Hatalmas vállalást tett Orbán Viktor a szokásos februári évértékelőjén. 5 év várakozás után - először ugyanis 2020 januárjában beszélt erről a lehetőségről - idén októbertől kiterjeszti a kormány a 3 gyermekes anyákra is az örök életre szóló szja-mentességet, majd 2026 januárjától kezdődően - igaz lépcsőzetesen - a 2 gyermekes dolgozó édesanyák is megkapják ezt a jelentős kedvezményt. A radikális adóügyi intézkedések sorának itt még nincs vége: az új inflációs helyzet miatt a kormány már hajlandó hozzányúlni az általános forgalmi adóból származó bevételekhez, igaz csak célzottan és korlátozottan. A kabinet jól láthatóan a megszokott gazdaságpolitikai keretrendszerben gondolkodik, a gyermekes családok és a nyugdíjasok vannak a kedvezmények fókuszában, és a lépésekkel elsősorban a rövid távú kihívásokra reagál, és természetesen a gazdaságpolitikájával is ráfordul a 2026-os parlamenti választásokra. Adószakértő segítségével átfogóan értékeljük az eddig ismert részleteket.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ESG-keretrendszer nemcsak egy-egy fenntarthatóság iránt elkötelezett kollégát, vagy csapatot érint, hanem a vállalatok minden területén dolgozó munkavállalókat. Az ESG-törvény alá eső kötelezetteknél a pénzügyi területen dolgozó kollégák már egyértelműen látják, hogy a fenntarhatósági jelentéssel nekük is teendőjük van, de az ESG-keretrendszernek való megfelelésben, főként az 'S' azaz a társadalmi, és a 'G', azaz vállalatirányítási szempontokat illetően a HR-terület bevonása, illetve bevonódása is elengedhetetlen. Az RSM Hungary egy webinárium keretében mutatta be a HR szerepét az ESG célok megvalósításában. Mivel a társadalmi szempontokat az ESG stratégián belül jelenleg még nehezebben tudják megfogni vagy akár mérni a vállalatok, a március 6-i Green Transition & ESG konferencián az erre vonatkozó jó gyakorlatokkal kiemelten fogunk foglalkozni.
Jelentősen változnak márciustól a vámjogi képviselet és az ahhoz kapcsolható import áfa kezelésének szabályai. Az áfa-törvény változása negatívan fogja érinteni a vámszolgáltatási piacot, a magyarországi vámkezelések számát, és közvetett módon a logisztikai szektort és a nemzetgazdaságot is.
A felmérések szerint a bizalmi vagyonkezelési struktúrákat nemcsak az adóelőnyök miatt hozzák létre, hanem vagyonvédelem, öröklési tervezés és generációváltás elősegítése céljából is – hangzott el a Grémium az Utódlásért Egyesület (GAUE) mai rendezvényén. A szakértők kitértek a vagyonstruktúrák jogi és adózási kihívásaira is, különösen a külföldi illetőség és a forrásadóztatás problémáira. Vannak tehát olyan esetek, amikor nem a bizalmi vagyonkezelés a legjobb választás.
Tax Just Happens - ezzel az újfajta megközelítéssel kell hamarosan megbarátkozniuk Magyarországon is az adózóknak - derült ki az RSM Adózás, adóváltozások 2025 című webináriumán. A tanácsadó cég már-már hagyományosnak mondható év végi rendezvényén ezúttal is a vállalati szektort érintő adómódosítások legfontosabb elemeit, a hazai és nemzetközi adózási irányokat mutatták be a társaság tanácsadói, de szó volt a munkavállalókat érintő adóváltozásokról is, valamint az ESG fenntarthatósági követelményekről is.
A HR-folyamatok szerepe egyre inkább stratégiai szintre emelkedik a cégek számára azáltal, hogy a jelenlegi munkaerőpiacon a munkavállalók megtartása és motiválása növekvő kihívást jelent – hangzott el az RSM Hungary "A legnagyobb probléma az ember? HR és Bérszámfejtés 2025" című webináriumán, amelyen a HR-tevékenységekhez szorosan kapcsolódó bérszámfejtés kiszervezésének lehetséges előnyeiről is szó esett.
Deklarált adócsökkentés a családok számára, vállalkozások segítése adminisztrációcsökkentésen keresztül, extraprofitadók részleges kivezetése, inflációkövető adóemelés, új kiskeradó alanyok, kedvezményes lakásáfa - csak néhány karakteres adómódosítás a 2025-ös csomagban, amit ezúttal az RSM adóüzletágának vezető menedzserével értékelünk. Csepei Kinga a Portfolio-nak nyilatkozva azt sem tartja kizártnak, hogy a már megismert intézkedéseken túl további, adóemelést célzó rendelkezések is érkeznek még az év végéig.
Az elmúlt időszak egyre szigorúbb vámellenőrzései, jelentős kihívásokat tartogattak a vállalatok számra. A vámhatósági szankciók gyakorisága nőtt, és ezek megértése, valamint kezelésük kiemelten fontossá vált. Az RSM Hungary webináriumán a szakértők többek között a vámellenőrzések során szerzett tapasztalatokat, az alkalmazott szankciók jellegét elemezték, illetve kiemelten foglalkoztak az Európai Unió új CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) kötelezettségeivel.
Egy évvel ezelőtt a vállalatok még csak ízlelgették az EPR és a MOHU rövidítést, és mindenki próbálta megfejteni, hogy milyen tennivalója lesz a kiterjesztett gyártói felelősség körében. Az elmúlt egy év aztán megmutatta, hogy a cégek jelentős többségének a torkán akadt ez az EPR falat. Nem tudták sikeresen venni az akadály, ami azzal járt, hogy a több mint 10 éve megszokott termékdíj (KVTD) mellé megérkezett egy, a termékdíjhoz nagyon hasonló, de mégis más kötelezettség, az EPR.
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági mérföldkő, amely még nagyobb kihívás lesz a NIS2 érintett szervezetek számára. 2024. október 18-tól ugyanis a nemrég megjelent végrehajtási rendeletben szereplő kiberbiztonsági intézkedéseket már alkalmazniuk is kell. A NIS2 követelményeket nem teljesítő társaságok pedig akár 10 millió forintos bírságot is kockáztatnak!
Idéntől jelentős, akár 30-50%-os mértékű, társaságiadó-kedvezmény érvényesíthető a villamosenergia-tárolók (azaz akkumulátorok) létrehozatalára irányuló beruházások után – hívja fel a figyelmet friss blogbejegyzésében az RSM.
A napokban hirdette ki ítéletét az Európai Unió Bírósága abban az ügyben, ahol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint Slovenské Energetické Strojárne a.s. szlovák adózó Magyarországon benyújtott áfavisszatérítés iránti kérelme volt terítéken.
Nem változott tavaly Magyarországon az adóék mértéke az egyedülálló, átlagbért kereső, gyerek nélküli munkavállalók számára. A 2022-es helyzethez hasonlóan ebben a háztartási kategóriában a teljes munkaerőköltség 41,2%-át tette ki az állami elvonás hazánkban, ami jelentősen meghaladja az OECD 34,8%-os átlagát– derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban megjelent Taxing Wages 2024 című kiadványából. A jelentés szerint a gyermekes háztartások mindegyik kategóriájában azonban nőtt az adóék mértéke 2023-ban az előző évhez képest. Az RSM adótanácsadója segítségével adunk magyarázatot a szokatlan jelenségre.
A magánszemélyek külföldről származó tőkejövedelmével kapcsolatban újabb támogató eljárásokat indít a NAV. Azok, akik 2019 során külföldi pénzintézetnél vezettek számlát, ott befektetésekből szereztek jövedelmet, számíthatnak a NAV megkeresésére.
Idén januártól új élet indult a magyarországi áfabevallások területén. A kormány ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtásában az áfa digitalizációjának is nekilátott. Erről a különleges adóhatósági eszközről is szó volt többek között az RSM Hungary legutóbbi eseményén.
Januártól teljesen átalakul a hazai üvegvisszaváltási rendszer a DRS bevezetésével: mostantól az egyutas italos termékcsomagolások túlnyomó többsége betétdíjas lesz, amit a fogyasztók visszakaphatnak, ha azokat visszajuttatják az üzletbe. Mind a fogyasztóknak, mind a kereskedőknek és a gyártóknak több dologra kell figyelniük, hogy a rendszer jól működhessen – derült ki Réthelyi Ádám Gergő, a MOHU Üzletfejlesztési szenior szakértőjének előadásából az RSM Hungary legutóbbi Webináriumán.
Szerintük vége a járványnak, ezért nincs rájuk többé szükség.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Néhány részlet ki is derült.
Nem költségvetési lazítást akarnak, hanem több pénzt.
Putyin kijelentését követően jött a felvetés.
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
