Körülbelül évi 270 ezer dolláros, azaz mintegy 106 millió forintos éves (vagyis mintegy 8,8 millió forintos havi) fizetés kellene ahhoz, hogy valaki pénzügyileg sikeresnek mondhassa magát – ez áll egy friss amerikai jelentésben a Bloomberg szerint.
Szeptemberben is érdemben nőttek a bérek Magyarországon a KSH friss adatai szerint, bár az emelkedés mértéke kissé lassult az előző hónapokhoz képest. Az alacsony infláció miatt azonban a keresetek reálértéke kifejezetten gyorsan emelkedik. Az már biztos, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése olyan gyors lesz idén (éves átlagban), amilyet csak néhányszor lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Jövőre azonban már az ideinél jóval kisebb mértékben nőhetnek a bérek.
A mai tárgyalási forduló után már csak egy hajszál választja el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát attól, hogy nyélbe üssék a 3 éves bérmegállapodást. A minimálbér jövőre 9 vagy 10%-kal nő, a következő két évben pedig ennél is nagyobb mértékű lesz a növekedés – értesült a Portfolio. A következő 3 évben áltagosan 12%-kal fog emelkedni a minimálbér.
A vállalati szférában az előző hónapokban megszokotthoz hasonló mértékben emelkedtek a keresetek a KSH friss adatai alapján, a költségvetési szektorban azonban úgy tűnik, hogy vége az extrém gyors bérnövekedési ütemnek.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform-javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? – ezt a kérdést vizsgáltam meg kétrészes cikksorozatom első részében részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak, és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztották el, felvillantva az alternatív megoldásokat. Ebben az írásomban pedig az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom meg.
A jövő évtől 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme, ehhez társul a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia, ami a kormány egyik új gazdaságpolitikai célkitűzése - mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadón Budapesten.
Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
Orbán Viktor 2-3 éven belül szeretné elérni az 1000 eurós minimálbért és az 1 millió forintos átlagbért. A Munkástanácsok támogatja ezt, de részletesebb érdekegyeztetést szorgalmaznak.
Orbán Viktor nagy meglepetést okozott ma reggel a Kossuth Rádióban, amikor az 1 millió forintos átlagbér eléréséről beszélt. Az 1000 eurós minimálbért sem 2028-ra, hanem 2026-27-re szeretné elérni a miniszterelnök. Mindez teljesen felboríthatja a körvonalazódó, 3 éves bérmegállapodást.
Megjelent a jogszabálytervezet a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Ez rögzíti, hogy a rendszeres kereset 50%-át kell elérnie a legkisebb béreknek. Érdekesség, hogy nemcsak a minimálbérre, hanem a bérminimumra is vonatkozik a kitétel, ami azt jelzi, hogy a bérminimum kapcsán nem várható el, hogy magasabb legyen a minimálbérnél.
Júliusban újra gyorsult a keresetek növekedési üteme az előző havi lassulás után. A bérkiáramlás a vállalati szektorban fokozódott, míg a költségvetési szférában lassult. A reálbérek továbbra is jelentős mértékben, csaknem 10%-kal nőnek. Összességében az év eddig eltelt időszakában gyors béremelkedést láttunk, ami az év végéig kitarthat.
A minimálbér bruttó 375 ezer forintra emelkedhet 2027-re - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításából, amely a Portfolio birtokába került. A szaktárca a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére készített kalkulációt a minimálbérre vonatkozóan, ahol a résztvevők megállapodtak arról, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset feléhez konvergáljon a minimálbér. Az NGM előrejelzéséből kiderült, hogy 2025 és 2027 között minden évben 12%-kal nőhet a minimálbér. A Portfolio számításai szerint ennek alapján - ahogy korábban is kalkuláltunk - a garantált bérminimum viszont lassabban nőhet majd, hiszen a következő években eltűnik a különbség a bérminimum és a minimálbér között.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megszületett a megállapodás arról, hogy a minimálbérnek három év alatt el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át – értesült a Portfolio. Ez - összhangban az elmúlt napok értesüléseivel - azt jelenti, hogy nem a teljes bruttó átlagkereset fele lesz a minimálbér.
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
