A 7%-os negyedéves alapú visszaesés következtében az idei második negyedév beruházási teljesítmény (a kiigazított adatok alapján) 14,5%-kal múlja alul az egy évvel korábbit. A mostani beruházási volumen a Portfolio számításai szerint a hat évvel ezelőtti szintnek felel meg, vagyis 2018 óta nem volt ilyen szerény beruházási kedv Magyarországon. Különösen az idei első félév eredménye kiábrándító, hiszen a mostani 7%-os viszaesés az első negyedév 5,4%-os csökkenését követte, ez a tempó pedig már zuhanásszerűnek mondható.
A beruházási teljesítmény még annak fényében is kiábrándító, hogy nagy illúzióink nem lehettek: a második negyedévben a magyar gazdaság zsugorodott. A vártnál rosszabb GDP-adat tulajdonképpen már előrevetítette, hogy a mai adat is gyenge lesz, de így is azt mondhatjuk, hogy felhasználási oldalról nézve a beruházások jelentették a GDP-visszaesésben a meglepetés-faktort.
A KSH az idén megváltoztatta a beruházási adatközlését, az első jelentésében nem látunk részletes számokat, amiből kiderülne, hogy a visszaesés milyen szerkezetben történt. (Sokat egyébként ezzel a változtatással nem nyertünk, a korábbi gyakorlathoz képest csak néhány nappal jön csak korábban a beruházási statisztika, "cserébe" sokkal adatszegényebben.) A statisztikai hivatal tájékoztatójából mindössze az derül ki, hogy a beruházások éves alapon számolt csökkenéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem járult hozzá. A visszaesést a közigazgatás, az energiaipar, illetve az ingatlanügyletek növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.
A két és fél éve tartó durva lejtmenet első szakaszában a feldolgozóipar még meglepően jól tartotta magát, de az utóbbi negyedévekben szemlátomást már elfogyott a lendület. A szállítás, raktározás ágazat szenvedése az állami fogyókúrára vezethető vissza, hiszen a költségvetés sanyarú helyzete miatt az útépítések, felújítások is a beruházási stop áldozatává váltak.
A gyenge beruházási adat megerősíti azt a véleményünket is, hogy a külső egyensúlyunk javulásában egyre nagyobb szerepet játszik, hogy a gyenge exportszámokat ellensúlyozza a beruházási célú import mélyrepülése.
A beruházások zuhanása nem a magas kamatok miatt van, a vállalatoknak lenne saját forrásuk a fejlesztésekre. Ugyanakkor a gazdasági klíma nem támogató: az exportcégek a külső piacok gyengélkedése miatt nem érezhetik szükségét a kapacitásbővítésre (ez fokozottan igaz a jármű- és akkumulátorgyártásra), a belső piacon az állami fogyókúra, az uniós forráshiány és a csak döcögve élénkülő lakossági fogyasztás jelenti a fékező erőt.
A gazdaság várható élénkülésével a beruházások is magukra találhatnak, de épp a mai adat jelent figyelmeztetést, hogy az üzleti klíma egyelőre nagyon hűvös.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
