Az MBH Bank ismertsége mára megközelíti a 90 százalékot, a legtöbb fiókkal (400) rendelkező bank a piacon, illetve a vállalatfinanszírozásban is piacvezetők. Érdekesség, hogy a magyar borosgazdák 50% is a bank ügyfele – kezdte előadását Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese a Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferenciáján. Puskás szerint jó lenne, ha az ESG-nek való megfelelés, nem egy compliance típusú megközelítés lenne, inkább üzleti, pozitív ösztönzők beépítésével.
A bank ESG politikája kapcsán három területet említett:
- Biodiverzitás megőrzése – ennek keretében például a pénzintézet leszerződött erdőgazdálkodási szervezetekkel, 17 ilyen cég is ügyfele a banknak
- Klímavédelem - létrehoztak egy saját MBH erdő, több mint 50 ezer fa ültetésével
- Közösségi szerepvállalás – az ország minden területén jelen vannak, és a partnerszervezetek által kitűzött célokat segítik, nem saját programjaikat erőltetik
2023-ban elkészítettük a zöld hitelezési és zöld finanszírozási keretrendszerünket, ami alapján be tudják sorolni az ügyfeleket
- mondta Puskás.
Ennek elemei
- a megújuló energia
- a fenntartható közlekedés
- a fenntartható épületek
- és a fenntartható mezőgazdaság
A zöld finanszírozási lehetőségeket pedig az alábbi programok keretében kínálja a bank:
- Zöld Széchenyi Beruházási hitelkonstrukció
- Exim Baross Gábor Hitelprogram
- MFB Energiahatékonysági hitelprogram
Elkezdődött az öntözéses projektek megvalósulásnak támogatása is Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. Az első pályázati keret 16,5 milliárdos, ez februárban nyílt meg (200 millió forint igényelhető legfeljebb), a második keret pedig 50 milliárdos és márciusban nyílik (200-500 millió között lehet pályázni).
Az előadás elején említett pozitív ösztönzés szellemében megalapították a Fenntartható Jövő díjat, amire idén tudnak először nevezni az MBH-s ügyfelek.
Az előadást követő panelbeszélgetés az ESG-kritériumokról és a finanszírozási lehetőségeiről szólt, melynek moderátora Schmidt Ákos, a Credit Management Group ügyvezető igazgatója volt, aki felvetette, hogy
becslések szerint a zöld átállás forrásszüksége 4 és fél ezer milliárd dollár.
Dr. Héjj Tibor, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) energiaipari és ESG szakértője szerint a versenyképes fenntarthatóság célja eredetileg az, hogy ne teher legyen a vállalkozóknak, hanem idővel versenyelőnnyé válhasson. De ebből egyelőre inkább a regulációt érezzük, egy becslés szerint a legújabb szabályozások 800 ezer euró költséget jelentenek egy francia középvállalatnak az első két évben, ami aligha támogatja a versenyképességet. Ehhez azonban elérhetők támogatások, és bár ESG témára nincs kifejezett támogatás, de a rendkívül komplex támogatási rendszerben ide lehet csatornázni energiahatékonysági, oktatási pályázatokat, ahol esetenként akár 10-100 milliós forintos támogatás is elérhető.
Baumann Csilla, a Trustify Befektetési Alapkezelő Back Office vezetője, igazgatósági tagja elmondta, hogy az alap indulásától az volt a cél, hogy egy ESG alapkezelőként működjenek, és ezt sikerült is megvalósítani, ugyanakkor finanszírozási oldalról sok nehézséggel találkoztak.
Az látszik, hogy a bankok nagyon sok energiát fordítanak az ESG szabályoknak való megfeleléséhez, mégis a zöld finanszírozási projekteknél sokszor nem értik azokat a folyamatokat, amelyek ezeknek a befektetéseknek a sajátjai, a régi iparági specifikumokat követik a hitelezés során, ezeket próbálják zöldíteni, miközben új, rugalmasabb megközelítésre lenne szükség
– mondta az alapkezelő vezetője.
A magyar zöldhitel piac 1000 milliárd forint körül van, ennek 60-70 százaléka vállalati kitettség, ezek kevés számú, nagy összegű projektek, ezért talán kevésbé tűnik úgy, hogy ez egy kiterjedt piac
– ezt már Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője mondta, aki szerint fel kell készülnie a bankoknak az átállási kockázatokra, segíteniük kell az ügyfelek átállását.
A vállalatok részéről Szaniszló Bálint, a Erste Bank Hungary fenntarthatósági iroda vezetője szerint érdemes megnézni, hogy a hitelfelvételhez szükséges ESG megfelelési kérdőívben, ami az MNB honlapján elérhető, milyen kérdések (kb. 60) vannak, ez alapján már el lehet kezdeni a felkészülést. A zöld projektek finanszírozása kapcsán pedig kijelentette, hogy „a kötelet nem lehet tolni”, vagyis, ha nincs megfelelő ügyféligény a zöld finanszírozásra, akkor a bankok sem fognak előre szaladni ezeknek a termékeknek a megalkotásával.
A fenntarthatósági jelentések és ESG beszámolók készítése komoly kihívás elé állítja a vállalatokat - mondta Lukács Ákos, az EY közép-európai klímaváltozási és fenntarthatósági üzletágvezetője a következő előadásban. Az új szabályozások bevezetésével a cégeknek át kell alakítaniuk jelentéskészítési folyamataikat és erőforrás-tervezésüket.
A kettős lényegességi vizsgálat például új elem a jelentéskészítésben. Ennek során a vállalatoknak fel kell térképezniük a társadalmi és környezeti hatásokat, valamint ezek pénzügyi vonatkozásait is. Ez a gyakorlatban egy komplex mátrix-elemzést jelent, ami eddig nem szerepelt a vállalatok eszköztárában.
Az időzítés és kapacitástervezés is kulcsfontosságú. A szakértő szerint "6-9 vagy akár 12 hónappal előbbre kell hozni a jelentés elkészítésének a logikáját" a korábbi gyakorlathoz képest. Emellett többszöri adatgyűjtésre és ellenőrzésre van szükség az év során. A jelentéskészítés erőforrásigénye is jelentősen megnőtt. Egy nagyobb vállalatnál ez akár ezer munkaórát is igénybe vehet, és egymillió euró feletti költséggel járhat a tanácsadók és könyvvizsgálók bevonásával együtt.
Címlapkép forrása: Portfolio
