Közzétette szerdán „Előzetes pénzügyi számlák” statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank az idei második negyedévről, és ebből az előző negyedévhez hasonlóan szívderítő kép tárul elénk a megtakarítási piac alakulásáról.
105 ezer milliárd forint fölé emelkedett a háztartások bruttó pénzügyi eszközeinek az összértéke, ami így egy év alatt kimagasló, 15,8%-os növekedést jelent.
Ez persze a teljes nemzetgazdasági adat, egy két évvel ezelőtti reprezentatív felmérésünk szerint a magyarok mindössze 39%-a rendelkezik legalább egy hónapra elégséges megtakarítással, fél évig pedig csak a 18%-unk húzná ki. Friss felmérések azonban azt mutatják, hogy javult a helyzet ezen a téren is.
Szokás szerint leválogattuk azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek kifejezetten a megtakarítási piacon versengenek egymással. A Portfolio által megtakarításnak tekintett háztartási pénzügyi eszközök állománya június végén 57 ezer milliárd forint volt, vagyis
nominálisan 18,1%-kal, reálértéken nagyjából 13,5%-kal több, mint egy évvel korábban.
Ekkora nominális bővülésre 2005 utolsó negyedéve óta nem volt példa, és mint az alábbi ábrán látható, 2022 vége óta nemcsak nominálisan, de reálértéken is fokozatosan nő a megtakarítások volumenének éves növekedési üteme, magunk mögött tudva a vágtató infláció káros hatásait.
Bár a legtöbb pénzt, több mint 13 ezer milliárd forintot állampapírban tartjuk,
a leglátványosabb, 37%-os állománynövekedést mégis a befektetési alapok érték el az elmúlt egy évben,
a fontosabb eszközök közül de a többi megtakarítási forma is egyre jobban teljesít. Ez részben a lakossági kockázatvállalás erősödésére (sokakat rákényszerített az infláció, hogy kockázatot vállaljon), részben a tőkepiaci megtakarítások kedvező hozamkörnyezetére vezethető vissza.
Az infláció lecsengésének megfelelően az elmúlt három negyedévben megállt a készpénz és a bankbetétek visszaesése is, ezen időszak alatt több mint 1300 milliárd forinttal gyarapodtak például a folyószámla-egyenlegek. A változások úgy mentek végbe, hogy az elmúlt évek slágerének számító állampapírok nem veszítettek: ha ezek kamatfizetését negatív tranzakciónak tekintjük (ahogy e statisztikájában az MNB is teszi), akkor is 1073 milliárd forintnyi tőkebeáramlást látunk náluk kilenc hónap alatt.
Az idei második negyedévben ugyanakkor a folyószámlabetétek tranzakciós bővülése az állampapírokét és a befektetési alapokét is megelőzte.
Ebben persze a cégtulajdonosok már kifizetett, de június végéig még be nem fektetett vagy el nem költött osztalékbevételének is lehet szerepe.
A megtakarítások 23%-a állampapírban, 21%-a befektetési jegyben, 19%-a folyószámlabetéten, 12%-a készpénzben van, ebben drasztikus változást nem hoztak az elmúlt negyedévek.
A tranzakciók mellett az átértékelődések is pozitívan befolyásolják immár ötödik negyedéve a háztartási megtakarításokat,
ugyanakkor az idei második negyedév nem hozott olyan kimagasló hozamokat a befektetőknek, mint az előző négy.
A kisebb volument képviselő, de tőkepiaci meghatározottságú pénzügyi eszközök közül a tőzsdei részvények, a nyugdíjpénztári megtakarítások és az életbiztosítások is
jelentős pozitív átértékelődést mutattak fel,
tranzakciós alapon pedig ezúttal az öngondoskodási termékek jelentős tőkebáramlást értek el, a részvények viszont most gyengébben muzsikáltak, pedig a hozamokra náluk továbbra sem lehetett panasz.
A háztartási megtakarítások gyarapodását támogatja a követekező években az is, hogy az MNB legutóbbi Inflációs jelentésében olvasható előrejelzés szerint a megtakarítási ráta (vagyis a rendelkezésre álló jövedelem arányában átlagosan félretett összeg) 10% felett maradhat a magyar háztartásoknál, ugyanakkor enyhe mérséklődésre számítanak a jegybank szakértői a fogyasztás élénkülésével egyidőben.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
