A KPMG felmérése szerint még az évek óta fenntarthatósági úton járó cégeknek is fejtörést okoz, hogy miként emeljék a döntéshozói szintre a fenntarthatósági jelentéskészítéshez kapcsolódó feladatokat, megfelelően integrálva azt a szervezet működésébe. A kutatás alapján az eddig inkább kvalitatív beszámolók egyre inkább válnak kvantitatívvá, ennek következtében elkerülhetetlenül a pénzügyi és kontrolling területek illetékeseire hárulnak az ezzel kapcsolatos feladatok. A fenntarthatósági kérdések, problémák és lehetséges megoldások, a zöld átállás, a finanszírozás, és még sok kapcsolódó témával a Portfolio is foglalkozik április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletek a linken.
Több hónapnyi halogatás és zárt ajtók mögött folyó egyeztetések után 2024. március 15-én az Európai Tanács elfogadta a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelvet (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), amely röviden, mint CSDDD, vagy CS3D kering a köztudatban több mint két éve - írja a KPMG közleményében. A Tanács elfogadásával ugyanakkor még nem ért célba az irányelv, hiszen az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia azt. Egyre több megfelelésre kell készülniük a vállalatoknak a fenntarthatósági területeken, ileltve a szabályok hatálya alá tartozók köre is folyamatosan bővül. Az üzleti világ fenntarthatósági kérdéseivel, különböző aspektusaival foglalkozunk többek között az április 24-i Sustainable Tech konferencián.
A 2024. január 1-jétől hatályba lépett ESG-törvénnyel a jelentéstételi kötelezettség mellett számos új más feladat is vár a szervezetekre és az üzleti folyamataikra: dedikált személyek kiválasztása, új munkafolyamatok felállítása, kockázatkezelési és panaszkezelési rendszerek bevezetése, vagy az ESG menedzsment platformra történő adatfeltöltés. A kedvező hitelbírálatot is támogató ESG-beszámolóban az érintett vállalatoknak évente kell nyilatkozniuk a környezeti és társadalmi hatások fenntarthatósági célú átvilágításáról, beleértve a saját működésüket és a beszállítói lánc tevékenységét is. Az intenzív időszak előnye a pozitív reputáció és jó hitelkonstrukciók lehetősége a kötelezettségeket betartó cégek számára, azok azonban, akik ennek nem tesznek eleget, 2026-tól pénzbírságokra számíthatnak - írja a denkstatt Hungary közleményében.
Az ESG egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében, ezért a cégeknek érdemes keresniük és integrálniuk vállalati döntéseikbe a fenntartható megoldásokat. A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik ezeket a szempontokat az értékelési modelljükbe. A BDO Magyarország ESG üzletága a vállalat 9 közép-kelet-európai irodájának részvételével a régiós vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról készített kutatást. Az eredmények alapján a legtöbben tudják, hogy az üzleti működés során elkerülhetetlenek az ESG-szempontok, de még nincsenek felkészülve a jogszabályi megfelelésekre. A magyar vállalatok egy része pedig nincs tudatában annak, hogy a CSRD szabályozás alá esik.
Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.
Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot. A jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a nagyvállalat számára, ráadásul ezt majd auditálni kell, és a felkészülésre 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést - írja a BDO a közleményében.
A KPMG új ESG Tanúsítási Érettségi Indexe alapján világszerte a vállalatok 75 százaléka úgy érzi, hogy még hosszú út áll előtte ahhoz, hogy készen álljon az ESG teljesítményének tanúsítására és az új szabályozási követelményeknek való megfelelésre. Pedig a 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti év vonatkozásában az európai uniós közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már kötelező lesz jelentést közzétenniük.
ESG. Már a csapból is... Közel 800 millió találat csak a Google keresőn. Ezzel együtt pedig a közvetlenül érintettek, tehát a vállalkozások és a szakemberek részéről sok kérdés, kétely, zavar, félreértés, aggály merül fel, fogalmazódik meg. Az elvet – számos tisztázatlanságával együtt - már ismerjük, a gyakorlatról viszont kevés szó esik. Ezért érdemes, sőt szükséges tisztázni mind a rendszerrel, mind a gyakorlattal kapcsolatos pár olyan kérdést, melynek nyomán a fókuszt az érdemi munkára lehet áthelyezni.
Bár a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok már aktívan foglalkoznak a fenntarthatósági kérdésekkel, arra mindeddig várni kellett, hogy a beszámolási kötelezettség tartalma, valamint formája kidolgozásra és elfogadásra kerüljön. Július végén azonban a Bizottság elfogadta az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokat (ESRS) - áll az MN6 Energiaügynökség közleményében.
A várakozások alapján nagy terhet fog a vállalatoknak jelenteni a fenntarthatósági jelentések elkészítése. Első körben legalább 1000-1500 hazai céget érint a jogszabályi előírás, a CSRD alapján pedig a jelentéstételi kötelezettség hamarosan minden magyar középvállalatra vonatkozik majd. A döntés a vezetőké: egy nagyon körülményes procedúra során, akár még büntetést is kockáztatva, analóg módon gyűjtik és dolgozzák fel a jelentéshez szükséges adatokat vagy digitalizálnak. Az biztos, hogy érdemes minél előbb elkezdeni a jelentéskészítési munkára való felkészülést, a DMS One szakértője, Imre Andrea szerint a CSRD irányelv által elvárt adatközpontú jelentéskészítéshez folyamatszemléletű optimalizációra van szükség.
Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS), amelyeket a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) hatálya alá tartozó valamennyi vállalat alkalmazni tud - szerepel az Európai Bizottság honlapján.
2024-2025-től már minden nagyvállalatnak - amelyeknek az árbevétele, mérlegfőösszege, illetve a munkavállalói létszáma eléri a jogszabályban meghatározott számokat - kötelező lesz a fenntarthatósági jelentés készítése a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) alapján. Vannak hazai nagyválallatok, amelyek már évekre visszamenőleg készítenek jelentést, illetve egyre több olyannal is találkozni, akik még 2024 előtt, az idei évben is beszámolnak a nem pénzügyi eredményeikről. A Magyarországon mintegy 800 főt foglalkoztató Unisys, illetve a KÉSZ Csoport is közzétette a 2022-es évre vonatkozó fenntarthatósági jelentését.
Az ESG keretrendszer, a vállalatokra vonatkozó nem pénzügyi adatok és eredmények kötelező riportolása volt a középpontban a LEO szakmai reggelijén. A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatok Országos Szövetségének eseményén a szakértők egyértelműsítették, hogy komoly adatgyűjtésre és -feldolgozásra kell számítani a fenntarthatósági szabályok fokozatos bevezetésével. Nem érdemes azonban csak kötelező rosszként gondolni például az ESG szempontjaira, hiszen rengeteg lehetőséget tartogatnak az ezekkel járó fejlesztések, változások, és a transzparensebb működés egy vállalat életében.
A magyar szabályozásban is megjelenhet az épületek fenntarthatóságát igazoló zöld útlevél – hangzott el a Baker McKenzie ügyvédi iroda és a CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó vállalat közös kerekasztalbeszélgetésén.
Közel 2 százalékos pluszban zárt.
Nincs bizonyíték rá, hogy a szombai lövöldözőnek köze lenne hozzá.
Az egyetemi professzor, volt jegybankár a Checklist vendége volt.
Nőtt-e a volt elnök újraválasztási esélye az ellene elkövetett merénylettel?
Az agráriumban is a megfelelő információkon, a transzparencián múlik az, hogy el tudjuk-e kerülni a finanszírozás problémáit.
