A tavalyi dubaji találkozó magasra tette a mércét a klímacsúcsok sikerességét illetően, hiszen először nevesítették a fosszilis tüzelőanyagok között a kőolajat és a földgázt, illetve szükségszerűségként említették ezek fokozatos elhagyását. Ez egy fontos üzenet volt a gazdasági és kormányzati szereplők számára.
A Portfolio Checklist hétfői adásában Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke elmondta, hogy az elmúlt egy évben kevés jelentős előrelépés történt, miközben az El Niño hatásának megszűnése után is sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, és találkozunk időjárási szélsőségekkel, amit teljes egészében a klímatudósok sem tudnak megmagyarázni.
Miről tárgyalnak?
Az idei csúcs egyik központi témája a fejlődő országok támogatása lesz. A cél az, hogy a korábbi, 100 milliárd dolláros klímaalapot jelentősen megemeljék, akár 1000 milliárdra. Ez az összeg segítené a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást a legsebezhetőbb régiókban. A fejlett országok számára fontos kérdés, hogy a fosszilis ipar is hozzájáruljon a klímaalap finanszírozásához, tekintettel arra, hogy az iparág jelentős profitot termelt az évtizedek során.
Az adófizetőkre való túlzott támaszkodás helyett ugyanakkor a magánszektor bevonása is elengedhetetlen.
Az emisszió-kereskedelmi rendszer szabályozása és a párizsi megállapodás hatodik cikkelyének végrehajtása is kulcsfontosságú feladat. Az emisszió-kereskedelem célja, hogy a fejlett országok olcsóbban csökkenthessék kibocsátásaikat, ha más országokban fektetnek be, de ennek szabályozása számos kihívással jár.
Alternatív megoldások
Az országok nemzetileg meghatározott hozzájárulásainak ambiciózusabbá tétele nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alatt maradjon.
Ürge-Vorsatz elmondta, hogy egyre több kormány kezd el gondolkodni olyan megoldásokon, mint a geomérnökség, amely bolygószinten igyekszik csökkenteni a napsugárzás hatását a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Bár ezek a módszerek kezdetlegesek és kockázatosak, a jelenlegi kötelezettségvállalásokkal a 21. század végére még mindig 3,2 Celsius-fokos emelkedés várható, ami meghaladja a párizsi célokat.
A podcastben arról is szó volt, hogy miért adhatnak fosszilis energiában érdekelt országok otthont a klímacsúcsoknak. Ez elsősorban az országok pénzügyi kapacitásával és logisztikai lehetőségeivel magyarázható, bár sokakban felmerül a kérdés, mennyire megfelelő ez az érdekkonfliktus miatt.
A teljes interjú meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adásában (11:49-től) a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:
Címlapkép forrása: David Ramos/Getty Images
