Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A nyugdíjasok sorra kapják a szomorú híreket a nyári hónapokban.
- Júniusban kiderült, hogy Magyarország az EU 27 tagállama közül két ország kivételével a legkevesebbet költi a nyugdíjakra (25. hely az EU rangsorban),
- nyilván szoros összefüggésben azzal a riasztó körülménnyel, hogy a 24. helyre csúsztunk az egy főre eső GDP tekintetében,
- és a legutolsó helyen tanyázunk a vásárlóerő-paritáson mért, egy főre eső aktuális fogyasztás tekintetében (persze nem mi vagyunk a legszegényebb barakk az unióban, de elég ijesztő így is ez a helyezés).
Ismét gyorsul a relatív elszegényedés
Egy ország nyugdíjrendszere nem lehet sokkal jobb helyzetben, mint amilyen helyzetben a gazdasága van, és a romló gazdasági mutatók visszaköszönnek a nyugdíjrendszerben is. Ennek egyik fájdalmas bizonyítéka, hogy a nyugdíjasok relatív elszegényedése ismét gyorsulni látszik, annak ellenére, hogy a nyugdíjakat 2024. január 1-jétől 6%-kal emelték.
A hivatalos kommunikáció persze azt hangsúlyozza, hogy a nyugdíjak reálértéke idén még nőhet is, hiszen az utolsó mért inflációs adat szerint a drágulás "csak" 4,1%-os, de a friss kereseti adatok tükrében – amelyek szerint a nettó átlagkereset nominálisan 13,3%-kal nőtt – látható, hogy a nyugdíjak növekedése egyáltalán nem képes lépést tartani a keresetek emelkedésével.
A nyugdíjasok nehezedő helyzetét jelzi az is, hogy egyre többen süllyednek a keresetekkel többé-kevésbé együtt mozgó szegénységi küszöb alá.
A KSH legutóbb közzétett adata 2022-re vonatkozik, a szegénységi küszöb akkor az egyszemélyes háztartások esetében havi 145.185 forint (évi 1.742.220) forint volt. Ez a küszöbérték legalább a 2023-as infláció mértékével (17,6%) emelkedhetett, így a jelenlegi, 2024-es összege 175 ezer forint körül alakulhat.
A kétmillió öregségi nyugdíjas közül idén (a januári emelést is figyelembe véve) 495 ezren kapnak 140 ezer forintnál kisebb összegű nyugdíjat (vagyis a 2022-es szegénységi küszöbnél is kisebb az ellátásuk), de már közel 944 ezer nyugdíj összege kisebb, mint a 2024-ben valószínűsíthető szegénységi küszöb.
| A nyugdíjban (és hasonló ellátásokban) részesülők megoszlása az ellátás 2024. januári összege szerint | |
| Ellátás összege (Ft) | Ellátásban részesülők száma (fő) |
| Átlagnyugdíj alatti ellátások | |
| 40 ezer alatt | 20 ezer |
| 80 ezer alatt | 128 ezer |
| 100 ezer alatt | 190 ezer |
| 120 ezer alatt (a súlyos elszegényedési kockázatra tekintettel a méltányossági juttatások igényelhetőségének küszöbértéke: 120 ezer ft) | 307 ezer |
| 140 ezer alatt (egyszemélyes háztartás szegénységi küszöbe 2022-ben: 145 ezer forint) | 495 ezer |
| 180 ezer alatt (egyszemélyes háztartás valószínűsíthető szegénységi küszöbe 2024-ben: 175 ezer ft) | 944 ezer |
| 200 ezer alatt (nyugdíjak medián értéke 206 ezer ft) | 1157 ezer |
| 240 ezer alatt (átlagnyugdíj 232 ezer ft) | 1501 ezer |
| Átlagnyugdíj feletti ellátások | |
| 240 ezer - 500 ezer között | 699 ezer |
| 500 ezer fölött | 60 ezer |
| Forrás: A szerző saját számításai a KSH adatai alapján. Megjegyzés: a KSH az öregségi nyugdíjban, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban és a korhatár előtti típusú ellátásokban részesülők számát és ellátását 2012. január 1. óta együtt méri, így fölöslegesen megnehezíti az öregségi nyugdíjasokra vonatkozó adatok szétszálazását. A saját jogú ellátásra jogosult személyek közül jelenleg 1.992.000 fő öregségi nyugdíjas. A nagyon súlyos szegénységi kockázattal járó 120 ezer forintnál kisebb összegű ellátásban kb. negyedmillió öregségi nyugdíjas részesül, mellettük mintegy 70 ezer ember rokkantsági vagy rehabilitációs ellátása ilyen kevés. | |
Valóban fenyegeti-e tömegesen a nyugdíjasokat a szegénység, a mélyszegénység, a társadalmi kirekesztődés?
Az adatok értelmezéséhez természetesen tisztában kell lenni a szegénységgel és az elszegényedés kockázatával kapcsolatos fogalmak jelentésével. Mindenekelőtt a szegénységi küszöb jelentését kell tisztázni, mert sokan keverik a (hivatalosan az utóbbi években sajnos már nem is mért) létminimum fogalmával. A szegénységi küszöb definíciója azonban nem a létminimummal, hanem az ekvivalens mediánjövedelemmel kapcsolatos, és ennek a specifikus mediánjövedelemnek a 60%-ával egyenértékű. Az ekvivalens mediánjövedelem a teljes népesség – "OECD 2 fogyasztási egységre" jutó jövedelem alapján történő – sorbarendezése után a sor közepén lévő jövedelem. (Az OECD 2 fogyasztási egységkulcs alapján az első felnőtt 1 egységet, minden további felnőtt 0,5 egységet, a 14 év alatti gyermekek 0,3 egységet képviselnek.)
A relatív jövedelmi szegénységi arány azoknak a személyeknek az aránya, akik a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élnek. Mélyszegénységben pedig azok élnek, akik az ekvivalens mediánjövedelem 40%-ánál kisebb összegből kénytelenek kijönni.
A KSH legfrissebb adata szerint egyszemélyes háztartásban a szegénységi küszöb 2022-ben 145.167 Ft/hó volt, idén a küszöb valószínűleg 175 ezer forint körül alakul.
A mélyszegénység veszélye akkor fenyegeti a nyugdíjast, ha nem érte el a nyugdíja összege 2022-ben a 96 ezer forintot, idén kb. a 110 ezer forintot.
A fentiek alapján értelmezhető a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya, amelyet Európában az AROPE-mutatóval (at risk of poverty or social exclusion) mérnek, és azon személyek arányát mutatja a teljes vagy a mérés alapjául vett népességben, akiket
- vagy relatív jövedelmi szegénység fenyeget,
- vagy esetükben súlyos anyagi és szociális depriváció veszélye áll fenn,
- vagy nagyon alacsony munkaintenzitású környezetben élnek.
A súlyos anyagi és szociális depriváció azokra vonatkozik, akikre a statisztika által mért, lejjebb felsorolt 13 tételből legalább hét jellemző vonatkozik:
- évi egyhetes üdülés hiánya,
- váratlan kiadások fedezetének hiánya,
- kétnaponta történő húsételfogyasztás hiánya,
- hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék,
- lakás megfelelő fűtésének hiánya,
- anyagi okból nincs személygépkocsija,
- elhasználódott bútorok lecserélésének hiánya,
- elhasználódott ruhák lecserélésének hiánya,
- nem rendelkezik két pár cipővel, amelyből az egyik minden évszakban használható,
- nem tudja havonta egyszer vendégül látni rokonait, barátait, vagy elmenni velük vendéglátóhelyre,
- nem tud rendszeresen részt venni fizetős szabadidős programokon,
- nem tud hetente egy kisebb összeget magára költeni,
- nem rendelkezik az otthonában interneteléréssel.
Szomorú arányszámok
A definíciók alapján a 2022-es adatok szerint a 65 éves és idősebb évjáratokban
- a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya 20,7%,
- a relatív jövedelmi szegénységi arány 14,5%,
- a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 9,5% volt.
2023-ban a helyzet összetett okokra visszavezethetően rosszabbá vált, összességében már 1,87 millió főt (a teljes lakosság 19,7%-át) fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, amely kockázat alól a nyugdíjas társadalom sem mentesülhetett.
Az arányszámok súlyosak ugyan, de a teljes nyugdíjas társadalmat fenyegető abszolút elszegényedés kockázata korlátozott, különösen azok esetében, akik nem egyedül élnek (számíthatnak a párjuk vagy a közvetlen családtagjaik pénzbeni vagy természetbeni segítségére), és a nyugdíjukon kívül egyéb jövedelemforrásra is támaszkodhatnak (nyugdíj melletti munkavégzés, ingatlan bérbeadása, öngondoskodással megteremtett privát nyugdíjtőke stb.).
A relatív elszegényedés azonban valóban minden nyugdíjast érint.
Relatív elszegényedés 12 éves tükörben
A nyugdíjasok anyagi helyzetének relatív romlását jól érzékeltetik azok a hosszú idősoros számítások is, amelyek a 2011-2023 közötti időszak tényadatai alapján az inflációval kiigazítva végezhetők el, és amelyek eredményeként a vizsgált 12 évben az átlagnyugdíj összege ugyan jelentősen, 26,5%-kal emelkedett, de az átlagbér ugyanebben az időszakban több mint kétszer ilyen gyorsan, 61%-kal nőtt, nem is szólva a minimálbér 77%-os emelkedéséről. (A jelzett 12 évben a kumulált infláció 77,9%, a kumulált nyugdíjas infláció 80,1% volt a GDP 39,8%-os kumulált növekedése mellett.)
Az átlagnyugdíjra vonatkozó számítás: a 2011-es átlagnyugdíj 83.700 forint volt, ezt a kumulált nyugdíjas infláció mértékével, 80,1%-kal kiigazítva 150.744 forint az eredmény, ezt kell összevetni a 2023-as átlagnyugdíjjal, 190.605 forinttal, a két szám hányadosa (1,264) alapján az átlagnyugdíj növekedése 12 év alatt 26,5%.
A nagyon magas inflációt követő nyugdíjemelések és a 13. havi nyugdíj visszahozatala miatt 2022-ben és 2023-ban a nyugdíjak relatív pozíciója javult ugyan a nettó keresetek reálértékváltozásához képest (2022-ben 2,5%-kal, 2023-ban 3,2%-kal), de ez a trend idén megint visszafordul a 2022 előtti években tapasztalt, átlagosan mínusz 2-7% közötti relatív pozíciócsökkenésbe.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
