Közel a trendforduló
A legfrissebb becslések szerint nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a világ népessége még ebben az évszázadban tetőzik, a szakértők ezt most 80 százalékos valószínűséggel mondják. Ez jelentős változás az ENSZ egy évtizeddel ezelőtti előrejelzéseihez képest, amikor a becsült valószínűsége annak, hogy a világ népességnövekedése a 21. század folyamán véget ér, körülbelül 30 százalékos volt.
2023-ban 132 millió csecsemő született és közel 62 millió ember halt meg, ami 70 millió fős népességnövekedést (+0,9%) eredményezett. A születések száma azonban világszerte csökken, ezért az évente bekövetkező halálozások száma 2084-re várhatóan meghaladja majd a születések számát,
elindítva ezzel a globális népességcsökkenés korszakát.
Az ENSZ becslései szerint 2100-ra a világ népessége közel 13 millió fővel csökkenhet, ami nagyjából Bolívia jelenlegi lakosságának felel meg. Természetesen ezek a becslések nem pontosak, az elemzők egy 95%-os konfidenciaintervallumot alkalmaztak, annak a középértéke a 2084-es dátum is. A becslési tartomány legfelső sávjában a születések száma még 2100-ban is meghaladja a halálozásokét, miközben a legalsó sávban a népességcsökkenés már 2060 környékén elkezdődhet.
Érdekes adatok az ENSZ jelentéséből
- A világ népességének 28 százalékát kitevő 63 országban és térségben a népesség mérete már 2024 előtt elérte a csúcsot, ebbe a csoportba tartozik többek között Kína, Németország, Japán és Oroszország is.
-
A mai nők átlagosan egy gyermekkel kevesebbet szülnek, mint 1990 körül.
Jelenleg a globális termékenységi ráta 2,25 élveszületés egy nőre vetítve, szemben az 1990-es 3,31 élveszületéssel. A világ összes országának több mint felében a termékenység a 2,1 élveszületés/nő szint alatt van - ez az a határ, ami alatt egy népesség hosszú távon migráció nélkül csökkenni kezd. A mai nők átlagosan egy gyermekkel kevesebbet szülnek, mint 1990 körül. A 2030-as évek végére a már tetőző népességű országokban a nők fele túl idős lesz ahhoz, hogy természetes úton gyermeket szüljön. Mivel a reprodukcióra képes korú (nagyjából 15 és 49 év közötti) nők aránya az előrejelzések szerint gyorsan csökken az ilyen országokban, a termékenységi szintek növelését célzó szakpolitikáknak a népesség nagyságára gyakorolt hatása idővel jelentősen csökkenni fog.
- 2024-ben 4,7 millió csecsemő, vagyis a világ összes gyermekének mintegy 3,5 százaléka 18 év alatti anyától született, közülük mintegy 340 000-et 15 év alatti lányok hoztak világra, ami mind a fiatal anyák, mind a gyermekeik egészségére és jólétére nézve súlyos negatív következményekkel jár. A fiatalok, különösen a lányok oktatásába való befektetés, valamint a házasságkötés és az első gyermekvállaláskori életkor növelése azokban az országokban, ahol ezek a mérföldkőnek számító események általában korán bekövetkeznek,
pozitív hatással lennének a nők egészségére és a munkaerő-piaci részvételükre is,
hangsúlyozza az ENSZ. - Világszerte a születéskor várható élettartam 2024-ben elérte a 73,3 évet, ami 1995 óta 8,4 év növekedést jelent. A halandóság további kitolódása az előrejelzések szerint 2054-ben világszerte 77,4 év körüli átlagos élettartamot fog eredményezni. A 2050-es évek végére a halálozások több mint fele világszerte 80 éves vagy annál idősebb korban fog bekövetkezni, szemben az 1995-ös 17 százalékkal.
Mi következik mindebből?
Az a tény, hogy a világ népességének tetőzése az előrejelzések szerint a korábban vártnál sokkal előbb és alacsonyabb szinten következik be, több okból is fontos. Először is, ez a gyors népességnövekedés jelenlegi korszakának végét jelzi, amely egyes régiókban 1800 körül, globális szinten pedig a huszadik század közepén kezdődött. Másodszor, mivel a népességnövekedés a globális fogyasztási szintek növelésével jár együtt kéz a kézben,
a trend megváltozásának nagyon komoly világgazdasági hatásai lehetnek.
- Egyszerűen fogalmazva, a világgazdaság jelenleg nem úgy van huzalozva, hogy kedvezzen neki a csökkenő globális népesség. A fogyasztás iránti igény csökkenése komoly zavart okozhat többek között a munkaerőpiacon, megterhelheti a társadalombiztosítási rendszereket, és végső soron veszélyeztetheti az általános gazdasági növekedést is, ami a stagnálás és az eladósodás körforgásához vezethet.
- A másik oldalról viszont úgy is lehet nézni a dolgot, hogy az erőforrások iránti kereslet és a globális kitermelés csökkenését is eredményezheti a trend megfodulása, ami környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból nagyon jó hír. Ráadásul ha kevesebb ember lesz, akkor az oktatásba is több befektetés érkezhet, ami a változó gazdasági igényekhez jobban alkalmazkodó, képzett munkaerőt eredményezhet.
Hogy a fentiek közül melyik forgatókönyv elemei fognak hangsúlyosabban megvalósulni, azt egyelőre nagyon nehéz megmondani,
főleg, hogy egyre hangsúlyosabbak a törekvések a trend megfordítására a fejlettebb országokban.
Számos ország ugyanis több olyan családbarát és a nemek közötti esélyegyenlőséget előtérbe helyező szakpolitikát vezetett be vagy tesztelt mostanában, amelyek hozzájárulhatnak az alacsony termékenységi ráta stabilizálásához vagy visszafordításához. Bár hatékonyságuk számos kontextuális és társadalmi tényezőtől függ, a családi és a munkahelyi élet egyensúlyát célzó szakpolitikák elfogadása - többek között
- a fizetett szülői szabadság és a rugalmas munkarend biztosítása,
- a megfizethető, jó minőségű gyermekgondozási lehetőségek és lakhatás támogatása,
- az idősödő népesség átfogó ellátásának biztosítása,
- valamint a gondozási és háztartási feladatok férfiak és nők közötti egyenlő elosztásának ösztönzése -
fokozhatja a nők munkaerő-piaci részvételét, támogathatja a családokat és megkönnyítheti a gyermekvállalást, valamint növelheti a férfiak és nők gazdasági biztonságát idősebb korban, hangsúlyozza az ENSZ.
A reproduktív technológiák, mint például
a mesterséges megtermékenyítés megfizethetőbbé és széles körben hozzáférhetőbbé tétele egy másik megfontolandó szakpolitikai lépés,
tekintettel a kitolódó gyermekvállalás trendjére és arra, hogy az emberi termékenység az életkor előrehaladtával bizonyítottan csökken. Bár az egyes országok megközelítése az egyedi kulturális, gazdasági és társadalmi környezetük alapján változik ebben a témában, a központi elv következetes marad a szerv szerint: a családok támogatása, valamint a szexuális és reproduktív egészség és jogok holisztikus és inkluzív megközelítése kulcsfontosságú a modern társadalomban az egyének és párok gyermekvállalástól való tartózkodásának kezelésében.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
