A Portfolio is beszámolt arról, hogy Európa legnagyobb követeléskezelője, a svéd Intrum október közepén bejelentette, hogy kérelmezte az Egyesült Államok Chapter 11 (11. fejezet) szerinti csődvédelmet miután június végére 49,4 milliárd svéd koronás (4,69 milliárd dolláros) nettó adósságot halmozott fel.
A vállalat pénzügyi nehézségeinek hátterében a magas kamatkörnyezet okozta finanszírozási problémák és a világjárvánnyal és az energiaválsággal kapcsolatos várakozások nem teljesülése (a nem teljesítő hitelek aránya alacsonyan maradt) állnak.
A Chapter 11 keretében azonban lehetőséget kapnak arra, hogy bírói felügyelet mellett átstrukturálhassák az adósságaikat és egyezségre jussanak a hitelezőkkel az operatív működés megszakítása nélkül.
Az Intrum közleményéből kiderül, hogy a vállalat arra számít, hogy az eljárásból úgy kerül ki, hogy elegendő mozgástérrel és likviditással rendelkezik üzleti tervének végrehajtásához, és hosszú távon növekedni tud.
Nem az Intrum az egyetlen vállalat azonban, ami a Chapter 11-hez folyamodott: olyan cégek éltek ezzel az eszközzel, mint az United Airlines, a General Motors vagy a Hertz autókölcsönző.
A Chapter 11 népszerűségének okát az eszköz nyújtotta lehetőségekben kell keresni – véli Juhász Attila, a Preform Consulting alapítója, aki az Intrum aktív ügyfeleként és a pénzügyi szektor szakértőjeként világított rá az előnyökre.
„A Chapter 11 szemben például a Chapter 7 és Chapter 13 csődeljárásokkal a legmegengedőbb, kifejezetten a vállalat életben maradását célzó jogi eljárás. Az adósságstruktúra átütemezésére több lehetőség is rendelkezésre áll a szervezetek számára, a Chapter 13-t például “adósságátütemezési csődeljárásnak” is hívják, ennél lényegesen veszélytelenebb a csődvédelmet biztosító Chapter 11, főleg, ha azt a vállalatok és hitelezőik önként vállalják” – mondta.
Hogyan néz ki a csődvédelem folyamata?
A Chapter 11 nyolc fő elemből áll, a legelső a kérelem beadása. Ez kétféleképpen működhet: önkéntesen, mikor a vállalat maga kéri az eljárás megindítását, vagy a hitelezők kezdeményezésére. Az eljárás megindítása automatikusan bírósági felügyeletet és moratóriumot jelent, tehát megakadályozza, hogy a hitelezők azonnali behajtási lépéseket tegyenek.
A csődeljárásokkal szemben a Chapter 11 pont azért jött létre, hogy azoknak a vállalatoknak segítsen, melyekben a hitelezők, részvényesek egyaránt bíznak, és meg kívánják védeni a csődtől
– emelte ki Juhász Attila.
A szakember szerint az eszköz legfontosabb eleme a hitelezőkkel folytatott újratárgyalási folyamat. A fizetési terv kidolgozása (törlesztési ütemterv módosítása, kamatlábak csökkentése, vagy az adósság csökkentése is szóba jöhet) bírósági felügyelet alatt az olyan esetekben, mint az Intrumé, jól működhet: a vállalat a részvényesei 73 százalékával, a hitelezői 97 százalékával már előre megállapodott, és ezt a megállapodást kívánják érvényesíteni a fennmaradó részvényesek esetében is, akik minősített többség esetén belekényszeríthetőek a folyamatba.
A vállalat ezen kívül készít egy reorganizációs tervet is, ami az adósságok átszervezése mellett az üzleti működés átalakítását célozza. A terv elkészítésére jellemzően 120 nap áll rendelkezésre, ami igény esetén meghosszabbítható.
A Chapter 11 célja az, hogy a hezitáló, vagy ellenkező állásponton lévő érdekeltek is elfogadják a többség akaratát, ezáltal helyreállítva a vállalat hosszú távú fenntarthatóságát. Erről a “Creditor Voting”, azaz a hitelezők szavazása dönt, amelyet a bíróság felügyel. Ha a hitelezők többsége elutasítja a tervet, akkor a vállalatnak újat kell készítenie. Bizonyos esetekben, ha a hitelezők egy kisebb része nem támogatja csak ezt a tervezetet, a bíróság dönthet úgy, hogy a kisebbségre is kötelező érvényű döntést hoz. Várhatóan az Intrum esetében is ehhez nyúl majd az amerikai bíróság, ha nem sikerül megállapodni azzal a 3 százalékkal, aki egyelőre nem írta alá a reorganizációs terveket.
A döntést bírósági jóváhagyás követi, ennek részeként vizsgálják, hogy a terv reális-e, valóban segíti-e a vállalat pénzügyi helyzetének stabilizálását, illetve a hitelezők igényeit. Ezután a reorganizációs terv végrehajtása következik, tehát új megállapodásokat írnak alá az érintett hitelezőkkel, szükség esetén megtörténik a vállalat belső strukturájának átszervezése, illetve megkezdődik a stabilitást és növekedést célzó stratégia végrehajtása.
Ha a bíróság is úgy ítéli meg, hogy a tervet sikerült végrehajtani, lezárható a Chapter 11, a vállalat pedig folytathatja a normál működését, immár bírósági felügyelet nélkül.
„Az Intrum arra számít, hogy akár még idén lezárulhat ez a folyamat: a nemrég publikált harmadik negyedéves jelentésük már most jelentős előrehaladást mutatott a hosszú távú pénzügyi célok elérésében és a tőkestruktúra átalakításában” – összegezte Juhász Attila.
A cikk megjelenését a Preform Consulting támogatta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
