Orbán Viktor: 2025 második felében lesz látványos növekedés

A miniszterelnök interjúja véget ért, alább a legfontosabb témák:

• EU-val való konfliktusok – Gyermekvédelmi törvény, uniós források, rezsicsökkentés és kínai büntetővámok kérdésében számít heves vitákra Brüsszellel a miniszterelnök.
• Szankciók és energiaellátás – Magyarország uniós szankciópolitikával kapcsolatos álláspontja, hogy azokat el kell törölni, de a kormány nem akart szembefordulni a 27-ből 26 tagállammal, nem akarta megbénítani az Európai Uniót, viszont az energiaellátás biztosításának garanciáiból nem engednek.
• Stratégiai gazdasági kapcsolatok – Magyarország együttműködése Kínával, Japánnal és az Öböl-menti országokkal kiemelten fontos, a kormány az interkonnektivitás politikájában hisz.
• Nyugdíjpolitika és egymilliós bruttó átlagbérek – A 13. havi nyugdíj fenntartása a kormány célja, mert az segíti, hogy a nyugdíjak vásárlóereje ne maradjon le a bérek emelkedésétől.
• Háború és bizonytalanság – A háború gazdasági hatásait csak a béke szüntetheti meg, a magyar növekedési kilátások is javultak Donald Trump megválasztásával, aki békét teremthet az ukrajnai konfliktusban, ami elhozhatja a magyar gazdaság erős növekedését. A miniszterelnök az év második felére várja, hogy látványosan beindul a GDP-bővülés.

A miniszterelnök ismertette, hogy milyen téren vár konfliktusokat az uniós intézményrendszerrel: a gyermekvédelmi törvény kapcsán számít újabb konfliktusra, valamint amiatt, hogy az Európai Parlament beperelte az Európai Bizottságot, mert az igazságügyi reformmal 2023 végén feloldottak 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást Magyarország számára.

Kiemelte még, hogy vita van a rezsicsökkentésről, valamint a kínai büntetővámokról, amelyek kivezetése fontos lenne a magyar gazdaságnak.

Arra számít, hogy a következő egy évben ezen ügyekben folyamatosak lesznek a konfliktusok Brüsszellel.

A nyugatiak azt mondják, hogy a szankciókat növelni, súlyosbítani kell. Az amerikai külügyminiszter pedig azt mondta, hogy tisztességtelen volt a világgal elhitetni, hogy Ukrajna megnyerheti ezt a háborút – mondta a miniszterelnök.

Úgy látja, hogy az amerikai egy béke-, az európai pedig egy háborús logika. Orbán Viktor közölte, hogy mindkét féllel rendszeresen egyeztetnek, és azt képviselik, ami a magyar gazdaságnak a legjobb, így szerinte ki kell vezetni a szankciókat.

Nem akarunk kilépni az unióból, nem akarunk megakasztani mindent, de elmondtunk, hogy ezzel mi nem értünk egyet

– mondta ki Orbán, aki szerint most azért fenyegettek vétóval, mert Ukrajna olyan lépéseket tett, amelyek veszélyeztetik a magyar ellátást, így pedig drágább lehet a földgáz és az üzemanyag is.

Szerinte most azt jelezték, hogy ez nekik vörös vonal, a vétó egy súlyos eszköz. Így most arra kértek garanciát az Európai Bizottságtól, hogy ne legyen baj az energiaellátással.

Ukrán barátaink, mi mindent értünk, de kell nekünk az orosz gáz. Hogy akartok közelebb kerülni így az Európai Unióhoz?

– tette fel a költői kérdést a miniszterelnök szerint, aki ígéretet tett, hogy félévente szavaznak újra a szankciókról, ha pedig veszélybe kerül a magyar energiaellátás, akkor eltörlik a korlátozásokat.

A kormány nem akar bezáródni a nyugati világba, ezért tart fenn szoros, stratégiai kapcsolatokat Kínával, Japánnal, vagy épp az Öböl-menti országokkal. „Ezt hívják interkonnektivitásnak” – jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor szerint a kudarcok miatt kell előrehozott választást tartani Németországban, de úgy látja, hogy „Brüsszel teszi a német gazdaságot”. A kormányfő úgy látja, hogy erre példa, hogy az Európai Unió vámokat vetett ki a kínai autógyártókra, amit állítása szerint a piaci szereplők is elleneznek.

A miniszterelnök szerint a nemzeti kormányok tudják tompítani ennek a hatásait, de teljesen nem orvosolhatók. „Mindig ki tudunk találni valamit” – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő erősen kritizálta a zöldátmenetet, bár azt el ismerte, hogy legyen tisztább a levegő, a víz, de szerinte egy ilyen szabályozás bevezetése előtt egyeztetni kell a gazdasági élet szereplőivel. „Tipikusan jó példa arra, hogy egy jó ötletet, mint a Green Deal, nem beszélik meg a piaci szereplőkkel, ami tönkreteszi a gazaságot” – jelentette ki.

Én nagy jövőt nem jósolok annak, ami Nyugat-Európában történik

– mondta Orbán Viktor, aki szerint a nagy országoknak szembe kell fordulniuk a brüsszeliánus döntésekkel. Úgy véli, lázadni kell, lát erre jeleket, de a németek még a gazdasági kérdésekben nem kezdték ezt el, mégha a migrációban már tettek lépéseket.

„Az emberek nem tudják, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetése, micsoda harc. Nemcsak arról van szó, hogy elő kell teremteni a pénzt, ami nagyjából 500 milliárd forint” – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ahhoz, hogy győztes nemzet legyünk, ezeket a harcokat meg kell vívni, valamint fenn kell tartani, a 13. havi nyugdíjat pedig egyszer már elvették, de most azért dolgozik a kormány, hogy ez megmaradjon.

A miniszterelnök idézte az Európai Bizottság egy javaslatcsomagját, amely szerinte ki kellene vezetni ezt a rendszert, azonban a kabinet „ragaszkodik” hozzá.

A bérek gyorsabban nőnek, mint a nyugdíjak, de a 13. havi juttatással ezt a különbséget részben kezelni tudjuk – mondta a magyar kormányfő.

El a kezekkel a 13. havi nyugdíjtól

– jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú, hogy legyen egy erős középosztály,

a szegénység ellen a legjobb módszer a középosztály szélesítése, a gazdagokkal nem kell törődnie.

Szerinte ez a néppárti politika, amikor nem absztrakt, elvont makrogazdasági számokat közölnek, hanem az emberek életmódján javítanak. Úgy látja, hogy emiatt nyert Donald Trump is az Egyesült Államokban, mert az emberek azt várják tőle, hogy jobban éljenek tőle, ne csak a statisztikában látszódjon ez.

Orbán Viktor ismerteti a lakossági állampapírok statisztikáit, ezeket a múlt hétvégén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bemutatta:

Donald Trump megválasztása szerint a békéhez vezető út egyik lépése, ami azért is fontos volt, mert „a háború miatt az egész világot bizonytalannak látják az emberek”.

A kormányfő szerint a megváltozó környezetben jobban beindulhat a növekedés, főként mivel a szankciók – legalábbis Orbán Viktor számításai szerint – eddig 19 milliárd eurónyi forrást vont ki a gazdaságból.

A tavalyi utolsó negyedévben már látható volt a magyar gazdaság növekedése, ez még magasabb lesz a 2025-ös évben – jelentette ki.

A miniszterelnök szerint igazán jelentős növekedés jöhet Magyarországon az idei harmadik és negyedik negyedévben.

A miniszterelnök megerősítette, hogy a bruttó 1 millió forintos elérése a célja a kabinetnek, aminél már lát elért eredményeket.

„Már van 4000 olyan pedagógus, akinek a fizetése eléri ezt a szintet” – mondta Orbán Viktor, aki hozzá tette, hogy elképesztő energia van a magyar gazdaságban.

Később pedig arról beszélt, hogy 1,350 ezer háztartásnál vannak állampapírok, amelyekre idén jelentős hozamot fizet az állam. Szerinte, ha ezeket a megtakarításokat mozgásba tudják hozni, akkor „fantasztikus év előtt állunk”.

Nem lutrira mentem, nem lottóra fogadtam, már ismertem ezeket az eredményeket, amikor arról beszéltem, hogy repülőrajtot vesz Magyarország

– jelentette ki Orbán Viktor a negyedik negyedéves GDP-adatokról. A miniszterelnök szerint ebben már benne van Donald Trump amerikai elnök győzelme, mivel a személye garancia a békére, ami magával hozhatja a növekedés beindulását.

A kormányfő szerint cinizmus uralja a közbeszédet, amikor a kormány nagy gazdasági célokat tűz ki maga elé. Példaként említette, hogy 2010-ben ígéretet tett arra, hogy létrehoznak 1 millió új munkahelyet, amit megmosolyogtak az emberek, de a kormánynak sikerült elérnie ezt a célt.

 A miniszterelnök szavai, miszerint a nyers adatokat már ismerte, valószínűleg nem a tegnap megjelent GDP-számokra vonatkozik, hiszen azokat a kormányzat egy nappal a hivatalos megjelenés előtt kapja meg a KSH-tól. Ezek hetekkel ezelőtt még a statisztikai hivatalnál sem állnak rendelkezésre. Viszont a gazdasági aktivitást több részmutatóval lehet becsülni, ezek egy része a közvélemény számára is ismert (havi ipari, építőipari, kiskereskedelmi adatok stb.), de a kormány bizonyára több más, kevésbé nyilvános puha mutatót (pl. energiafelhasználás, közlekedési aktivitás stb.) felhasznál a gazdasági növekedés becslésére.

A kormányfő legfontosabb gazdasági kijelentéseiről élőben számolunk be.

Péntek reggel szokásos péntek reggeli interjúján beszél a Kossuth rádióban Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő több fontos ügyben is megszólalhat, valamint bejelentéseket tehet.

Biztosan ismerteti a kabinet gazdasági várakozásait, miután a magyar GDP 2024 utolsó negyedévében 0,5%-kal bővült az előző három hónaphoz képest,

ezzel kilépett a recesszióból.

Az éves növekedés 0,2%-os volt, ami meghaladta a piaci várakozásokat, de továbbra is visszafogott. A GDP-t főként a szolgáltató szektor húzta, miközben az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye visszafogta a növekedést. A fogyasztás élénkülése és a turizmus erősödése pozitív jelek, de az export és a beruházások továbbra is gyengék. Az idei kilátások óvatos optimizmusra adnak okot,

az elemzők 2-2,5%-os, a kormánynál hivatalosan továbbra is 3-3,5 százalékost GDP-növekedést várnak, bár az európai gazdasági környezet bizonytalansága továbbra is kockázatot jelent.

Emellett a miniszterelnök biztosan tájékoztatást ad eheti Egyesült Arab Emírségekben tett többnapos látogatásáról, ahol az Öböl-menti ország vezetésével és üzletembereivel több megállapodásról is tárgyalt. Valamint várhatóan a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj beruházásról is közölhet részleteket.

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2025. január 24-én. A fotó forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán