Talán méltatlanul háttérbe szorul a csomagolóipar más szektorral szemben, pedig a csomagolás mindenkor elengedhetetlen részét képezi bármely iparág végtermékének. Miért lehet ez?
Valóban méltatlanul keveset beszélnek az iparágunkról, pedig a termékeink mindenhol ott vannak szem előtt, de a fogyasztók értelemszerűen nem erre fókuszálnak, hanem magára a termékre. Nem mellékes ugyanakkor, hogy egy termék vonzóságát, eladhatóságát döntően befolyásolja, hogy milyen csomagolásban van, ezért valójában az iparágunk teljesítményén és hozzáadott értékén legalább annyira múlik egy adott termék sikere, mint annak minőségén. Ezzel természetesen a partnereink tisztában vannak, csak a végfogyasztók számára kevésbé kézenfekvő.
A fenntarthatósági törekvések megvalósításában betöltött kiemelkedő szerepünk miatt bízunk benne, hogy ez majd változni fog.
Az elmúlt években minden a fenntarthatóságról, az energiahatékonyságról, digitalizációról és automatizációról szól. A csomagolóipar sem kivétel ez alól? Milyen trendek befolyásolják a szektor helyzetét?
A szektort jelenleg - és várhatóan a közeljövőben is - egyértelműen a fenntarthatósági célok megvalósítása mozgatja, a papír, mint csomagolóipari alapanyag pedig ahol lehet, egyre inkább előtérbe kerül a műanyagokkal szemben. Mivel döntően papírtermékekkel foglalkozunk, számunkra természetesen ez egy nagyon pozitív üzleti fordulat, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a cégünk már évtizedekkel ezelőtt zászlójára tűzte a fenntarthatóságot,
ezért nekünk nem jelent újdonságot a téma.
Ma már nincs olyan vevőnk, amelyik legfontosabb céljai között ne szerepelne, hogy optimalizálja és fenntarthatóbbá tegye termékei csomagolását. Az érdeklődés 15-20 éve is megvolt a nagyvállalatok részéről, de akkoriban még döntően túl költségesnek találták ezeket a megoldásokat, ezért az igazi paradigmaváltás csak néhány évvel ezelőtt következett be. Természetesen mi is rengeteg innovációt mutattunk be azóta,
számos olyan tulajdonsággal tudjuk felruházni a papírtermékeinket, amelyekkel korábban nem, és amelyek így még alkalmasabbak például a műanyag csomagolóanyagok kiváltására.
Ma már gyakorlatilag nincs olyan komolyan vehető nagyvállalat, amelyik ne rendelkezne fenntarthatósági stratégiával, illetve Európában a fogyasztók is elvárják, hogy a megvásárolt termékek minél fenntarthatóbb módon készüljenek. A partnereink éppen ezért a csomagolással, logisztikával kapcsolatban is számos vállalást tesznek annak érdekében, hogy például CO2-kibocsátásukat mérsékeljék, vagy a teljes termelési láncukat fenntarthatóbbá tegyék. Nekünk számos erre irányuló megoldásunk van, ráadásul az általunk fejlesztett csomagolások kapcsán környezetterhelés csökkentéséről pontos adatokat is tudunk szolgáltatni, amit aztán a megrendelőink a fenntarthatósági céljaik elérésére tudnak fordítani.
Ahogy bármely más iparágban, nálunk is egyértelmű trend a digitalizáció és automatizáció, amely egyaránt segít kezelni a feszített munkaerőpiac okozta kihívásokat, és lehetőséget teremt az egyedi, perszonalizált csomagolások hatékonyabb elkészítésére is.
Ki lehet egyfajta hüvelykujj szabályként jelenteni, hogy egyik anyag fenntartható a másik pedig nem? Mitől lesz egy csomagolóanyag mindenképp fenntartható?
Mondhatnánk azt, hogy a legfenntarthatóbb csomagolás az, amelyik nincs, de az ellátási láncok biztos működéséhez szükség van rá. A fenntarthatósági törekvések egyik határozott iránya a csomagolás-optimalizálás és a „túlcsomagolás” elkerülése vagy visszaszorítása. A csomagolás teljes elhagyása természetesen egy szélsőséges példa lenne, ugyanakkor mi is nagyon sokat dolgozunk azon, hogy a partnereink számára a legoptimálisabb csomagolási megoldásokat nyújtsuk.
Csak azért ne csomagoljunk, hogy csomagolhassunk!
Meg kell ugyanakkor említeni az „alulcsomagolás” veszélyét is, amely azt a kockázatot rejti magában, hogy a becsomagolt termék összerogy, és megsérül az ellátási lánc során. Ez sokkal nagyobb kárt okoz, hiszen jó eséllyel magát a terméket is újra kell gyártani, amely hatványozott környezeti lábnyommal jár. A szükséges és elégséges csomagolási mennyiség meghatározása nem egyszerű feladat, de komoly szoftveres háttérrel a mérnökcsapatunk nap, mint nap azon dolgozik, hogy újradefiniálják az optimumokat, hiszen az új termékeink, és gyártástechnológiai újdonságaink lehetővé teszik, hogy ezek az optimumok még alacsonyabb mennyiséget jelentsenek.
A csomagolás anyagától függetlenül
a legfenntarthatóbb megoldás egyértelműen az, ha az adott göngyöleg, csomagolóanyag - legyen az papír, műanyag vagy akár alumínium - minél többször újrahasznosítható vagy újrafelhasználható.
Ez egyértelműen a legköltséghatékonyabb, és mivel új alapanyagot nem kell bevonni a körforgásba, a legfenntarthatóbb módja is a termelésnek.
Ha már csomagolunk, akkor a legfontosabb, hogy azt olyan alapanyagból tegyük, amely fenntartható forrásból származik, és lehetőleg minél inkább újrahasznosítható. Köztudott, hogy a papír az egyik legkörnyezettudatosabb megoldás, a természetbe kikerülve lebomlik. Európai viszonylatban ráadásul rendkívül magas, 80 százalék feletti a papírok begyűjtésének és újrahasznosításának az aránya. Nehéz elképzelni annál jobb integrált modellt, mint hogy egy papírgyár papír alapanyagot gyárt, amiből egy feldolgozó üzem csomagolóanyagokat készít, ez eljut az ellátási láncok mentén a fogyasztókhoz, akik aztán egy újrahasznosítási infrastruktúra lévén az itt képződő papírhulladékot visszajuttatják a papírgyárakba, ahol ez a folyamat elölről kezdődik.
Egy gyakorlatilag teljesen zárt rendszerben ez nagyon hosszú időn keresztül ismételhető.
Ha egy vállalat saját CO2 kibocsátását vagy energiafelhasználását a csomagolás optimalizálásával (is) kívánja csökkenteni, akkor a DS Smith tud-e olyan objektív, indikátorszámokat biztosítani számára, amellyel megbecsülhető, hogy egy adott termék csomagolásának megváltoztatása milyen környezeti előnyökkel jár?
Nagyon sok vállalat keres meg bennünket pontosan ezzel a céllal. Jó lehetőséget látnak a csomagolás-optimalizálásban vagy technológiaváltásban arra, hogy csökkentsék környezeti lábnyomukat, és még közelebb kerüljenek a fenntarthatósági céljaik eléréséhez. Annak vizsgálata azonban, hogy például egy-egy módosítás, vagy akár a műanyagról papírra váltás milyen környezeti előnyökkel jár, csak úgy lehetséges, ha ezt mi kimutathatóan, megalapozottan és visszamérhetően tudjuk bizonyítani az ügyfeleink számára.
Ennek érdekében kifejlesztettünk a Circular Design Metrics-et, egy olyan eszközt, ami 8 szempont szerint értékeli a csomagolás környezeti lábnyomát.
Tanácsadóként is jelen vagyunk a folyamatban, a vevőkkel egyeztetve tudjuk meghatározni, hogy egy-egy fejlesztés nemcsak költség-, hanem fenntarthatósági szempontok szerint is milyen hozadékkal jár. Ebben komoly lehetőségek vannak a jövőben.
Hogyan néz ki a vállalat magyarországi operációja? A saját, hazai működésére vonatkozóan milyen fenntarthatósági vállalásokat lehet kiemelni?
A cégünk nagyságrendileg1100 főt foglalkoztat, nyolc telephelyen vagyunk jelen, Nagykátán és Füzesabonyban két nagy gyárban hagyományos hullámtermékgyártás folyik, Győrben offset technológiával készülnek fogyasztói csomagolások, illetve displayek, ezek jellemzően bolti kihelyezéseket támogató csomagolási megoldások. A Service Centereinkben pedig autóipari, elektronikai vevők magas szintű kiszolgálása zajlik Tiszaújvárosban, Nagykátán, Székesfehérváron és Sárváron. Illetve füzesabonyi gyárunkban külön működik az innovatív papír raklap gyártásunk. A cég központja Budapesten van, innen koordináljuk a magyarországi tevékenységet.
2014 óta adjuk ki fenntarthatósági jelentést, a fenntartható csomagolóanyagok egyik vezető gyártója vagyunk, ilyen értelemben alapvetés, hogy a saját működésünk szempontjából is elkötelezettek legyünk.
Ez számos területére kiterjed, az energiahasználat, a felhasznált erőforrások optimalizálására vonatkozó csökkentési törekvéseket is többször aktualizáltuk. Fontos kiemelni, hogy a fenntarthatóság nemcsak környezeti, hanem üzleti és társadalmi tekintetben nagy figyelmet kap, kellően bátor és sokrétű vállalásokat tettünk, mint például, hogy 2024-ra 1 milliárd „problémás műanyagot” váltunk ki Egy másik példa: pont a napokban volt egy esemény, ahol Budapest és Nagykáta után, már a harmadik ökotantermünket fogjuk felépíteni egy Füzesabonyi általános iskolában.
Ezzel az a célunk, hogy a gyerekekhez eljuttassuk a körforgásos gazdaság, illetve a környezettudatosság alapjait, hogy a mindennapjaikon keresztül nyerjenek betekintést abba, hogy milyen az, amikor fenntartható módon élünk, cselekszünk, és felelősen használjuk az erőforrásokat.
2030-ig 10 millió embert akarunk globálisan megszólítani, hogy eljuttassuk hozzájuk ennek a felelős életmód az üzenetét.
Ösztönözni szeretnénk őket, hogy gondolkodjanak el azon, mit tudnak tenni a szűkebb környezetükben annak érdekében, hogy ők is a világszintű fenntarthatósági törekvések megvalósításának aktív részeseivé váljanak.
Szükség van rá, hogy a vállalat valamilyen környezeti kompenzációs lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a saját kibocsátását ellensúlyozza?
Az általunk előállított papírt csomagolóanyag gyárainkban felhasználjuk, majd a visszagyűjtött papírt újrahasznosítjuk. Talán kevesen tudják, hogy a DS Smith Európa vezető újrahasznosító cége. Ez az integrált gazdálkodás eleve egy felelős gazdálkodás definíciója, de ezeket a papírrostokat sem lehet a végtelenségig újrahasználni, időről-időre új farostokat kell hozzáadni, hogy a kellő szilárdsági mutatók megmaradjanak. Ennek a hátterét a felelős erdőgazdálkodás nyújtja, ennek keretében erdőtelepítéssel kompenzáljuk a kitermelést.
Hogyan érintette a cég működését a tavaly bevezetett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszer, amelynek többek között az egyik célja, hogy a gyártók csökkentsék a kibocsátott csomagolási hulladék mennyiségét?
Messzemenően támogatjuk a bevezetett rendszer célkitűzéseit, amely alapvetőn arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy olyan termékeket hozzanak létre, amelyek könnyen újrahasznosíthatóak, és a hulladékkezelés és újrafeldolgozás szempontjai is tökéletesen összecsengenek a mi működési modellünkkel. A rendszer arra ösztönzik a szereplőket, hogy olyan termékeket hozzanak létre, amelyek könnyen újrahasznosíthatók vagy újrahasználhatók, valamint befektessenek a hulladékkezelésbe és újrafeldolgozásba. Mindez a környezetünk megóvása mellett a hatékonyság és a költséghatékonyságot fogja támogatni.
Az iparág egy másik Európai Uniós intézkedést is türelmetlenül vár: a Csomagolás és csomagolási hulladékról szóló EU rendeletet (PPWR).
Ezzel kapcsolatban iparágunknak különösen fontos, hogy a környezeti hatásait tekintve egyenértékűként kezeljék a csomagolóanyagok újrahasznosítását, és azok újrafelhasználását. Említettem, hogy a műanyag csomagolásoknál az újrafelhasználás kézenfekvő megoldás lehet, de a papír esetén, jellegéből fakadóan ez komoly kihívást jelent. Nem is gondoljuk, hogy ebbe az irányba kellene haladni, hanem továbbra is építeni kellene az évtizedek óta működő újrahasznosításra, ami tökéletesen illeszkedik a körforgásos gazdálkodásba. Az EUROSTAT adatai is ezt bizonyítják: 2020-ban már elértük a 81,5%-os újrahasznosítási arányt a papír, hullámpapír, karton feldolgozása esetében.
Abban bízunk, hogy a döntéshozók is majd megfelelően értékelik ezt a megközelítést.
A vállalat sok egyéb mellett az autóiparban is igen aktív. A csomagolóipar számára jelent valamilyen új kihívást az elektrifikáció?
Több érdekes változás is folyamatban van, azonban ezek jelentős része nem ér bennünket váratlanul. Az elektromos autók más típusú alkatrészekből állnak, kevesebb „vas” és több elektronika jellemzi a működésüket. Utóbbiak különleges csomagolástechnikai megoldásokat kívánnak, például nagy hangsúlyt kell fordítani az elektrosztatikai kisülés elleni védelemre. Ez ugyanakkor nem különbözik olyan sokban az általános elektronikai eszközök csomagolásától,
amiben pedig már nagyon régen otthonosan mozgunk.
Amit még kiemelnék, hogy az autóiparban nagyon nagy fokú az automatizáció, ami a csomagolási folyamatokat is érinti. A korábbi minőség és mérettoleranciák újraértelmeződnek, ami korábban elfogadott volt iparági standardként, az ma már teljesen új dimenzióba került. Egyáltalán nem ritka a zéró tolerancia a minőség tekintetében, és a mérettoleranciák esetén is sokkal szűkebb tartománynak kell megfelelni. A magasabb hozzáadott érték is egyre inkább elvárás, a vevők a csomagolást érintő automatizálási szaktanácsadást is igénybe vesznek.
Nemcsak dobozokat szállítunk, hanem konzultálunk is vevőinkkel, hogy az adott automatizálási megoldáshoz milyen csomagolást tudunk biztosítani.
Ahogy említettem, Magyarországon három nagy csomagolóanyag-gyárunk van, de négy Service Centerünk is működik. Ezek jellemzően kisebb logisztikai, disztribúciós központok, ahol esősorban az autó- és az elektronikai ipar számára kisebb volumenű gyártásokat és egyéb fontos szolgáltatásokat végzünk. Ma az autóiparban például egyértelműen a „just in time” típusú azonnali beszállítások a meghatározók. Azért, hogy ezt a feszített tempót támogatni tudjuk, a vevők helyett a csomagolásokat és a különböző komponenseket előkészítjük, és a gyártósorra közvetlenül beszállítva nekik csak a termék becsomagolásával kell foglalkozniuk.
Nem veszítenek se időt, se energiát, se erőforrást.
Az informatika, autóipar, gépipar és orvostechnológia területén is bárki számos innovációt fel tudna sorolni az elmúlt évekből, azonban a csomagolóipar ebből a szempontból is kissé a háttérben marad. Milyen innovációs tevékenységet folytat a vállalat? Milyen tervei vannak a jövőben?
Nagyon sok munkát fektetünk csoportszinten az alapanyagok továbbfejlesztésébe, alternatív rostok használatát is folyamatosan vizsgáljuk, hínárt, gyapotot, egyéb mezőgazdasági hulladékrostforrásokat, szalmát, kendert is elemzünk. A másik nagyon izgalmas terület, hogy hogyan tudjuk a műanyagokat kiváltani papírral, hogyan tudjuk a papírt alkalmassá tenni arra, hogy rendelkezzen a műanyag által biztosított tulajdonságokkal. Itt a különböző áruvédelmi bevontokra gondolok, víz- vagy párazárás, légzárás, ami műanyagnál viszonylag könnyen teljesíthető, de papír esetében nem annyira kézenfekvő.
Számos innováció irányul erre a területre.
A papírokat jellemzően a grammtömeg alapján definiáljuk, minél nehezebb egy papír, általában annál erősebb is a szakítószilárdsága. A technológia fejlődésével már képesek vagyunk arra, hogy alacsonyabb grammtömegű papírokból ugyanolyan vagy jobb teherbírású dobozokat gyártsunk, mint korábban. Ehhez azonban az ügyfeleket is edukálnunk kell, ezért is törekszünk egyre szorosabb és aktívabb kapcsolatra velük.
Innovációs tevékenységünkre három szemléletes példát is hoznék: az egyik a Coca-Cola számára fejlesztett zsugorfóliás megoldás kiváltására szolgáló DS Smith Lift Up névre keresztelt innovációnk, amit elsőként Ausztriában vezettünk be, és bízunk benne, hogy további országok polcain is meg fognak jelenni ebben a formában a termékek.
Ezzel a megoldással többszáz tonna műanyag kiváltását realizálhatja a partnerünk.
A másik egy meghatározó globális háztartási vegyiáru-gyártó cégnek tudtunk olyan megoldást szállítani, amivel a mosókapszuláit műanyag helyett papírcsomagolásban tudja majd kínálni. Ez apró dolognak tűnhet, de gondoljunk bele, hogy hány ilyen mosókapszula fogy el egy nap a világon?
Rengeteg, és ilyen apróságokkal is jelentős pozitív környezeti hatást lehet elérni.
Harmadikként a PaPillOn márkanév alatt futó termékcsoportot emelném ki, amelynek részeként olyan, papíralapú raklapot, raklap fedőt és konténert fejlesztettünk ki és gyártunk Magyarországon, amelyek teherbírása hasonló a jelenleg használt, döntően fából készült termékekéhez, ám azoknál lényegesen könnyebbek, környezetbarátabbak, emellett gomba- és csíramentesek.
A legfontosabb, hogy tovább erősítsük a pozícióinkat az innovatív és környezettudatos csomagolások gyártásában és értékesítésében. A közeljövőben biztos, hogy a környezeti szempontból több kihívást rejtő műanyagcsomagolások kiváltása lesz a meghatározó irány, így ebben akarunk még tovább fejlődni. A gyártási tevékenységünk optimalizálásán kívül egyre nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani a tanácsadásra és a minél szélesebb körű szolgáltatási portfólió kialakítására. Új termékek kifejlesztésén is dolgozunk, például úgynevezett food contact, vagyis az élelmiszerekkel közvetlenül is érintkező csomagolóanyagokat is tervezünk Magyarországon előállítani.
A cikk megjelenését a DS Smith Packaging Hungary támogatta.
Címlapkép és fotók forrása: Stiller Ákos - Portfolio
