Napirenden a benzinár
Nagy Márton szerint a benzinár ismét a szomszédos országok átlaga felett van, ezért a kormány holnap napirendre tűzi a kérdést. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett: jelenleg is érvényben van a megállapodás, miszerint a hazai benzinkutaknak az áraikat a szomszédos országok szintjén kell tartani.
Ennek érvényt fogunk szerezni, vagy úgy, hogy a kiskereskedők megértik és nem játsszák ki ezt az elvárást, vagy úgy, hogy komoly szabályozói lépésekkel be fogunk avatkozni.
Nem értjük ezeket az ármozgásokat, hiszen az elvárások, amik az elmúlt hónapban megszülettek, továbbra is fennállnak” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter a műsorban.
Már a múlt héten közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy mindkét finomított olajtermék, azaz a benzin és a gázolaj esetében is csökkenteni kell az árakat, a kormány ezért felszólította az üzemanyagkereskedőket, hogy térjenek vissza a korábbi hónapok gyakorlatához és mérsékeljék az árakat a szomszédos országok átlagára alatti szintre.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a benzinár június 20-án lépte át a lélektanilag fontos literenkénti 600 forintos szintet, azóta is töretlen az emelkedés:
a június 12-i lokális minimum óta 25 forinttal nőtt az ár (+4,2%),
ezzel párhuzamosan a dízel jegyzése is jócskán feljebb került.
Mi áll az emelkedés hátterében?
A hazai üzemanyagárak egyik legfontosabb külső meghatározója a nemzetközi olajárak alakulása, egész pontosan a nyugati benchmark olajtermék Brent árfolyama. A jegyzést elsősorban az eszkalálódó geopolitikai konfliktusok rángatják már hónapok óta, ugyanis Oroszország és Irán is nagyon fontos szereplők a globális olajellátásban.
Az olaj ára ma éppen a kéthavi csúcsa közelében mozog,
miután a keresletnövekedés és az amerikai kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások mellett egy közelgő hurrikán veszélye is növeli a kínálati aggodalmakat a piacon.
A régiós összehasonlításban az olajárnál is fontosabb körülmény a devizateljesítmény, egész pontosan a forint teljesítménye a dollárral szemben, mivel a nyersolajat dollárban jegyzik - az amerikai fizetőeszköz gyengülése olcsóbbá teszi forintban kifejezve az energiaterméket, és fordítva.
Márpedig az elmúlt hetekben jelentősen alulteljesített a forint a dollárral szemben a többi, szomszédos ország devizájához viszonyítva.
A forint a mögöttünk álló hónapban 4 százalékot gyengült az amerikai fizetőeszközzel szemben,
ezzel párhuzamosan az euró (osztrák, horvát, szlovén és szlovák benzin jegyzése miatt releváns) 1,1 százalékkal gyengült csak a dollárhoz képest, a román lej szintén 1,1 százalékkal, a szerb dínár pedig 1 százalékkal értékelődött le.
Ha súlyozott átlagot vonunk a szomszédos országok devizateljesítményéből, akkor az adódik, hogy átlagosan 1,1 százalékot estek az árfolyamok a dollárhoz képest, miközben a forint kereken 4 százalékot esett
- a különbség tehát 2,9 százalék, azaz csak a devizateljesítménnyel kb. 17,8 forintos magyar benzinár-prémiumot meg lehet magyarázni az elmúlt hónapban
(az aktuális, literenkénti 615 forintos benzinárral számolva).
Tényleg drága a magyar benzin?
Az tehát már világos, hogy mely tényezőnek köszönhetően láthattunk éles fordulatot a benzin árában, és hogy miért emelkedhetett akár a szomszédos országokénál is nagyobb mértékben a jegyzés - a legfontosabb kérdés talán még az lehet, hogy
VAJON RÉGIÓS KITEKINTÉSBEN tényleg DRÁGÁNAK MONDHATÓ A MAGYAR BENZIN?
Az Európai Bizottság aloldalán egyelőre nem érhetőek el túl friss adatok, ugyanis rendszerint szerda délután közli a bizottság az adott hét hétfői átlagárait, így jelenleg a múlt hétfői, azaz a június 24-i árakkal tudjuk ellenőrizni a kormány tézisét. Az összehasonlítás során a szomszédos országok árait érdemes figyelembe venni, ezekbe az országokba tud ugyanis kedvezőtlen esetben átmenni tankolni a magyar autós.
Ebben a közegben
a BENZIN ESETÉBEN 3 FORINTTAL OLCSÓBB A HAZAI ÜZEMANYAG AZ ÁTLAGNÁL,
míg a dízelnél 8 forinttal van az átlagos szint felett a hazai ár.
Az alábbi ábrán pedig térképen is láthatjuk, hogy hol olcsóbb, és hol drágább a benzin a környező országok tekintetében, mint Magyarországon.
A dízelnél a következőképpen néz ki a helyzet:
Összességében tehát
NEM JELENTHETŐ KI, HOGY AZ ELMÚLT HETEK MEREDEK ÁREMELKEDÉSE A HAZAI AUTÓSOKRA nagyobb terhet RÓtt volna, mint a szomszédos országokban.
Címlapkép forrása: Getty Images
