A megnövekedett infláció és a komoly árfolyamingadozás, az orosz-ukrán háború, valamint a kialakult energiaválság együttes hatása erőteljesen megjelenik a vállalkozások visszaeső gazdasági teljesítményében is. Tavaly összesen 8111 felszámolási eljárást kezdeményeztek, ami majdnem a duplája a 2021. évinek. Az elszabaduló kamatok egyre több nagyvállalatot sarkallnak arra, hogy a nemzetközi tőkepiacokon mérettessék meg magukat, és onnan vonjanak be jelentősen olcsóbb forrásokat euró és/vagy dollár alapú kötvények kibocsátásával. A gazdasági problémák mellett pedig a technológiai fejlődés sem állt meg, amely több ponton teszi szükségessé a szabályozás kiegészítését, újragondolását. A vállalkozásokat érintő aktuális szabályozási kérdésekről a Kinstellar független nemzetközi ügyvédi iroda bankjogi és tőkepiaci csoportjának ügyvédeit, a csoport éléről visszavonuló, a továbbiakban mentorálásra és cégszintű projektekre fókuszáló Andrékó Csillát, az új csoportvezetőt, Hegedűs Leventét, valamint Ferenczi Kristóf irodavezető partnert kérdeztük.
A várakozások alapján nagy terhet fog a vállalatoknak jelenteni a fenntarthatósági jelentések elkészítése. Első körben legalább 1000-1500 hazai céget érint a jogszabályi előírás, a CSRD alapján pedig a jelentéstételi kötelezettség hamarosan minden magyar középvállalatra vonatkozik majd. A döntés a vezetőké: egy nagyon körülményes procedúra során, akár még büntetést is kockáztatva, analóg módon gyűjtik és dolgozzák fel a jelentéshez szükséges adatokat vagy digitalizálnak. Az biztos, hogy érdemes minél előbb elkezdeni a jelentéskészítési munkára való felkészülést, a DMS One szakértője, Imre Andrea szerint a CSRD irányelv által elvárt adatközpontú jelentéskészítéshez folyamatszemléletű optimalizációra van szükség.
Nem volt még olyan rossz negyedévük az elmúlt 5 évben az ESG-befektetéseknek, mint a tavalyi utolsó negyedévben, ehhez a piacok rossz teljesítménye és az egyre erősödő ellenhangok is hozzájárultak – írja a Financial Times.
Az Európai Bizottság új szabályozást dolgoz ki, mely értelmében az uniós tagállamok feladata lesz, hogy "visszatartó erejű" szankciókat szabjanak ki azokra a vállalatokra, amelyek megalapozatlan környezetvédelmi állításokat tesznek termékeikről. Büntetés járhat a bio, zöld és öko megnevezésekért, ha azok mögött nincs valódi környezetbarát gyártási technológia. Magyarországon is jelentős szigor jöhet.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzés keretében alkot képet arról, milyen eltérések tapasztalhatók a különféle környezetvédelmi (ún. zöld) reklámüzenetek valós tartalma és azok fogyasztói értelmezése között. A GVH célja, hogy jogalkotói szempontokat adjon egy egységes állítás- és jelölésrendszer bevezetéséhez, amellyel erősödhet a fogyasztók bizalma.
Colm Kelleher, a UBS elnöke szerdán a hongkongi Global Financial Leaders' Investment Summiton arról beszélt, hogy az ESG-befektetésekkel kapcsolatos jelenlegi kihívások nem fogják megállítani a befektetőket abban, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokra összpontosítsanak, ez a mozgalom megállíthatatlan – számol be a hírről a Bloomberg.
Az Egyesült Királyság reklámfelügyelete (ASA) megtiltotta a HSBC-nek két reklám futtatását, mivel szerinte félrevezető képet sugároztak a bank éghajlatváltozást érintő tevékenységéről - írja a Finextra.
A vállalati zöld kötvények kibocsátásának többféle módszertan szerinti kritériumrendszere van jelenleg. Az egységes módszertan, illetve az átlátható és egymással összehasonlítható zöld paraméterek ezen a területen is nagyon hiányoznak. Az Európai Bizottság ezt felismerve, tavaly nyáron benyújtotta a European Green Bond Standard (EuGB, Európai Zöld Kötvény Sztenderd) előterjesztését, amely egy a befektetők szemében is megbízható keretet kíván biztosítani a zöld kötvények EU-n belüli egységes és transzparens kezelésére. Bár a tavaly nyári javaslat még nem forrott ki és jelenleg is zajlik a tagállamokkal az egyeztetés, a szakma már nagyon várja az egységes módszertant. Arra lehet számítani ugyanis, hogy ezáltal majd nő a tőke áramlása a zöld és összességében fenntarthatóbb projektek felé. Természetesen nem titkolt cél az sem, hogy a hírekben egyre sűrűbben felbukkanó ”greenwashing” jelenséget is visszaszorítsák, hiszen mostanság jól látható, milyen mértékben alá tudja ásni az egész rendszer hitelességét.
Néhány év leforgása alatt látványos változásokat hozott a vagyonkezelés területén Magyarországon és a nemzetközi piacokon egyaránt az ESG. Dübörög a fenntarthatósági megfelelés, jönnek ki az újabb és újabb ESG-alapok és ESG-megoldások, de vajon hova fogja elvezetni az ESG a vagyonkezelési piacot a következő években, és vajon kellő erővel tudnak-e fellépni a szabályozó hatóságok az egyre nagyobb méreteket öltő greenwashinggal szemben? Ehhez hasonló témákat vitatunk meg október 18-án, a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján.
A Párizsi Egyezmény óta több mint 500 milliárd tonna nyersanyagot használtunk fel világszerte, és a túllövés napja egyre előrébb kerül. Míg a 90-es években október 11-én értük el az éves túlfogyasztás szintjét, addig tavaly ugyanez már júliusban bekövetkezett. A megoldást a körforgásos gazdaság jelentheti, vagyis az említett nyersanyagok visszaforgatása a gazdaságba. Hogy hogy állunk ebben, arról a Portfolio Sustainable World 2022 konferencia negyedik szekciójában beszélgettek a szakértők.
Lemondott tisztségéről a DWS vezérigazgatója azt követően, hogy tegnap a rendőrség és a felügyelet tagjai ellepték az irodákat a greenwashing kivizsgálása miatt – számol be a hírről a Financial Times.
A vállalati fenntarthatóság 35 000 milliárd dolláros rejtélyt jelent a könyvvizsgálóknak, akik szerint évekbe telik, mire kialakul egy megbízható ellenőrzési rendszer a vállalatok fenntarthatósági vállalásaira. Addig pedig a zöld alapokba dollármilliárdokat, vagy inkább ezermilliárdokat fektető befektetők továbbra is ki vannak téve az átverés kockázatának - írja a Reuters.
Az elmúlt években egyre fontosabb a fogyasztói társadalom számára a gyártók környezetbarát működése, és a termékek környezetre gyakorolt hatása, így a vállalatoknak tudniuk kell, hogy milyen módon reklámozható egy termék vagy szolgáltatás – mit tehetnek, hogy ne tévesszék meg a környezettudatos vásárlókat. A greenwashing, azaz zöldremosás jelenségével foglalkoztak a szakértők a Deloitte Meeting Request podcast új adásában.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
