Értesüléseink szerint az Energiaügyi Minisztérium szakmai szervezetek és vállalatok bevonásával dolgozik a felhívás kialakításán, melynek célja kifejezetten az ipari energiafogyasztók energiaköltségeinek mérséklése a zöldberuházásokkal elérhető nagyobb energiafüggetlenség révén. Bár a kiírás általunk látott tervezete alapján a pályázaton a jelentős energiafogyasztó iparvállalatok mellett a kis- és középvállalkozások is indulhatnának, nem lenne meglepő, ha ez végül nem így lenne, tekintettel arra is, hogy a Demján Sándor Program a mikro-, kis- és középvállalkozások számára hasonló céllal is elérhetővé tett támogatást.
Mindez megfelelne Lantos Csaba energiaügyi miniszter év végi bejelentésének is, miszerint az energiaintenzív cégek és a kisvállalkozások számára külön támogatási konstrukciókat terveznek.
A konstrukció tehát várhatóan célzottan
a jelentős energiafogyasztó vállalatok számára nyújthat majd beruházási támogatást energiatároló létesítmények telepítésére, továbbá ehhez csatlakozó megújulóenergia-termelésre.
A pályázat célja a tervezet megfogalmazása szerint az, hogy segítséget nyújtson a vállalatok számára költségeik ellensúlyozásában, valamint abban, hogy nagyobb függetlenséget érjenek el megújuló villamosenergia- és hőtermelés, illetve az ahhoz kapcsolódó energiatárolási kapacitás révén.
A helyi villamosenergia-igények volumene és az igények várható növekedése folyamatos terhelést jelent- és rendelkezésre állást követel meg a villamos hálózat elemei esetén, ami jelentős hálózati tervezést és folyamatos fejlesztést igényel, ez pedig végső soron az ipari energiafogyasztás költségeiben is megjelenik.
A villamosenergia- és hőtárolási megoldások ösztönzésének célja így a megújulóenergia-fogyasztás korlátosságának feloldása, vagyis a nagy energiamennyiséget napokon belül (de akár hosszabb időtávon is) tárolni képes technológiák fejlesztésének elősegítése, ami hozzájárulhat a vállalatok önellátásának növeléséhez és rendszeres kiadásaik csökkentésén keresztül a versenyképesebb működéshez is.
Amennyiben tehát a pályázatot kiírják, az további segítséget nyújthat az elmúlt időszakban Európában az egyik legmagasabb áramárat fizető magyar cégeknek energiaköltségeik mérséklésében, miután a kormány január végén szintén az ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében öt évre felfüggesztette a nagy napelemparkokat és egyéb megújuló erőműveket támogató, az energiafogyasztó vállalatok által fizetett kötelező átvételi ár inflációkövetését - az intézkedésről és fogadtatásáról itt írtunk részletesebbe.
A pályázati támogatással megvalósítható beruházások a hazai energiaintenzív iparvállalatok versenyképességének javításán túl áttételesen Magyarország villamosenergia-importfüggőségét is csökkentenék azáltal, hogy részben helyettesíthetővé tennék a vállalatok hálózati áramigényét.
Fókuszban az önellátás növelése
A terv szerint a kiválasztási eljárás fontos eleme lenne az elérhető önellátás mértéke, amely historikus fogyasztási adatok és a projekt műszaki tartalma alapján határozható meg:
vagyis a pályázóknak számszerű adatokat kellene bemutatniuk arról, hogy hogyan tervezik az önellátás növelését a beruházás segítségével.
Ha a kedvezményezett a pályázat benyújtásakor már rendelkezik működőképes megújulóenergia-termelő kapacitással, akkor az energiatároló beszerzése, illetve a telepítéséhez szükséges építési tevékenységek önállóan is támogathatóak lennének. Önmagában azonban egyebek mellett nem lenne támogatható a saját felhasználású megújuló villamosenergia- és/vagy hőtermelést lehetővé tevő beruházás sem.
A támogatható energiatároló technológiák köre magába foglalná
- a villamosenergia-tárolást (lítium-ion akkumulátorok, áramlásos akkumulátorok, valamint sűrített levegős vagy folyékony levegős energiatárolórendszerek), illetve
- a hőtárolást is.
Az opcionális tevékenységként támogatható saját felhasználási célú megújuló villamosenergia- és/vagy hőtermelési technológiák közé a fotovoltaikus energiatermelés, a szélenergia-termelés és a hőszivattyú (sekély geotermikus) kapacitás kiépítése tartozna. A támogatást igénylőnek azt is vállalnia kellene, hogy addicionális tároló kapacitás esetében a tárolt energia legalább 75%-át közvetlenül csatlakoztatott megújuló energiaforrásokból tárolja.
A tervezetben rögzített - a végleges verzióban várhatóan módosuló - pénzügyi paraméterek szerint a pályázati keretösszeg 50 milliárd forint lenne, melyből 25-25 milliárd forint jutna a nagyvállalatok, valamint mikro-, kis- és középvállalatok számára, de ezek az igények alakulásától függően átcsoportosíthatóak lennének. A pályázatonként igényelhető (előleggel és utófinanszírozással folyósítandó) támogatás összege minimum 65 millió forint, maximum 5 milliárd forint lenne; a maximális támogatási intenzitás pedig a kedvezményezett vállalat méretétől függene: mikro- és kisvállalatok esetében 50%, közepes méretű vállalatok esetében 40%, míg nagyvállalatok esetében 30% lenne.
A forrást az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből származó kibocsátási egységek aukcióiból származó bevétel biztosítaná. Ezeket a bevételeket a Modernizációs Alap kezeli, amely egy teljesen különálló uniós alap a kohéziós és a helyreállítási forrásoktól, és így nem is érinti ezt az alapot a Magyarország és a Bizottság közötti jogállamisági vita, illetve a folyósítási feltételrendszer.
Gyorsan bővül a hazai energiatároló kapacitás
Amint arról beszámoltunk, a nemzetközi trendnek megfelelően a magyar villamosenergia-rendszerben is gyorsan növekszik az energiatároló kapacitás nagysága. Az egyelőre csak az akkumulátoros technológiát magába foglaló forrástípus beépített teljesítőképessége a 2023 végi 21,8 megawattról (MW) 2025 elejére 55,3 MW-ra bővült.
A kormány stratégiai célja, hogy az időjárásfüggő megújuló erőművek beépített teljesítőképességének 2030-ig 13 GW-ra történő növekedésével párhuzamosan az energiatároló kapacitás 2026-ig 500-600 MW-ra, 2030-ig pedig 1 GW-ra bővüljön. Az akkumulátorok mellett a jövőben olyan egyéb technológiák is nagyobb szerepet kaphatnak a magyar energiarendszerben, mint a sűrített levegős, a szivattyús-tározós vagy a hőtároló megoldásokat, és részben hasonló célokat szolgálhat a hazai hidrogéngazdaság fejlesztése is.
A stratégiai célkitűzések elérését nagyban segítik az energiapiaci szereplők és a KKV-k számára, valamint a lakosság napelemes beruházásaihoz biztosított (és ígért) pályázati támogatások, a MAVIR energiatároló-telepítései, illetve - kiírása esetén - a fent ismertetett konstrukció is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
