A vállalati klímastratégiák természetre alapozott projektjeinek tipikus példája a faültetés. Ez a marketingértéken túl többek között annak a felismerése, hogy bizonyos környezeti kockázatokat – például az időjárási szélsőségek, a villámárvizek vagy az aszály – költséghatékonyabb és fenntarthatóbb a természeti rendszerek gyógyításával megoldani. Az tény, hogy már egyes fák is képesek szén-dioxidot elnyelni és tárolni, árnyékot adni vagy megakadályozni a talajeróziót, de az élőlények komplex közössége, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek még alkalmasabbak erre – ráadásul ezek az önfenntartó rendszerek alacsony kezelési költséget és kevesebb munkát igénylő megoldást jelenthetnek.
A Magyar Nemzeti Bank Zöld Programjának harmadik pillére a saját operatív működésének zöldítését célozza. A korábbi 60%-os karbonlábnyom-csökkentés után 2025 végére 75%-os csökkentést tűztek ki célul a 2019. évi bázishoz képest. Ennek a klímavédelmi vállalásnak a részét képezte, hogy a fennmaradó éves kibocsátásukat – amely 2020-ban és 2021-ben rendre 4082 és 4273 tonna CO2 volt – ezzel arányos szén-dioxid-elnyeléssel ellentételezzék.
„Olyan megoldást kerestünk, ami közvetlenül szolgálja a klímasemlegességi céljaink elérését, de egyúttal hozzájárul a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek csökkentéséhez és az élővilág állapotának javításához is” – mondja dr. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.
A WWF által az MNB számára kibocsátott élőhely-helyreállítási értéklevelek a Geszt térségében 27 hektáron megvalósuló őshonos tölgyerdő, valamint a Drávaszentes környékén létrejövő 32 hektáros mocsárgyep–erdő-mozaik kialakításának környezeti eredményeit mutatják be. A célként meghatározott szénelnyelés mellett az élőhely-helyreállítás mindkét helyen hozzájárul a talaj regenerációjához, a mikroklíma stabilizálásához, a jobb vízgazdálkodáshoz, az agrárágazat által okozott vegyszerterhelés csökkentéséhez és az időjárási extrémitások – például az erős széllökések – hatásainak enyhítéséhez.
„Élőhelyfejlesztésbe egyelőre azok a cégek fektetnek, akik a leginkább élen járnak a fenntarthatóságban. A vállalatok többsége még a karbonsemlegességet és a kibocsátáscsökkentést tekinti kizárólagos szempontnak – hívhatjuk ezt karbonvakságnak is – mondja Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. "Miközben a környezeti krízisek legtöbbször a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a helytelen tájhasználat és a természeti rendszerek pusztulásának együttes hatásaként alakulnak ki, addig a megoldási kísérletek ebből a problémakötegből csupán egyetlen elemre, az üvegházhatású gázok kibocsátására fókuszálnak. Pedig a most hatályba lépett új ESRS-jelentéstételi kötelezettség lehetőséget és igényt is megfogalmaz a több célú megoldások számára” – folytatta az igazgató.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
