Alapjaiban határoznak meg mindent tehát a várakozások - tette hozzá.
A Citadella Alap portfóliómenedzsere szerint a magyar kormányzat nagyon ráfeküdt a várakozások menedzselésére, és a kormányzat az egyes számú cheerleader pozíciót vette fel, aki azt mondja, hogy minden nagyon jó lesz.
Ezt szerinte időnként el lehet játszani, a gazdaságpolitika rá tud segíteni egy fordulóponton erre a folyamatra, de ez olyan fegyver, amit ritkán lehet csak alkalmazni. Ha túl sokszor használják, mint ahogy a magyar kormány, akkor ez elveszíti erejét, sőt most úgy tűnik, hogy ez egyre inkább a visszájára fordul, az emberek nem hiszik el - magyarázta a szakember.
Emlékeztetett arra is, hogy a kelet-európai régió a 2000-es évek eleje óta nagy mértékben fejlődik, volt egy hátszél, az olcsó munkaerő miatt rengeteg ipari egység és szolgáltatócég ebbe a térségbe telepedett le. Ezalatt sokat fejlődtek ezek az országok,
Magyarország ebben a versenyben viszont az élbolyból hátrébb csúszott. 2020 óta viszont már nincs ez a hátszél
- mondta. Most nem mindegy, hogy a kapitány hogyan irányítja a hajót, mert eddig a menetszél volt leginkább a meghatározó a magyar gazdaság fejlődésében is - tette hozzá.
A termelékenység nem nagyon növekedett idehaza, a több munkaerő vitte előre a magyar gazdaságot. Ha túlppörgetjük a gazdaságot és ennek megfelelően nagyobb béremelések valósulnak meg, akkor az természetesen magával hozza az inflációt - folytatta.
Az erőltetett növekedés és a devizaleértékelés előbb-utóbb inflációt okoz
- emelte ki.
Jelenleg Magyarország hosszú távú növekedési képessége valahol 1% körül van évente - jelentette ki a szakértő, aki beszélt az infláció okairól is. Szerinte az elmúlt években a nemzeti bank folyamatos forintleértékelő politikát folytat a magyar kormánnyal egyetértésben, ami jelentős hiba inflációs szempontból. Csehországban és Lengyelországban ehhez képest stabilabb volt az árfolyam.
Ez a foringyengülés nem is okozott relatív nagyobb fellendülést az exportteljesítményünkben - értékelte.
A másik fontos hiba inflációs szempontból a piaci viszonyok megfojtása
- jelezte Zsiday Viktor. Egyre több magyar cég nem a jó szolgáltatásra és saját jó termékre optimalizál, ami nem kedvez a versenyhelyzetnek - fűzte hozzá.
Az árstop is szóba került az interjúban. Ennek kapcsán a profi befektető Kornai János leghíresebb magyar közgazdász kötetét hozta fel magyarázatként, A hiányt. "Amikor eltérítjük a normális árviszonyoktól a termékek árait, az problémákat okoz a gazdaságban. Az árbeavatkozásnak a következményeit emiatt Magyarországon nagyon jól kellene ismerni" - mondta Zsiday, aki emiatt nagyon szomorú, hogy a gazdaságpolitika nem veszi figyelembe azt, amit a legnagyobb magyar közgazdász már megírt.
Zsiday Viktor szerint egy esetben van értelme az árstopok bevezetésének, háborús környezetben.
Azért kell ilyenkor szerinte, hogy például legyen mindenkinek élelmiszer, ezért berögzítik az árakat. De ilyen volt az olajkrízis a 70-es években és az energiaválság 2022-ben - mondta.
De a magyar kormány ennél sokkal kevésbé veszélyes helyzetben alkalmazza az árstopot - értékelte.
A mai politikai környezet miatt elkerülhetetlennek tartja a szakember a választások előtti költségvetési osztogatást.
A korábbi költekezések is hitelből, a költségvetési hiányból zajlottak, hazánk ezt meg tudja finanszírozni. 2025 első három negyedévében ehhez az eszközhöz nem fog nyúlni a kormány, viszont az utolsó negyedévben és 2026 elején igen - vetítette előre Zsiday Viktor, aki szerint erre lesz is mozgástere a kormánynak.
Nem azért, mert a kormánynak lenne pénze a költségvetésben, hanem mert hitelt bármikor tudnak felvenni
- jelezte.
Amennyiben jelentős esélye van annak, hogy a kormánypártok elveszíthetik a jövő évi választást, akkor legalább akkora költekezés jöhet, mint 4 évvel ezelőtt - vetítette előre. Szerinte ha jó hangulat lesz a világban, akkor a befektetők ezt gond nélkül megfinanszírozzák. Ha a nemzetközi hangulat nem támogató, akkor a nagy költekezést nem tudja megvalósítani szerinte a kormány.
Átalakulhat a nemzetközi környezet szerinte úgy, hogy Magyarország az európai összefogás perifériájára csúszik, mert lesz egy másik, szorosabb közösség az EU mellett.
Az amerikai vámok kivetése kapcsán kifejtette: nagy a bizonytalanság ezekkel kapcsolatban, egyrészt hogy lesznek-e és ha igen, akkor meddig maradnak fent és milyen mértékűek. Szerinte az EU-t egységesen fogja kezelni Donald Trump, Magyarország nem tud külön elbírálást kapni. Magyarország a nyitott gazdasága miatt rosszul járhat, ha lesz vámháború Európa és Amerika között - vetítette előre.
Címlapkép forrása: Portfolio
