Varga Péter, Pécs Polgármesteri Hivatalának gazdaságfejlesztési főosztályvezetője köszöntőjében kiemelte, hogy kormányzati cél Dél-Magyarország fejlesztése. Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Pécsi Tudományegyetemmel: egy friss rangsorban Európában a 14. helyet kapta meg az egyetemvárosok között.
Elmondta, hogy az önkormányzat folyamatosan együttműködésre törekszik a helyi vállalkozásokkal, erősíteni kívánják a pécsi vállalkozók helyzetét, sokat tesznek azért, hogy fejlődjenek a helyi vállalkozások.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára előadásában úgy fogalmazott, hogy teljesen érthető, hogy a háztartások óvatosak, visszafogják a fogyasztásaikat, megtakarítanak. Ugyanakkor a fogyasztás beindítása a kormányzati gazdaságpolitika egyik eszköze a növekedés újraindításában. Cél, hogy serkentsék a belföldi termelést és beruházást, valamint, hogy tovább fokozzák a munkaerőpiaci aktivitást.
A kormányzat felülvizsgált kkv stratégiájának átfogó célja, hogy megerősítse a komoly növekedésre képes vállalkozói kör értékteremtő képességét, és biztosítsa a teljes kkv-szektor számára a működéshez szükséges kiszámítható kereteket.
A legnagyobb piaci elemzők szerint a GDP növekedés 2025-ben várhatóan 3% körül fog alakulni. Ehhez szükséges a hazai kkv-k megerősítése, ezért dolgozta a ki a kormány a kkv akciótervet - tette hozzá az államtitkár. A kisvállalkozások fejlesztéséért létrehozott intézkedéscsomag elemei:
- a Széchenyi Kártya Program kedvezőbbé tétele;
- a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram;
- a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram;
- a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1 program;
- a kkv-k digitalizációs csomagja;
- Vállalkozásfejlesztési uniós programok;
- Vállalati elektromosautó-támogatási program;
Szabados Richárd szerint a stratégiai iparágak - mint például a járműipar, az egészségipar, az élelmiszeripar - fejlesztése esetében a digitalizáció a növekedés egyik kulcsa. A versenyképességi stratégia digitális fókuszában az AI és az elektromobilitás áll.
Hangsúlyozta, hogy a vállalkozások számára vissza nem térítendő támogatásokban is gondolkozik a kormány: ez azonban nem pénzosztás, cserébe vállalásokat kell tenniük, kockázatot kell vállalniuk a cégeknek.
Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a megyei vállalkozások kihívásokkal teli helyzetét érzékeltetve elmondta, hogy 7,1% a beruházások visszaesése a baranyai vállalkozásoknál, a térségben meghatározó feldolgozóipar esetében ez a szám a 29%-ot is eléri. Ugyanakkor a vállalkozások 90%-a a lokális piacra dolgozik, rendkívül alacsony az export aránya.
A kamarai elnök a komoly fejlődési potenciállal rendelkező fejlesztési lehetőségek között kiemelte a Mohácsnál épülő új Duna-hidat, valamint az Airport Pécset. Szorgalmazta, hogy nyíljanak meg a kkv-k számára a „testreszabott” pályázati forrásokat, fejlesszék az egyetemi duális képzéseket és erősítsék a deregulációt a kkv szektorban.
Énekes Tamás, a HOLD Alapkezelő privátbankára és Nagy Attila, vezető online vagyonkezelő a tartós inflációs környezetben elérhető befektetési lehetőségekről tartottak előadást. A piaci adatok azt mutatják, hogy az infláció korábbi csökkenését okozó strukturális tényezőkben lényeges fordulat történt, amely tartósan magasabb hozamkörnyezet irányába mutat.
A geopolitikai kockázat erősödik, emiatt rövidülnek az értékláncok, ez pedig érdemi hatással van a befektetésekre is. Úgy látják, a 2020-as években várhatóan tartósan magasabb nominális és reálhozamokkal kell együtt élnünk.
Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője felhívta a vállalkozók figyelmét arra, hogy a fenntarthatósággal, energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztéseknek olyan pozitív hatásai lehetnek, mint a vevőszerzés, a finanszírozási lehetőségek növekedése, a befektetői bizalom növelése, az üzleti partnerkör bővítése, és a rendeleti megfelelés. Energiaköltségek csökkentéséről, fenntarthatóságról, energiahatékonysági beruházásokról tartott előadásában hangsúlyozta: folyamatosan alacsonyabb árakat tudnak kínálni ügyfeleiknek.
Madarász András, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó értékesítési igazgatója a sikeres pályázatírásról tartotta előadását. Kiemelte, hogy a hangsúly a komplex projekteken van, nem lehet csak eszközbeszerzésben vagy telephelyfejlesztésben gondolkozni, azaz nem elég egy tevékenységre koncentrálni az adott pályázaton belül.
Az értékesítési igazgató beszámolt arról, hogy a digitalizációval kapcsolatban több pályázat is elérhető, bemutatta a jelenleg elérhető általános vállalkozás-fejlesztési pályázatokat, többek között a képzési pályázatot és az elektromos autókra igényelhető támogatásokat, valamint a 0%-os hitelprogramokat.
Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője szerint a jelenlegi gazdasági környezetben kiemelten fontos, hogy a vállalatok fokozott figyelmet fordítsanak pénzügyi stabilitásukra, több kulcsfontosságú területre érdemes koncentrálni a kockázatok csökkentése érdekében.
Beszámolt arról is, hogy a vállalati fizetésképtelenségek száma sok országban már visszatért a járvány előtti szintre, és hogy a jelenlegi gazdasági környezetben felértékelődik a kereskedelmi hitelek és előleg szerepe. Ugyanakkor tapasztalata szerint egyre kockázat-tudatosabbak a magyar cégek, megnőtt a fizetési tapasztalatok szerepe.
A konferenciát záró panelbeszélgetés - Arató Kitti, Oberbank Ag; Bogos Csaba, Gazek; Hoffmann Tamás, Holcim Magyarország; Hosszú Franciska, Hosszú Tányér – egyetértettek abban, hogy az elmúlt évek turbulens gazdasági helyzete, a Covid, a háború, az energiaárak emelkedése vagy a hatósági árak bevezetése minden vállalkozás életére jelentős hatással volt. A finanszírozási környezet is érdemben alakult át az elmúlt években: ezért érdemes megtalálni a megfelelő banki, finanszírozói partnert, aki hosszú távon tudja segíteni az üzletfejlesztési célokat.
A baranyai vállalkozók szorgalmazták, hogy legyen hosszabb távon kiszámíthatóbb a szabályozói környezet: előfordul ugyanis, hogy az éves terveket nagy üzemeknél is módosítani kell a hirtelen változó jogszabályi környezet miatt. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a digitalizáció minden szektorba végérvényesen megérkezett, ezt pedig érdemes jól használni az üzleti célok elérése érdekében.
A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták a képzés és az oktatási intézményekkel történő együttműködés fontosságát: több szektorban is ebben látják a munkaerőhiány megoldását.
Címlapkép és fotók: Portfolio/Todoroff Lázár