FONTOS Nagy lemaradásban van Európa ebben a fontos energetikai mutatóban
Jelentéstételi sokk helyett digitalizáció:  a döntés a cégvezetőké
Gazdaság

Jelentéstételi sokk helyett digitalizáció: a döntés a cégvezetőké

Portfolio
A várakozások alapján nagy terhet fog a vállalatoknak jelenteni a fenntarthatósági jelentések elkészítése. Első körben legalább 1000-1500 hazai céget érint a jogszabályi előírás, a CSRD alapján pedig a jelentéstételi kötelezettség hamarosan minden magyar középvállalatra vonatkozik majd. A döntés a vezetőké: egy nagyon körülményes procedúra során, akár még büntetést is kockáztatva, analóg módon gyűjtik és dolgozzák fel a jelentéshez szükséges adatokat vagy digitalizálnak. Az biztos, hogy érdemes minél előbb elkezdeni a jelentéskészítési munkára való felkészülést, a DMS One szakértője, Imre Andrea szerint a CSRD irányelv által elvárt adatközpontú jelentéskészítéshez folyamatszemléletű optimalizációra van szükség.

Az Európai Unióban, így Magyarországon is egyértelmű cél, hogy a gazdaság a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve működjön. Ennek megfelelően erősödik a jogszabályi kényszer: a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló uniós irányelv (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive) 2024 és 2028 között építi fel a cégek jelentéstételi kötelezettségét, akiknek a korábbinál több fenntarthatósággal kapcsolatos információt kell majd nyilvánosságra hozniuk olyan formában, hogy a befektetők össze tudják hasonlítani azokat más cégek adataival.

CSRD kisokos
Az Európai Parlament 2022 novemberében fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD), amely a korábban hatályos nem pénzügyi beszámolási irányelvet (NFRD) módosította. A 27 EU-tagállamnak legkésőbb a CSRD hatályba lépését követő 18 hónapban át kell ültetnie az irányelvet a nemzeti jogba. A CSRD része az európai zöld megállapodásnak, amely célja, hogy megteremtse az alapokat ahhoz, hogy az unió 2050-re klímasemlegessé váljon.

Lejárt a greenwashing ideje

Az irányelv meghatározza, hogy milyen társadalmi és környezeti információkat kell közzétenni a fenntarthatósági jelentésben, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását, az emberi jogok tiszteletben tartását, a munkavállalók jólétét és egyebeket (pl. ESG szempontrendszer).

Az egységesítés kiemelt jelentőségű: a cégek nem tudják majd zöldebbnek és fenntarthatóbbnak mutatni magukat, mint amilyenek valójában.

Nem domboríthatják ki pozitívumaikat és nem rejthetik véka alá azt, amiben nem tudnak fejlődni. A CSRD irányelv egyik fő célja tehát, hogy véget vessen a “greenwashing”-nak.

A szeptember 12-i Sustainable World konferencián Imre Andrea, a DMS One folyamatfejlesztési tanácsadója is előadást tart. A részletekért kattints!

Magyarországon először a pénzintézeteket és a tőzsdei cégeket éri el a fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettsége, nekik a 2024-es eredményekről 2025-ben számot kell adniuk. A CSRD alapján azonban hamarosan minden magyar középvállalatnak jelentést kell készítenie, először 2026-ban a 2025-ös vállalati tevékenységekről, amely a KPMG számításai alapján ez legalább 1000-1500 magyar céget fog érinteni.

Túl nagy falat a fenntarthatósági jelentés elkészítése?

"A fenntarthatósági jelentések meglehetősen összetett dokumentumok, amelyek elkészítése rendkívül időigényes. Legfőbb jellemzőjük, hogy adat alapon készülnek, amely a központilag kevésbé szabályozott, többféle protokoll és szabvány mentén készített vállalati jelentések esetében is így volt eddig, azonban a CSRD irányelvvel tovább erősödik az adatközpontú jelentéskészítés" – mondta el a Portfolio-nak Imre Andrea, a DMS One folyamatfejlesztési szakértője.

A vállalatoknak minőségi, mennyiségi, előre-és múltba tekintő információkat kell szolgáltatniuk majd az értéklánc egészében, rövid, közép- és hosszú távú időhorizonton.

Ebben az összefüggésben az értéklánc magában foglalja a vállalat saját üzleti tevékenységét, a létrehozott termékeket és szolgáltatásokat, valamint a vállalat üzleti kapcsolatait az unió területén belül és kívül. A vállalatok az irányelv alkalmazásának első három évében csak akkor térhetnek el ettől a nagyon átfogó értékláncra vonatkozó jelentéstételtől, ha indokolják, hogy miért nem állnak rendelkezésre a szükséges információk, illetve hogyan fognak azokhoz a jövőben hozzájutni.

Érdemes tehát időben elkezdeni a jelentéskészítési munkára való felkészülést. Itt csak három alapvető kérdést vetünk fel, amiket végig kell gondolni a vállalati jelentéstételi kötelezettség kapcsán:

  • Hogyan azonosítják és gyűjtik össze a fenntarthatósággal kapcsolatos adatokat?
  • Hogyan kezelik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatokat?
  • Hogyan dolgozzák ki a szabályzatokat, célokat és határozzák meg a teljesítménymutatókat?

A vállalatvezetők szembesülnek elsőként a jelentéstételi teherrel, ők gondolják végig először a fenti kérdéseket, és döntik el, hogy digitális megoldások használatával felelnek-e meg a jelentéstételi kötelezettségnek.

Választhatják a nehezebb utat is, hogy előre nem tisztázott folyamatok és adatgyűjtési módszerek mentén állítják elő a jelentési számaikat, ez azonban könnyen a külső audit sikertelenségéhez vezethet

– hangsúlyozta Imre Andrea.

Hogyan támogatja a digitalizáció a fenntarthatósági jelentések elkészítését?

Vegyünk egy fiktív magyar példát, egy 6 telephelyes élelmiszeripari nagyvállalatot. Egy ilyen cég jelentéséből nem maradhatnak ki a hulladékgazdálkodásra vonatkozó adatok, és az erre a területre megfogalmazott fenntarthatósági célkitűzések.

Magyarországon 2015. január 1-jén hatályba lépett a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről. Ez a jogszabály a példában szereplő cég esetében biztosítja, hogy az adat rendelkezésre álljon a fenntarthatósági jelentés hulladékgazdálkodással kapcsolatos részének elkészítéséhez. Kérdés, hogy hogyan gyűjtik ezeket az adatokat, mennyire strukturáltak és feldolgozhatóak? Mit ír a kormányrendelet, mi mindennek kell rendelkezésre állnia?

309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet – hulladékok nyilvántartása

A példaként vett élelmiszeripari nagyvállalat – mint hulladéktermelő – köteles a hulladékáról telephelyenként és hulladéktípusonként nyilvántartást vezetni olyan módon, hogy az a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa egy hatósági ellenőrzések során.

A telephelyi nyilvántartás tartalma (a Korm. rendelet részletesebb, itt csak a fontosabbakat emeljük ki):

  • a telephelyre vonatkozó, Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe bejelentett adatok;
  • a telephelyen folyó tevékenységek TEÁOR szám alapján;
  • a hulladék eredete;
  • a hulladék megnevezése, hulladékjegyzék szerinti azonosító kódja;
  • az üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága;
  • a hulladék csomagolási módja;
  • a hulladék fizikai megjelenési formája;
  • különböző mennyiségi adatok: üzemi gyűjtőhelyi mennyiség, tevékenység során képződő mennyiség, kezelésre átadott mennyiség;
  • ártalmatlanítási, hasznosítási, előkezelési azonosító kódok;
  • az egyes hulladékszállítmányok fuvarokmányainak azonosítója;
  • a hulladékmozgásokhoz rögzített időpontok;
  • a hulladékot eredményező technológia megnevezése, TEÁOR kódja;
  • a technológia anyagmérlege;
  • a képződött félkész vagy késztermékek, valamint melléktermékek termelési adatai.

Veszélyes hulladék esetén további veszélyességi jellemzőket is fel kell tüntetni a nyilvántartásban, sőt további rendeletekben meghatározott adatokat is fel kell tüntetni pl. a hulladékká vált gépjárművek, elektronikus berendezések, illetve az elem- és akkumulátorhulladékok vonatkozásában.

A 309/2014. Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hatósági ellenőrzés során az adatszolgáltatásra kötelezett a nyilvántartási dokumentációt köteles átadni vagy az elektronikusan vezetett dokumentációhoz hozzáférést kell biztosítania.

Hulladékbevallási kisokos
A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet határozza meg a hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget is, amit hulladékbevallásként szoktak emlegetni. A bevallás elektronikusan az OKIRKAPU-n keresztül teljesíthető, lehet éves vagy negyedéves.

"A példának vett élelmiszeripari cégnél tehát a hulladékok telephelyi nyilvántartási és bevallási kötelezettsége egy adatgyűjtésre és -feldolgozásra épülő, erőforrásigényes tevékenység, ami összetett dokumentációval társul. Az érintett cégek esetében ez egy jó terep a fenntarthatósági jelentéstételt támogató digitalizáció kipróbálására – emelte ki a szoftverfejlesztő és tanácsadó vállalat szakértője. (A hulladékközvetítők, -gyűjtők, -kereskedők, -kezelők esetében még nagyobb teher a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség.)

Hulladékbevallás és fenntarthatósági jelentés – nem muszáj belehalni!

A hulladékbevallás és a fenntarthatósági jelentés is a munkafolyamatok során keletkező adatokból állítható össze. Folyamatszemléletű optimalizációra van szükség, amelynél a fő szempont a strukturált adatbázisképzés.

Az adatokat meghatározott formában, lehetőleg automatikusan kell gyűjteni, a manuális adatrögzítés kerülendő.

Elengedhetetlen a rendelkezésre álló rendszerek és eszközök összekapcsolása. A digitális folyamatmenedzsment központjában olyan szoftvernek kell állnia, amely a dokumentumokban szereplő és a folyamatokat leíró adatokhoz egyaránt hozzáfér, képes azokból adatbázist építeni, majd elemzéseket, riportokat készíteni. A megfelelő rendszer kiválasztásához és a folyamatok felépítéséhez érdemes külső szakértőket alkalmazni.

Az eredmény: az ESG szemlélet érvényesítése

A CSRD irányelv szerinti jelentéstételi követelmény valóban bonyolultnak és riasztónak hat. Jól látható, hogy hiába találunk hozzá – a magyar jogrendnek köszönhetően – rendelkezésre álló adatokat, azok használata nem lehetséges digitalizáció nélkül.

Azonban, ha túl vagyunk egy olyan típusú folyamat digitalizálásán, mint amilyen a hulladéknyilvántartás, sokkal könnyebben és magabiztosabban fogunk hozzányúlni minden többszereplős, adatokkal vagy dokumentumokkal dolgozó back office folyamathoz.

A back office folyamatok digitalizálása önmagában jelenthet a vállalatunk számára egy fenntarthatósági célt, amit beleírhatunk a jelentésbe.

A CSRD irányelv ugyanis lényegében egy ESG szempontrendszert érvényesítő jogszabály, a back office digitalizáció az alábbi célmeghatározással illeszkedik ebbe a szempontrendszerbe:

  • Környezeti (Environmental - E): Digitalizációval közel nullára redukálható a papírhasználat, ezzel vízhasználati, erdővédelmi célokat érhetünk el és hulladéktermelésünk is csökken. A folyamatok rövidíthetők, csökkentett energiafelhasználás, kisebb CO2-kibocsátás érhető el.
  • Társadalmi (Social - S): A digitalizáció biztosítja a távmunka hatékonyságát, hiszen megfelelő ellenőrzési eszközöket ad a vezetők kezébe. A távmunka lehetősége támogatja a munkavállalók életminőségének javítását.
  • Irányítási (Governance - G): A digitalizációval elérhető vállalati átláthatóság biztosítja a vállalatok integritását és a jó vezetési gyakorlatokat.

Címlapkép: Getty Images

A cikk megjelenését a DMS One támogatta.

Kiszámoló

Próbálj meg lazítani

A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több mindent megvehessen. Gyorsan rájön, hogy ha hitelből vásárol, nem kell vá

Kasza Elliott-tal

PepsiCo Inc - kereskedés

Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg. Azért osztalékfizetőket, mert ha nem jön be az elképzelésem és nem emelked

Holdblog

Egy szendvics hatása (?) a tőkepiacokra

Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars felszínén, de az elvetemültebbek még sátánista szövegeket is... The post Eg

Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podca

RSM Blog

A HR hatása az M&A ügyletekre

Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában a második legfontosabb lépés egy tranzakciós célpont értékelésekor. A H

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum

Vezető modellező/ pénzügyi modellező

Vezető modellező/ pénzügyi modellező
Agrárszektor Konferencia 2024
2024. december 4.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024
2024. november 27.
Mibe fektessünk 2025-ben?
2024. december 10.
Property Awards 2024
2024. november 28.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Ez is érdekelhet
namíbiai bánya