A számviteli törvény lehetővé teszi vállalkozásoknak, hogy euróban vagy amerikai dollárban vezessék a könyvelésüket. Emellett bizonyos esetekben más devizát is választhatnak*, ha a vállalkozás gazdasági környezetében a funkcionális pénznem az adott deviza.
Bár a törvényi keret adott és a napjainkban tapasztalható jelentős árfolyamingadozás számos társaság eredményességére negatív hatással van, jelenleg a hazai cégek alig fél százaléka vezeti devizában könyvelését. Ennek a legalább 1 millió euró árbevételt elérő és legalább 50 százalékos exportaránnyal működő mintegy 1.700 vállalkozásnak a 80 százaléka euróban, míg 17 százaléka amerikai dollárban könyvel az Opten elemzése szerint. A devizás könyvvezetési toplistán feltűnik még a cseh korona, az angol font, a dél-korai won, a svájci frank, a kanadai dollár, a horvát kuna, illetve a dán korona is.
Könyvviteli szolgáltatói tapasztalatunk alapján az áttérés mindenképpen mérlegelendő bizonyos cégeknél, a döntést előkészítő lépések meghatározásában és az áttérés megvalósításában pedig sokat segíthet egy tapasztalt szakértő. Lássuk milyen szempontokat kell mérlegelni, számba venni a devizás áttérés előtt!
Mely vállalatoknak érdemes devizaalapú könyvelésre váltani?
A devizaátállás kapcsán – mely jelenthet forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára történő áttérést is – azt érdemes mérlegelnie a vállalkozásnak, hogy eszköz-, illetve forrásoldalon milyen devizakitettséggel rendelkezik.
Az export-import cégeknek és a leányvállalatoknak jellemzően érdemes élnie a devizaalapú könyvelés lehetőségével. Utóbbiak esetében a külföldi anyavállalat sokszor elő is írja a leánycégnek, hogy a megfelelő devizában vezesse a könyvelést, ez ugyanis meggyorsítja, megkönnyíti a számviteli munkát.
Azok a vállalkozások, amelyek a funkcionális pénznemre tekintettel választják az áttérést, ennek megvalósítására csak az üzleti év végén, az üzleti év mérlegfordulónapjával van lehetőségük.
Mit érdemes megfontolni a cégeknek a devizás könyvelésre átállás előtt?
- Mielőtt az áttérésről szóló döntés megszületne, ellenőrizni kell, hogy a használt könyvviteli rendszer alkalmas-e a devizában történő könyvvezetésre. Megfelel-e minden követelménynek a könyvviteli szoftver, képes-e a rendszer az áfabevallás adatait alátámasztó nyilvántartást forintban vezetni, valamint a pénzügyi teljesítések és az időszaki (hó végi) vagy év végi átértékelések árfolyamkülönbözeteit helyesen számolja-e el?
- Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a választott devizanem legalább három évre szól, legkorábban ennek a periódusnak a leteltével lehet devizanemet módosítani.
- Az euróban, vagy dollárban vezetett könyveléssel sem lehet kiküszöbölni teljesen az árfolyamváltozások hatását. A forint alapú szállítói számlákat (például a közműszámlák), valamint a munkabérekkel kapcsolatos adó és járulékfizetési, bevallási kötelezettségeket is forintban kell meghatározni, függetlenül attól, hogy azok könyvelése devizában történik. Ennek megfelelően a forintban kiállított számlák értékét át kell váltani a választott devizára.
- Ezen kívül lehetnek a vállalatnak olyan hosszúlejáratú kötelezettségei, vagy követelései a devizaváltás előtti időszakból, amelyek még forintban vannak nyilvántartva, ezeknél is felmerül az átváltás kérdése.
Társasági adó és helyi iparűzési adó már devizában is!
Bár a cégek eddig csak forintban teljesíthették adófizetési kötelezettségeiket, a 298/2022. Kormányrendelet a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóévre vonatkozóan már lehető teszi, hogy a vállalatok a társasági adót már nem csak forintban, hanem euróban vagy amerikai dollárban is megfizethessék, függetlenül a könyvvezetésük devizanemétől.
A naptári év szerinti üzleti éves adózók 2022-ben még nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, de 2023-ra már a devizás adófizetést is választhatják.
Arra azonban figyelni kell, hogy ha a cég 2023-tól a devizás adózást választja, erről 2022. december 1-ig nyilatkozni kell az adóhatóság felé, egy erre rendszeresített formanyomtatványon!
A TAO-hoz hasonlóan 2023. január 1-jétől, a 366/2022. Kormányrendelet szerint a HIPA előleget és a HIPÁ-t euróban vagy amerikai dollárban is megfizethetik a cégek a Magyar Államkincstár dedikált számlájára.
Ügyelni kell arra, hogy ha egy vállalkozás már devizában vezeti a könyvelését, az adókötelezettségét jelenleg még forintban kell bevallania. A társasági adót a forintalapú mérleg és eredménykimutatás alapján kell meghatároznia, amelynek számításához az adóév végén érvényes MNB árfolyamot kell használni. 2023-tól már lesz lehetőség a TAO-t és HIPA-t EUR-ban, vagy USD-ben megfizetni.
Az iparűzési adó euróban vagy amerikai dollárban befolyt összegének forintra váltásakor a Magyar Nemzeti Bankhoz - mint a Magyar Államkincstár számlavezető bankjához - történő beérkezésekor érvényes árfolyamot fogják alkalmazni, hasonlóan a társasági adó devizában történő teljesítéséhez. Amennyiben a terhelés napján nincs a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyam, akkor az ezen a napon érvényes, legutolsó közzétett árfolyammal számított forintösszeget írják jóvá az adózó adószámláján.
A társasági adó esetében a NAV honlapján megtalálhatóak már a deviza számlaszámok, iparűzési adónál azonban egyelőre sem az önkormányzatok, köztük Budapest sem ismertette az új számlaszámokat, illetve a különleges gazdasági övezetek esetén a NAV honlapján sem található HIPA devizás számlaszám.
Összegezve azoknak a társaságoknak jelenti a legnagyobb előnyt a fenti lehetőség, amelyek euróban, vagy amerikai dollárban vezetik a könyvelésüket, illetve akkor érdemes még devizában fizetni akár a társasági és az iparűzési adót, amikor a bevételek egy nagyobb részét euróban vagy amerikai dollárban realizálják. Ezzel megspórolhatják az átváltással járó adminisztrációt és költségeket, amely a forint jelenlegi státusza szerint jelentős megtakarítást jelenthet ezen társaságok számára.
Devizaátállás - de milyen árfolyamon?
Ha egy vállalat már döntött a devizaátállás mellett, a következő megválaszolandó kérdés, hogy milyen árfolyamon számolja majd el a gazdasági eseményeket? Az átállás mindig az áttérés napján érvényes MNB árfolyamon kell, hogy történjen! Csak az átállás utáni gazdasági események elszámolásának tekintetében van választási lehetőségük a vállalatoknak.
Ugyanez vonatkozik azokra a társaságokra is, amelyek forintban vezetik a könyvelésüket, minden egyes devizás tételt értékelniük kell a bekerülésnél. Minden kötelezettség, követelés, eszköz vagy szállítói számla létrejöttekor meg kell határozni azt az árfolyamot, amelyen az adott tétel szerepelni fog a könyvekben. Bár e tekintetben a számviteli törvény viszonylag széles körű választási lehetőséget biztosít, a cégek túlnyomó része az MNB hivatalos árfolyamát választja, mivel ez a legkönnyebb és legegyszerűbb megoldás.
Azonban vannak emellett más devizaárfolyam opciók is:
- Alkalmazni lehet például egy választott pénzintézet átlagárfolyamát (eladási és vételi árfolyamának átlaga).
- 2020-tól már választható az Európai Központi Bank árfolyama
- Ezeken felül létezik még az a lehetőség – ha például egy importőr vagy exportőr cég esetében a valós és megbízható képet ez támasztja alá – hogy a cég csak devizaeladási vagy devizavételi árfolyamot alkalmaz. Ehhez azonban feltétel, hogy az eltérés jelentős hatással legyen a könyvekre!
Devizaáttérés és üzleti évforduló
A devizaáttéréssel kapcsolatban számolni kell egy érdekes korrekciós tétellel is. Abban az évben, amikor a vállalkozás áttér egyik devizáról a másikra, akkor az áttérés évének utolsó napján a vállalkozás átváltja a mérlegében az összes eszközt és forrást. Ennek következtében adódik egy összevont különbözet (eredmény). Amennyiben ez a különbözet pozitív, akkor a tőketartalékban kerül elszámolásra, ha negatív, akkor pedig az eredmény-tartalékban.
A tao törvény szerint ez a különbözet egy adóalap-korrekciós tételként kezelendő. Ha nyereség keletkezik, akkor azt a szabályozás az áttérést követő adóévben megadóztatja, ha veszteség származik az átváltásból, akkor azt a következő év nyereségével szemben leírásra engedi. Ettől eltérően, ha a jegyzett tőke összege eltér az átszámítás után a cégbíróságon bejegyzettől, akkor első körben mindenképp a tőketartalékot kell módosítani, mind nyereség mind veszteség esetén is és csak ha annak az összege nem teszi lehetővé, akkor kell az eredménytartalékot csökkenteni.
Devizaárfolyam rögzítése a számviteli politikában
Bármilyen árfolyamot válasszon is a vállalat, azt a számviteli politikájában előre, az áttérést megelőzően le kell fektetnie, illetve az alapító okiratban is rögzíteni szükséges. Ez a döntés pedig több éven keresztül hatással lesz a vállalkozás életére. Amennyiben később másik árfolyamot választ, akkor a kiegészítő mellékletben be kell mutatni ennek a hatásait, az érzékenységét, éppen azért, mert alapesetben a vállalkozás hosszú távra kötelezi el magát a választott árfolyam mellett.
Jogi kötelezettségek a devizás könyvvezetés kapcsán
A számviteli törvény már említett rendelkezése értelmében devizára történő áttérésre csak az üzleti év végén, az üzleti év mérlegfordulónapjával kerülhet sor. Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy 2023-tól a forinttól eltérő más devizában – jellemzően euróban vagy dollárban – kívánja elkészíteni az éves beszámolóját, úgy még egy alapvető jogi kötelezettséget teljesítenie kell a folyó üzleti évben!
Az alkalmazni kívánt devizát a társaság létesítő okiratában is rögzíteni kell, a jegyzett tőkét ebben a pénznemben kell kimutatni, ezt a változást a cégbíróságnál is be kell jegyeztetni, és az áttérésről szóló határozatot még a mérlegfordulónapot megelőzően meg kell hozni. Amennyiben tehát az üzleti év fordulónapjával a társaság változtatni kíván a könyvelés pénznemén, erre vonatkozóan szükséges minél előbb, még az üzleti év lezárását megelőzően megfelelő létesítő okirat módosítást végrehajtania.
Címlapkép forrása: Shutterstock
