Két éve készül a nagy biznisz
Iran is reportedly sending Fateh-110, Zolfaghar, and Fateh-360 ballistic missiles. pic.twitter.com/rmHYSfao5H
— ayden (@squatsons) September 8, 2024
Nagyjából két éve jöttek az első hírek arról, hogy Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat tervez eladni Oroszországnak; ekkor már javában pusztították Ukrajnát a szintén iráni gyártmányú Sahed-131-es és 136-os nagy hatótávolságú kamikaze drónok.
A hétvégén egymástól függetlenül több nyugati sajtótermék is megírta bennfentes információkra hivatkozva, hogy megtörtént a várva várt transzfer: Oroszország több száz rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát kapott Irántól.
A pontos mennyiségről és típusról egyelőre nagyon minimális információ érhető csak el: a Financial Times-en jelent meg eddig ukrán forrásokra hivatkozva a legpontosabb becslés, amely szerint „több mint kétszáz” Fateh-360-as rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát vett át Oroszország egy Kaszpi-tengeren található kikötőben. Jó eséllyel indítórendszereket és járműveket is küldtek Teheránból: arról nincs információ, hogy a Fateh-360-as kompatibilis lenne orosz / szovjet indítókkal.
Korábban egyébként más rakétatípusokat szellőztettek meg a nyugati lapok: 2022-ben még arról volt szó, hogy Oroszország Fateh-110-eseket és Zulfikarokat kap, nyáron pedig arról jelentetek meg információk, hogy Teherán Ababil rakétákat is küld a Fateh-360-asok mellé.
Fontos megjegyezni: eddig még csak harmadik félen keresztül szerzett sajtóhírek jelentek meg az állítólagos transzferről, nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy Teherán tényleg ballisztikus rakétákat adott volna Oroszországnak. Az is biztos, hogy nem láttuk még az új fegyvereket éles használatban, Ukrajna területe ellen, de ha bebizonyosodik az átadás ténye, hetek kérdése lehet az első bevetés. Az oroszok most valószínűleg a Sahed-drónokhoz hasonlóan átfestik, átkeresztelik a rakétákat, aztán mehetnek is a frontra.
Mit tudnak az új orosz fegyverek?
Soon Ukrainians will be slaughtered by Iranian Fateh-360 missiles.The West knew a shipment was coming and did nothing.Now the missiles are in russia and the West is doing nothing again because our politicians are worse than Chamberlain.The video shows the launch of Fateh-360 pic.twitter.com/WWFaHy0umd
— Jürgen (Nauditt) September 8, 2024
A Fateh-360-as egy kifejezetten újfajta iráni rövid hatótávolságú harcászati ballisztikus rakéta; ha nagyon össze kéne hasonlítanunk az ukrajnai háború ismert rakétarendszereivel, képességeit tekintve inkább hasonlít az amerikai HIMARS-rendszer GMLRS-indítójára vagy az orosz Tornádó-Sz rendszerre, mint mondjuk az orosz Iszkander-rakétarendszerre vagy akár a HIMARS-rendszer ATACMS-rakétájára.
Vagyis inkább egy nagy kaliberű, irányított rakéta-sorozatvetőről van szó, semmint egy "hagyományos" ballisztikus rakétaindítóról.
A fegyverrendszer hatótávolságát nagyjából 120 kilométerre becsülik, műholdas célkereső rendszerrel rendelkezik, ennek segítségével nagyjából 30 méteres pontossággal képes megsemmisíteni a kijelölt célpontot. A fegyverrendszer 150 kilogrammos robbanófejet képes célba juttatni, rombolóereje így a GMLRS és az ATACMS rendszer közé tehető. A fegyverrendszer kis módosítással szinte bármilyen lapos rakfelületű járműről működtethető: Irán először egy civil teherautóra szerelt alvázon mutatta be a Fateh-360-ast a nyilvánosság előtt.
Intelligence reports indicate that Iran has closed its airspace to facilitate joint missile operations with Russia at Hamadan Base near Tehran. This move is tied to the imminent delivery of Fateh-360 tactical ballistic missiles to Russia, according to European intelligence cited pic.twitter.com/YpfSxaGlus
— Cliff (Captain) August 11, 2024
Az Ababil-rakétáról még ennél is kevesebbet tudni: tavaly mutatták be először és valószínűleg kisebb rombolóerővel és kisebb lőtávolsággal bír, mint a Fateh-360-as, de funkcióját tekintve nagyjából hasonló lehet.
Korábban arról pletykáltak amerikai lapok, hogy Oroszország Fateh-110-eseket és Zolfikarokat kap Irántól: ezek dedikált ballisztikus rakéták, 300-700 kilométeres hatótávolsággal. Nem kizárt, hogy ezeket is megkapja Moszkva, akár a mostani szállítmányok mellé, de ilyen fegyverek átadásával Irán sokkal nagyobbat kockáztatna.
Mit jelent mindez a háborúra nézve?
Ha igazak az eddig megjelent sajtóinformációk, vagyis, hogy Oroszország főleg kis hatótávolságú Fateh-360-asokat kapott,
Oroszország olyan fegyvereket vett át Irántól, melyekkel szárazföldi katonai műveleteket tudnak támogatni, de nem képesek csapást mérni Ukrajna belterületeire.
A Fateh-360-asok kiválóan alkalmasak tehát mondjuk egy ellenséges lövészárok-rendszer vagy megerősített védelmű település „felpuhítására”, páncélozott erőkoncentráció vagy tüzérségi állás semlegesítésére. De nem igazán lehet velük például Ukrajna reptereit, áramellátó infrastruktúráját vagy döntéshozói központjait támadni.
200 rakéta ilyen nexusban nem olyan nagy mennyiség, de jó esély van rá, hogy ha beválnak a fegyverek, Oroszország rendel belőlük még többet.
Az iráni hadiipar beszállítói ereje nem abban rejlik, hogy kifejezetten high-tech „szuperfegyvereket” építenek az oroszoknak, hanem abban, hogy képesek nagy mennyiségben olcsó precíziós fegyvereket gyártani.
Nem mellesleg ezek a fegyverek szankcióállók is, hiszen az iszlám rezsim hadiipara több mint 40 éve nyugati szankciók alatt működik, ebből pedig az orosz hadiipar is tud tanulni néhány trükköt.
A mostani rakétabeszerzés része egy nagyobb stratégiának.
A Kreml nyilvánvalóan abban reménykedik, hogy Oroszország, Észak-Korea és Irán hadiipara képes lesz együttesen annyi rakétát, tüzérségi lőszert és drónt szállítani az orosz haderőnek, hogy gyorsabban fel tudják tölteni az orosz hadviselő képesség igényeit, mint ahogy a nyugati hadiipar ki tudja elégíteni az ukrán szükségleteket.
Oroszország ugyanis számos hazai gyártmányú rakétarendszer mellett már Észak-Koreától is kap KN-23-as ballisztikus rakétákat, az átadott fegyverek köre és funkciója pedig várhatóan a jövőben is bővülni fog.
Ha a hadsereg élőerő-állománya mellett az orosz fegyverbeszállítók is túlsúlyba kerülnek az ukrán hadsereg forrásaihoz képest, a frontvonalon a jelenleginél is drasztikusabb helyzet alakulhat ki Kijev számára. Ez Moszkva fő célja a fegyverbeszerzési források diverzifikálásával.
A címlapkép illusztráció, fotón egy orosz TOSZ-1A nehéz lángszóró látható. Címlapkép forrása: Getty Images
