Komoly meglepetést okozott az orosz haderőnek az, hogy az Egyesült Államok által ismételten elindított katonai támogatások idén már nagy(obb) mennyiségben tartalmaztak ATACMS közepes hatótávolságú rakétákat.
Habár Kijev korábban is kapott a fegyverrendszerből, a támogatások republikánus megakasztásáig mindössze néhány darabot szállítottak az orosz offenzívával harcoló országnak, amelyet néhány hét alatt teljesen feléltek.
Az április közepén létrejött demokrata-republikánus megegyezést követően azonban a Biden-kormányzat korábban nem látott mennyiségben szállította a fegyverrendszert (a darabszám így is bőven korlátozott maradt, figyelembe véve, hogy a teljes amerikai készlet sem haladja meg az 1000 darabot), Ukrajna pedig – többek között – az orosz megszállás alatt lévő katonai légibázisok ellen kezdte használni azokat.
A nemzetközileg elismert ukrán határokon belül található, orosz megszállás alatt álló katonai létesítmények korábban sem tartoztak a „legbiztonságosabb” helyszínek közé, az ukrán haderő Storm Shadow/SCALP-EG robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásai azonban eltörpültek az amerikai rendszer által okozott veszteségek mögött.
The Ukrainian Armed Forces have launched a Massive Barrage of Storm Shadow and/or SCALP-EG Long-Range Cruise Missiles against the Russian-Occupied City of Sevastopol in Crimea tonight, with several Bases used by the Russian Military said to have Struck including the pic.twitter.com/02wNPFvfgq
— OSINTdefender (@sentdefender) March 23, 2024
Ennek oka rém egyszerű: míg az európai robotrepülőgépek inkább precíziós csapásokra vannak kitalálva, addig a kazettás bombával is felszerelhető ATACMS rakéták sokkal nagyobb területet képesek lefedni, a szétszóródó bombák képesek akár az egész légibázisban, vagy legalábbis jelentős részében károkat okozni.
Footage of Ukrainian forces launching six US-supplied MGM-140 ATACMS tactical ballistic missiles at Dzhankoi Airbase in Russian-occupied Crimea. Ukrainian forces reportedly destroyed 4 S-400 TELs, a command post, 3 radars, and a Fundament-M air surveillance system. pic.twitter.com/WU4Cet6y1l
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) April 18, 2024
Az amerikai fegyver külön előnyei közé tartozik, hogy mobil rakétarendszer, (M142 HIMARS-ről és M270-esekről is indítható), az indítójármű pedig már árkon-bokron túl van, mire az oroszok felfedezik a támadás tényét. Ráadásul, manőverezőképessége miatt a lelövése gondot okoz még a legmodernebb orosz légvédelmi rendszereknek is.
Az amerikai rakéták pusztítása Ukrajnán belül
Ukrajna április 17-én mérte az első ATACMS-csapását a Krími-félszigeten található Dzsankoj légibázisra. Később támadást intéztek más, krími bázisok ellen, illetve luhanszki és donyecki repülőterek ellen is. A célpontok leggyakrabban a bázis körüli légvédelmi egységek, ritkább esetben maga a repülőtér, és az ott állomásozó harci gépek voltak.
Az első, áprilisi támadás során egy Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer egyik indítóállomása semmisült meg (később az egész üteg megsemmisüléséről írtak).
Overnight, Ukrainian forces hit the Russian S-400 battery at Dzhankoi airbase in northern Crimea, reportedly with a pair of MGM-140 ATACMS tactical ballistic missiles.The battery suffered catastrophic damage. pic.twitter.com/BOm78QbHB0
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) April 17, 2024
Május közepén a belbeki bázist (Krím) érte találat, itt azonban eltérő beszámolók születtek. Az orosz Astra portál állítása szerint odaveszett egy Sz-400-as légvédelmi rendszer, két darab MiG-31-es vadászgép, továbbá egy MiG-29-es, és egy Szu-27-es vadászbombázó megsérült, illetve megsemmisült a repülőtér üzemanyag- és kenőanyagraktára.
On imagery, two MiG-31s and one Su-27 have been completely destroyed, and a MiG-29 damaged, at the Russian Air Force's Belbek Airbase in occupied Crimea. A fuel storage near the main airbase runway was also destroyed, and debris continued to burn in the aftermath. @Maxar
— Christiaan (Triebert) May 16, 2024
A belbeki támadás okozta a legnagyobb veszteséget eddig Oroszországnak, de a támadások folytatódtak a későbbiekben is, kisebb-nagyobb sikerekkel:
| Célpont | Dátum | Légvédelmi egység | Harci repülőgép | Egyéb károk |
| Dzsankoj lb. | 04.17. | 1x Sz-400 (TEL vagy teljes üteg) | - | - |
| Belbek lb. | 05.15. | 1x Sz-400, 1x Sz-300 | 2x MiG-31, 1x MiG-29, 1x Szu-27 | Üzemanyag- és kenőanyagraktár |
| 05.23 | 1x Sz-400 üteg | - | - | |
| 05.27. | - | - | Üzemanyagraktár | |
| Dzsankoj/Gromovo lb. | 06.11. | 2x Sz-300 indítóállomás, 1x Sz-400 indítóállomás | - | Radarkomplexumok |
| Manhus, Donyeck | 07.17. | 1x Sz-300 üteg | - | - |
| 07.20. | n. a. | n. a. | n. a. | |
| Szaki lb./Szelkovicsne | 07.26. | Sz-300-as üteg | 2x Szu-30SzM | lőszerraktár |
| Forrás: Portfolio saját gyűjtés | ||||
A támadások következményeként a Krím-félsziget egyfajta „lemorzsolódási csapdává” vált az orosz haderőnek, miután a légvédelmi rakétarendszerekből folyamatos az átcsoportosítás. Mivel a herszoni egységek ellátása főként a Krím-félszigeten keresztül oldható meg, így a kritikus infrastruktúrát védeni kényszerül Moszkva, akkor is, ha ilyen hatalmas árat fizet érte.
Más érdekességek is leszűrhetőek a táblázatból: egyrészt a támadások alacsony száma erősen utal arra, hogy Kijev alapvetően korlátozott számú ATACMS-t kapott az Amerikai Egyesült Államoktól.
Ezeket Ukrajnán belül jórészt orosz megszállás alatt lévő légibázisok légvédelmi rakétarendszerei ellen vetette be, magát a repülőtereket ritkábban érte találat. Ennek egyik magyarázó oka lehet, hogy Moszkva a fontosabb harci gépek nagy részét (köztük az irányított szárnyasbombákkal operáló Szu-34/35-ös vadászbombázók) már korábban kivonta a térségből.
A listán csakis ukrán területek szerepelnek, mivel az Egyesült Államok nem engedélyezte az oroszországi célpontok támadását. Később ugyan ezt részlegesen felülbírálták, de a Harkivval szomszédos Belgorod megyére kiterjesztett, 100 kilométeres zónában egyetlen orosz légibázis sem található.
New Washington Post story highlights ISW research (1/6): pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute (for) June 22, 2024
Oroszország halálos FAB-bombáit szállító harci gépei Voronyezsnél, Lipecknél, Milerovonál, Morozovszknál, Taganrognál és Jejszknél emelkednek levegőbe, és bár
a bázisok mind az ATACMS-rakéták és a robotrepülőgépek hatósugarán belül találhatóak, a nyugati szövetségesek engedélyét eddig nem kapta meg Ukrajna.
Hadjárat a határon túl
Ugyan a nyugati fegyverrendszereket Ukrajna nem használhatja a határon túl, ettől függetlenül az orosz légierő elleni hadjáratát a saját fejlesztésű drónjaival igyekszik kiterjeszteni. Ezek azonban hatékonyságukban messze elmaradnak a nagyobb rombolóerővel rendelkező rakétáktól.
A határon túli támadások közös jellemzői, hogy egy-egy légicsapás során általában drónok tucatjait vetik be, a támadás néhány alkalommal eredménytelen, vagy marginális károkat okoz.
Április elején például egyszerre négy katonai repteret – Morozovszk, Engels-2, Jejszk, Kurszk – is támadás alá vett Kijev, de semmiféle bizonyíték nem jelezte, hogy bármiféle kárt okoztak volna az orosz légierőnek.
Június közepén egy Szu-34-est semmisítettek meg ukrán drónok Morozovszknál. Július 20-án Millerovora rontott rá 26 drón, megsemmisült egy üzemanyagraktár és egy javítóműhely. Augusztus elején pedig a sokat szenvedett Morozovszk volt ismét a célpont, ezúttal már súlyos károkat szenvedett a légibázis.
So here's a Russian Sukhoi Su-34 jet destroyed in a Ukrainian attack at Russia's Morozovsk airbase.Yes, imagine your reaction if someone had told you on February 24, 2022, that 895 days on, Ukraine would be raiding Russia's Kursk Oblast (although we have a lot of questions), pic.twitter.com/AQehfOh5Eb
— Illia (Ponomarenko) August 6, 2024
Néhány eredmény az alábbi táblázatban (az ukrán erők ennél sokkal több alkalommal támadtak orosz légibázisokat, mi csak a legjelentősebbeket tüntettük fel):
| Oroszország területén végrehajtott legnagyobb ukrán dróntámadások eredményei | ||||
| Célpont | Dátum | Légvédelmi egység | Harci repülőgép | Egyéb károk |
| 03.20. | - | - | - | |
| Morozovszk, Engels-2, Jejszk, Kurszk | 04.05. | - | - | - |
| Morozovszk | 06.15. | - | 1x Szu-34 | 1x hangár |
| Millerovo | 07.20. | - | - | 1x javítóműhely, 1x üzemanyag-raktár |
| 08.04. | - | 1x Szu-34 megsemmisült, 2x Szu-34 megsérült | Lőszerraktár, 2x hangár | |
| 08.09. | - | - | Lőszerraktár | |
| Kurszk, Szavaszlejka, Boriszoglebszk, Baltimor | 08.14. | jelenleg ismeretlen | jelenleg ismeretlen | 2x hangár |
| Forrás: Portfolio saját gyűjtés | ||||
Bár ezek a támadások jóval szerényebb eredményekkel jártak, következményei így is lettek: Oroszország megkezdte
a repterek részleges kiürítését, az itt állomásozó egységeket a fronttól távolabb elhelyezkedő légibázisokra vezényelték át.
Ez a lépés nagy valószínűséggel nem lesz jelentős kihatással a háború közvetlen menetére, lévén a gépek főként statikus célpontokat bombáztak. Az ilyen jellegű orosz kényszerdöntések ugyanakkor megnövelik a gépek karbantartási költségeit, az alkatrészek kopását, és nem utolsósorban nagyobb megterhelést rónak az orosz pilótákra, hiszen sokkal több időt kénytelenek a levegőben tölteni egy-egy bevetés alkalmával.
Elszalasztotta a lehetőséget a Nyugat?
David Axe, háborús elemző írt először arról, hogy ezzel Ukrajna elszalasztotta annak lehetőségét, hogy „a kifutópályákon semmisítsék meg Moszkva légierejét”.
Habár az ukrán tisztviselők hónapokon keresztül kardoskodtak a nyugati fegyverek szélesebb körű oroszországi bevetése mellett, az engedélyt nem kapták meg. Most pedig, hogy Moszkva legértékesebb harci gépei a nyugati fegyverek hatósugarán kívül kerültek, lényegében tárgytalanná vált a kérdés.
Összehasonlítva a dróntámadások és a nyugati robotrepülőgépekkel és manőverező rakétákkal végrehajtott támadások eredményeit, kétségkívül jól látható, hogy a nyugati fegyverek kis mennyiségben is sokkal hatékonyabbak és nagyobb veszteségeket okoznak az orosz haderő számára. Az sem kétséges, hogy ha a nyugati szövetségesek megadták volna az engedélyt,
egy-két oroszországi légibázis esetén láthattunk volna további súlyos veszteségeket.
Ugyanakkor érdemes figyelembe venni több, más tényezőt is, mint a nyugati fegyverek korlátozott készletét és sebezhetőségét. Bár az orosz légvédelemnek valóban súlyos kihívást jelentenek a rendszerek, egy részüket (beszámolók szerint nagyjából 40-50%-ukat) sikeresen elfogják. Nem véletlen, hogy Ukrajna a Krím-félszigeten is elsősorban az orosz légvédelmet vette célba a fegyverekkel.
Az ATACMS-rakétákból az Amerikai Egyesült Államoknak mintegy 1000 darab áll rendelkezésre, a francia-brit Storm Shadow/SCALP-EG-ből még ennél is kevesebb. A gyártó országok természetesen rengeteget megtartanak önmaguk védelmére, így az Ukrajnának eljutatott készletek igencsak korlátozottak lehetnek.
Ha a nyugati engedély időben is megérkezik, Ukrajnának első lépésben valószínűleg az orosz légvédelem felőrlésére használta volna fel a rendelkezésre álló fegyverrendszereket, ezt követően bombázhatta volna igazán szabadon a légibázisokat. Ha figyelembe vesszük a készleteket, erősen megkérdőjelezhető, hogy Kijev bármikor is rendelkezett az oroszországi hadjárathoz szükséges fegyverkészlettel.
Habár kétségkívül jelentős(ebb) veszteséget okoztak volna, azért a teljes orosz légierő megsemmisítésének lehetősége erősen túlzó feltételezés. Moszkva valószínűleg az első néhány csapás után pontosan azt csinálta volna, mint amit most itt tett:
egyszerűen hatótávolságon túlra vonja a gépeit.
Ez a lépés, habár jelentős fegyvertény, az orosz-ukrán háború mindennapi menetén aligha változtat. Az orosz vadászbombázóknak „csak” megnövekedett távolsággal kell számolniuk, de az UMPK-kitekkel szerelt FAB-500, FAB-1500 és FAB-3000 siklóbombákkal szinte minden esetben statikus célpontokat támadnak az ukrán légvédelem hatókörén kívülről.
Turn of events: Russian Su-34 jet drops 3-ton FAB-3000 aerial bomb with an UMPK guidance kit on Ukrainian targets in Sumy region, bordering Kursk. pic.twitter.com/oH4B6oMNYs
— Clash (Report) August 9, 2024
Nyilván a megnövekedett bevetési idő szép lassan kifejti a hatását a pilótákra és a harci gépekre egyaránt, de ez akár hónapok kérdése is lehet. És bár ebben az esetben várható a bevetésszámok csökkenése, az orosz légierő teljes leállása kevésbé.
Címlapkép forrása: South Korean Defense Ministry via Getty Images
