A papíriparnak fókuszt kellett váltania, de ez minket nem érintett: irodai papírt nem gyártottunk korábban sem - nyilatkozta a Portfolio-nak Kozmáné Kiss Julianna, a családi vállalkozásból 70 milliárdos árbevételű vállalattá érett Vajda Papír Kft. gazdasági igazgatója. A gyártási, beruházási és finanszírozási kérdések mellett a piaci kilátásokról is kérdeztük a szakembert, aki a szakmai zsűri döntése alapján idén az első női díjazottként nyerte el a legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőnek járó CFO of the year díjat.
A Super Micro Computer részvényei zuhanórepülésbe kezdtek, miután könyvvizsgálójuk, az Ernst & Young (EY) felmondta a szerződését a vállalattal- írja a Yahoo Finance.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Az egyik legismertebb magyar vonatkozású adóítélet a Docler ÁFA-ügye volt, de most is születnek érdekes ítéletek és vannak függő ügyek az Európai Bíróság előtt, amelyek egyes adóhatósági eljárásokat nem csak az uniós adószabályokkal, hanem az alapvető jogokkal is összeegyeztethetetlennek találnak.
Az új számviteli sztenderdnek megfelelően elkészült gyorsjelentés szerint sziporkázik a CIG Pannónia: egy év alatt a díjbevétel 6,4 milliárd forinttal nőtt, melynek köszönhetően az adózott eredmény az első félév végén elérte az 1,385 milliárd forintos értéket is.
Az elmúlt időszakban tapasztalható forint árfolyamváltozás markáns hatást gyakorol a társaságok működésére és eredményességére. Jelenleg a hazai cégek alig fél százaléka vezeti devizában könyvelését, pedig azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a tranzakciók jelentős része nem forintalapú, vagy jelentős összegű deviza-tranzakciókat hajtanak végre, indokolt lehet a könyvelés vagy akár az adófizetés devizanemének megváltoztatása. A devizás TAO és HIPA adófizetéshez pedig december 1-ig már lépéseket is kell tennie a cégnek!
Az üzembentartói szó miatt súlyos ellentmondás maradt az üzemanyagár-rendeletben, ráadásul az ütközik a kormányzati közlésekben szereplő "magántulajdonú" kifejezéssel - véli a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.
A felhő alapú szoftvermegoldások igénybe vevője sokszor nem tulajdonosa a szoftvernek és nem is birtokolja azt, hanem hozzáférést kap a szoftverhez és akkor használja, amikor szüksége van rá. Egyre többen vannak ilyenek a világban és Magyarországon is, az erre fordított kiadások drasztikusan emelkednek. Az ilyen szolgáltatások igénybevétele több elszámolási problémát felvet, és a költségek méretét tekintve egyáltalán nem mindegy, hogy ezek hogyan kerülnek be a könyvekbe. Ehhez ad összefoglaló betekintést Dezsényi András, a KPMG szenior menedzsere, IFRS szakértője.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) indulatos hangvételű levélben szólította fel az „illetékeseket”, hogy halasszák el a céges beszámolók és a társasági adó bevallásának határidejét.
A Minősített Könyvelők Egyesülete levélben kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hosszabbítsa meg a gazdálkodó szervezetek beszámolási kötelezettségének határidejét.
Júliusban a számviteli törvény kiegészült néhány új fogalommal, illetve előírással bizonyos szerződések árbevétel-elszámolása tekintetében. A változások nem feltétlenül tűnnek jelentősnek, de az a megoldás, amellyel a projektelszámolás régen várt rendezése történt, valójában megreformálja az árbevétel-elszámolást ezen a területen. A változás jelentőségét jelzi az is, hogy az új szabályozást nem kötelező alkalmazni a 2020. január 1-jét megelőzően kötött szerződések esetében.
Az eddigieknél korábbi veszteségelszámolást és tágabb körű hitelezési információk figyelembe vételét jelenti többek közt az idén januártól a bankszektorban alkalmazandó IFRS 9 standard. Az MNB felmérése szerint mindezek ellenére a változások nem hatottak jelentősen a hazai hitelintézetek szavatoló tőkéjére, tőkemegfelelésére és eredményére sem, elsősorban a szektorszinten folyamatosan javuló portfólióminőségnek köszönhetően. Az értékvesztés mindössze 5%-kal nőtt, míg a tőkemegfelelés 34 bp-tal csökkent az idei első negyedévben az IFRS 9-re átálló intézményi kör tekintetében.
A Deloitte Magyarország második alkalommal készítette el IFRS felmérését, hogy feltérképezze, miképp gondolkoznak a cégek az IFRS áttérésről, annak időzítéséről és legnagyobb kihívásairól.
Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalata, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor évekig nyereséget mutatott ki, miközben milliárdos veszteséget halmozott fel - derült ki a cég konszolidált pénzügyi jelentéséből hétfőn.
Azoknak, akik 2017. január elsejétől szeretnének a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS szerinti könyvvezetést választani, 2016. október 2-áig kell bejelenteniük áttérési szándékukat a NAV-nál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is - hívja fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tartja magát ahhoz, hogy az októberben a törvényhozás elé kerülő áttérést szabályozó törvényben két évre fagyasztja be a cégek által fizetett társasági adó mértékét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az IFRS-ekre történő áttérés évében és az azt követő évben a cégeknek még legalább az áttérést megelőző évi társasági adót kell befizetniük. Bár az áttérés valóban nehezen tervezhetővé teszi a költségvetést, a szakma úgy véli, egy évre is elég lett volna rögzíteni az adót az adóbevételek biztonságos tervezéshez.
Drámai hatással járhatnak az új számviteli szabályok Európa legnagyobb bankjainál. A Financial Times által idézett elemzés szerint 61,5 milliárd eurós pótlólagos hitelezési céltartalék-képzési szükséglet keletkezhet emiatt a 27 legnagyobb szereplőnél - írja a Financial Times.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Miután egy tizenéves halálra késelte egy társát.
A Moszkvának szóló segítségkérések egyelőre süket fülekre találtak.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
