Negyedével-harmadával drágább egy itthon gyártott élelmiszertermék hazai értékesítése, mint Németországban, de számos más európai országban is olcsóbban találhatjuk meg a jól ismert magyar márkákat, mint a megszokott boltokban. A számos példával, így például tésztafélékkel, szalámival, snackekkel már illusztrált, sokakat felháborító jelenséget most egy fiktív termék sorsán keresztül tárjuk fel, amelyből kiderül, hogy egyértelműen a hazai gazdasági és szabályozási környezet az oka annak, hogy a többet kereső uniós polgárok is olcsóbban veszik az árut, mint a magyarok.
Több mint 1400 ponton 1800 visszaváltó automatát telepített a MOHU január elejéig - közölte a társaság csütörtökön.
Januártól teljesen átalakul a hazai üvegvisszaváltási rendszer a DRS bevezetésével: mostantól az egyutas italos termékcsomagolások túlnyomó többsége betétdíjas lesz, amit a fogyasztók visszakaphatnak, ha azokat visszajuttatják az üzletbe. Mind a fogyasztóknak, mind a kereskedőknek és a gyártóknak több dologra kell figyelniük, hogy a rendszer jól működhessen – derült ki Réthelyi Ádám Gergő, a MOHU Üzletfejlesztési szenior szakértőjének előadásából az RSM Hungary legutóbbi Webináriumán.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter döntése értelmében a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak mértéke a 2024. évben nem emelkedik - olvasható a tárca közleményében. A döntés meg is jelent a csütörtök esti Magyar Közlönyben. Az energiaügyi minisztérium tájékoztatásából az is kiolvasható, hogy a kötelező visszaváltás rendszere januártól mégis elindul.
A kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos bevallás egyre közeledő októberi 20-i határideje már hosszú ideje lázban tartja a magyar vállalkozói szférát. Még sok részletkérdés rendezetlen, de az már most látszik, hogy nem éri meg trükközni vagy lapítani.
Nyár közepén, július 1-től elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az újdonságokról már korábban több cikkben is beszámoltunk, illetve arról is, hogy az egyes terméktípusoknál milyen díjváltozást jelent az újítás a gyártó cégekre nézve, akiknek pénzügyi felelőssége van a hulladékkezelésben: például korábban a papír és karton kilójáért 19 forintot kellett fizetni (környezetvédelmi termékdíjként), míg az EPR-ben ez 173 forintra emelkedett. Azóta eltelt két hónap, az eddigi tapasztalatokról, illetve arról, hogy ez a költségemelkedés miként jelenik meg a fogyasztói árakban, Dennis Belkovsky, a Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója számolt be.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy van-e esélye a nyugdíjkorhatár további emelésének Magyarországon és mi az a két dolog, amely leginkább feszíti a költségvetést a nyugdíjkiadásokkal összefüggésben. Vendégünk volt Farkas András nyugdíjszakértő. A második részben a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló EPR rendelet volt a téma, amely óriási terhet ró a csomagolóanyagokat használó gyártókra, illetve termékforgalmazókra, de közben a díjfizetés pontos mértéke sem ismert és az adminisztrációval kapcsolatban is sok a nyitott kérdés. A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük.
Potyautasok mindig voltak és lesznek is, a kérdés az, hogy mennyien. Átvitt értelemben egy kötelezettség esetében azokat nevezzük így, akik nem akarják teljesíteni a kirótt kötelezettséget, de a szolgáltatást igénybe veszik. Az új (kiterjesztett gyártói felelősség) EPR díjat annak célja alapján azért kell fizetni a társaságoknak, mert az állam, vagy rajta keresztül a koncesszor kezeli a hulladékunkat. Aki nem regisztrált az új EPR rendszerbe és ezáltal nem is fog EPR díjat fizetni, de hulladékot termel, valamint EPR köteles terméket hoz forgalomba, az a rendszer potyautasának tekinthető. Ugyanis az EPR rendszerben a díj fizetésével kollektív teljesítés keretében finanszírozzuk a hulladékgazdálkodás új rendszerét, a hulladékkal kapcsolatos koncesszori feladatokat.
A gyártókat tömörítő Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége (MAHUSZ) üdvözli, hogy kormányzat szeretne megfelelni az Európai Unió által előírt hulladékkezelési direktíváknak, de az iparági egyeztetés nélkül megszületett új terv a szervezet álláspontja szerint teljesen szembe megy a kormányzat körforgásos gazdaságra irányuló törekvéseivel, emellett erős inflációs hatást is gerjeszthet, miközben rontja az ország fenntarthatóság érdekében tett törekvéseit is - olvasható a MAHUSZ közleményében.
Július 1-jétől hazánkban is alkalmazni kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, angolul „extended producers responsibility”, vagyis röviden EPR szabályait. Ennek lényege, hogy a gyártóknak/első belföldi forgalmazóknak kell a pénzügyi felelősséget vállalniuk a termékeik után keletkezett hulladék kezeléséért, nekik kell viselniük az úgynevezett körforgásos termékekből keletkező hulladék begyűjtésének, ártalmatlanításának a költségeit.
Június másodikán napvilágot látott a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben fizetendő díjak mértéke (EPR díj). Ahogy az várható volt, az EPR-díjak az azonos és hasonló termékáramban korábban megállapított termékdíj tételekhez képest jelentősen magasabbak.
Benyújtotta a parlament elé a körforgásos gazdaságról szóló, főként a hulladékgazdálkodási szabályokra vonatkozó javaslatát a kormány. Az új szabályozás átírja a koncesszorra vonatkozó szabályokat, valamint a módosítások a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem, a helyi önkormányzatok adósságrendezése, a fogyasztóvédelem, a távhőszolgáltatás, a környezetvédelmi termékdíj és az adóigazgatási területeket érintik. Emellett tisztázza a kiterjesztett gyártói felelősség kérdéseit is.
A 2023 júliusában induló kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere érinti a költségvetés bevételi oldalát is, ugyanis az éveken keresztül a költségvetésnek bevételi forrást jelentő környezetvédelmi termékdíj akár nullára is redukálódhat az új rendszerben. Bár még sok a tisztázatlan kérdés, az EPR rendszer júliusi indulása egyre közeleg, újabb adminisztratív terhet róva ezzel a díjfizetéssel érintett jelentős számú társaságra.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
A felszín alatt látszik csak igazán az Európai Unió gazdasági szenvedése.
Legalábbis nem töretlenül.
Donald Trumpon is múlhat a magyar bank árazása.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
