Hatalmas összegekkel dobálóznak szakértők a zöld átállás kapcsán, becslések szerint 4 és fél ezer milliárd dollárt emészthet fel a folyamat, ezért ehhez a zöld hitelek elengedhetetlenek lesznek, a terület már Magyarországon is 1000 milliárd forintos piac. A Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferenciáján a szakértők az elérhető finanszírozási lehetőségekről és a vállalkozások kötelezettségeiről értekeztek.
Az ESG-szabályozás célja a fenntarthatósági kockázatok felismerése és minimalizálása, miközben a vállalatok számára versenyelőnyt is teremthet – hangsúlyozta Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG vezetője a Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferencián. A fenntarthatósági elvárások az energetikai szektorra is komoly nyomást helyeznek: Fazekas László, az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese szerint az innováció és a szabályozás egyszerűsítése elengedhetetlen a versenyképesség javításához. A vállalati ESG-tudatosság társadalmi dimenziója is egyre nagyobb figyelmet kap – szakértők szerint az esélyegyenlőség és az akadálymentesítés nemcsak etikai, hanem gazdasági szempontból is kulcskérdés.
Az első lépéseken a legtöbb zöld átállást megcélzó vállalat már túl van, de mi lesz a következő lépés? Hogyan lehet az új gyakorlatokat vagy az ESG-szempontoknak való megfelelést a mindennapi működésbe beilleszteni? A Portfolio Green Transition & ESG konferenciájána panelbeszélgetésén a szakértők a 2025-ös aktualitásokról beszéltek: milyen viharok várhatók a klímapolitikában, milyen lehetőségek nyílnak a zöld befektetések terén, hogyan reagálnak erre a pénzügyi piacok?
A zöld átállás többé nem választható lehetőség, hanem visszafordíthatatlan folyamat. De hogyan valósítható meg hatékonyan? A Portfolio Green Transition & ESG konferencia éppen erre a kihívásra ad válaszokat. Az első alkalommal teltházzal megrendezett esemény bemutatja a fenntarthatóság legújabb trendjeit, szabályozásait és bevált üzleti gyakorlatait.
A zöld átállás útján már sokan megtették az első lépéseket, de a valódi kihívások csak most következnek. Hogyan lehet az ESG-szempontokat és az új gyakorlatokat beépíteni a mindennapi működésbe? Milyen akadályokkal kell szembenézni, és melyek a kritikus sarokpontok? A Green Transition & ESG konferencia ezekre a kérdésekre keresi a választ, gyakorlatorientált megközelítéssel.
Ahogy arról beszámoltunk, tegnap megjelent az omnibusz, az EU azon javaslatcsomagja, ami a CSRD, a CSDDD és az EU Taxonómia Rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeket egyszerűsítené és hangolná össze, ezzel csökkentve a vállalatok adminisztratív terheit. De vajon mit jelent ez a hazai vállalatokra nézve, mire számíthatnak a fenntarthatósági jelentés elkészítésére 2025-ben kötelezettek, illetve változhat-e az ESG-törvény által érintett ESG-beszámolókészítési kötelezettség?
Megjelent az omnibusz, az Európai Bizottság javaslatcsomagja a fenntarthatósági jelentéstételek egyszerűsítéséről. A várakozásoknak megfelelően a korábban meghatározott - jelentésre kötelezett - vállalati kör mintegy 80%-kal csökkene. Az egyszerűsítési terv jelentőségével és várható hatásaival március 6-án, a Portfolio Green Transition & ESG konferencián részletesen foglalkozunk.
Az ESG területén több meghatározó trend rajzolódik ki 2025-re: Az amerikai klímapolitika és az európai "szabályrengeteg" új kockázatokat és lehetőségeket is hoznak az idei évben, míg ezekkel párhuzamosan a technológia fejlődése is tovább zakatol, az emberek pedig egyre sűrűbben kénytelenek megismerkedni a klímaváltozás következményeivel. Március 6-án a Green Transition & ESG konferencián a felsorolt témák legtöbbjével foglalkozunk, ennek apropóján összefoglaltuk azokat a nagyobb ívű jelenségeket, amelyek a gazdasági élet szereplőit, de valójában az egész társadalmunkat érinthetik.
A mesterséges intelligencia szinte berobbant az életünkbe és elárasztotta a legtöbb iparágat, munkahelyet, de még a munkán kívüli életünket is. Gondoljunk csak az új instagram filterekre, az AI influenszerekre vagy a ChatGPT-re, amire egyre többen beszélgetőtársként vagy akár pszichológusként is tekintenek. Ugyanakkor sokszor elfelejtjük, hogy a digitális jelenlétnek és az AI eszközöknek mind megvan a maga környezeti lábnyoma, hiszen energiaigényes szervereken futnak, amelyeknek a működése jelentős karbonkibocsátással jár. A Carbon.Crane összegyűjtötte a három legkörnyezetszennyezőbb AI eszközt.
Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.
A globális trendekkel összhangban teljesítenek a vezető magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót. Ez megfelel a világátlagnak, ha pedig a karbonkibocsátási célok közzétételét vagy a lényegességi felmérés gyakorlatát nézzük, ott akár az átlag felett is teljesítenek ezek a cégek – állapítja meg elemzésében a KPMG. Kiderült az is, hogy a 100 vezető magyarországi cég közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban és a gyógyszeriparban érték el a vállalatok.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ESG-keretrendszer nemcsak egy-egy fenntarthatóság iránt elkötelezett kollégát, vagy csapatot érint, hanem a vállalatok minden területén dolgozó munkavállalókat. Az ESG-törvény alá eső kötelezetteknél a pénzügyi területen dolgozó kollégák már egyértelműen látják, hogy a fenntarhatósági jelentéssel nekük is teendőjük van, de az ESG-keretrendszernek való megfelelésben, főként az 'S' azaz a társadalmi, és a 'G', azaz vállalatirányítási szempontokat illetően a HR-terület bevonása, illetve bevonódása is elengedhetetlen. Az RSM Hungary egy webinárium keretében mutatta be a HR szerepét az ESG célok megvalósításában. Mivel a társadalmi szempontokat az ESG stratégián belül jelenleg még nehezebben tudják megfogni vagy akár mérni a vállalatok, a március 6-i Green Transition & ESG konferencián az erre vonatkozó jó gyakorlatokkal kiemelten fogunk foglalkozni.
Az összes többi gazdasági szektorhoz hasonlóan a légi közlekedés is keresztúthoz érkezett a szén-dioxid-mentesítésre való áttérés során: az EU célja, hogy 2050-re a stratégiai jelentőségű légi közlekedési ipar is elérje a nettó zéró kibocsátást. A zöld átállás megvalósítása érdekében a szabályozó éppen 2025-től lépett fel határozottabban, és írta elő a fenntartható repülőgép-üzemanyagok minimális használatát a kerozinba keverve. De vajon mit szól az iparág az intézkedéshez? Mit gondol a Wizz Air a zöld átállás megvalósíthatóságáról, milyen technológia mellett kötelezte el magát a légitársaság és milyen lépésekre készülnek? Valóban a most még 4-5-szörös költségű repülőgép-üzemanyag a leggyorsabb módja a zöld átállásnak? Ezekről kérdeztük Yvonne Moynihant, a Wizz Air vállalati és ESG vezetőjét egy exkluzív interjú keretében.
2024 végén harmadik alkalommal készítette el a Deloitte és a BCSDH közösen a Towards Net Zero kutatást. A felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a nettó zéró célok elérése érdekében a vállalatok, és hol tartanak ezen az úton. Ami egyértelműen kiderült, hogy többen foglalkoznak a karbonkibocsátásuk mérésével, és célokat is állítottak a nettó zéró út megvalósítása felé, mindezek közül pedig az energiahatékonyság és a megújuló energia a leginkább bevált módszer a saját működési kibocsátások visszaszorítására.
Fontos mérföldkövet ért el a fenntarthatóság terén a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport. A Budapest Airport leányvállalata, a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. sikeresen teljesítette azon audit feltételeit, amely lehetővé teszi a fenntartható repülőgép-üzemanyag (sustainable aviation fuel, SAF) használatának bevezetését a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A tanúsítás előfeltétele annak, hogy a vonatkozó előírásnak megfelelően a repülőtér-üzemeltető 2025. január 1-jétől minimum 2% részarányú fenntartható légijármű üzemanyagot biztosítson a légitársaságoknak.
Mit várnak a befektetők a vállalatoktól a hagyományos, pénzügyi jó teljesítményen kívül? Technológiai felkészültséget, a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazását, a munkaerő fejlesztését, és konkrét lépéseket az éghajlatvédelem érdekében. A PwC 2024-es Global Investor Survey felmérése arra kereste a választ, hogy milyen területen és miként értékelik a befektetők a mérhető vállalati eredményeket. Ezek alapján az ESG területén az látszik, hogy a befektetők 71%-a szerint az ESG-szempontok már a vállalati stratégia része kell, hogy legyenek. Az ESG-szempontok beépítéséről, a zöld átállás gyakorlatáról a március 6-i Portfolio Green Transition & ESG konferencián is szó lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
A több mint 20 milliárd forint értékű beruházásról a vállalat egyik vezetője árult el részleteket.
A magas árak elriasztják a befektetőket?
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
