12 veszély, amitől most félhet a világ

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

1. Az afganisztáni események várható negatív hatásai – 2021 augusztusában az amerikai és a többi NATO tagállam hadseregének kivonulásával a tálibok Afganisztán jelentős részét uralmuk alá vették. Az afgán gazdaság korábban is rendkívül törékeny volt, az események hatására jelentős gazdasági visszaesés következhet be. Azzal, hogy az IMF az Afganisztánnak nyújtott összes hitelkeretét befagyasztotta, valamint a Fed az afgán jegybank devizatartalékának közel egészét zárolta, úgy a tálib vezetésnek hamar alternatív külföldi forrást kell majd szereznie. A kérdés az lesz, hogy a külkapcsolataikat hogyan akarják, illetve tudják rendezni a tálibok. Például a német külügyminiszter már jelezte, hogy nem fognak támogatást nyújtani a táliboknak, ha átveszik az irányítást, és saría törvényeket vezetnek be. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a nyersanyagban gazdag ország a keleti nagyhatalmak piacaira fogja kitermelni ásványkincseit. Az itt bányászható lítiumra, rézre és egyéb ritkaföldfémekre ugyanis hatalmas a piaci kereslet. Emellett a környező országok, illetve az EU is újabb menekülthullámmal nézhet szembe az események következtében, ami a biztonsági kiadások növekedését vonhatja maga után, szűkítve ezzel a költségvetési mozgásteret.
2. A magas energiaárak hatásai – Valamennyi energiahordozó árában érdemi emelkedés figyelhető meg az elmúlt negyedévekben. Várhatóan az év hátralévő részében a világgazdaság visszapattanása miatt jelentősen emelkedni fog a globális olajkereslet, azonban az áremelkedés visszafogott lesz az OPEC júliusi döntése miatt. Az olajár alakulása érdemi hatással van a gazdasági növekedésre és az inflációra, különösen a kelet-közép-európai térségben. Az infláció emelkedése legtöbb országban az olajár begyűrűzése miatt volt látványos 2021-ben. Az ING bank becslései alapján 10 százalékos elmozdulás az árfolyamban például Magyarországon 0,4 százalékponttal növeli az inflációt, ennél magasabb érték csak Törökországban mérhető a vizsgált országok közül. Az olajár mellett az áram- és a gázárak emelkedése is megfigyelhető volt az elmúlt időszakban, ami egyrészt fundamentális okokhoz (növekvő kereslet, gáztározók alacsonyabb töltöttsége, EU ETS-szabályozás), másrészt spekulatív várakozásokhoz köthető. Utóbbit támogatja az alacsony hozamkörnyezetből adódó olcsó pozíció felvételi lehetőség. Magyarország kis és nyitott országként korlátozottan tud ellenállni ezeknek a globális folyamatoknak, így a begyűrűző energiahordozó-áremelkedés hatása jelentős lehet az elkövetkező időszakban is. A lakossági szereplők habár közvetlenül alig érzik a lakossági árak miatt az áremelkedést, közvetetten a termékárak növekedésében megjelenik.

   

3. Az építőipari nyersanyagok és építőanyag-ipari termékek árának globális emelkedése - Az építőipari nyersanyagok és építőanyag-ipari termékek drasztikus áremelkedése globális jelenséggé vált 2020-ban, egyes országokban és térségekben – mint például az Európai Unióban és köztük Magyarországon is – jelentős gondokat okozhat. Az Európai Építőipari Főszövetség adatai szerint globálisan a leginkább érintett termékek az acél, a bitumen, a cement, a fa, a réz és a polietilének. A jelentős árdrágulás okai összetettek, egyrészt a koronavírus okán megváltozott ellátási láncok és a bővülő kereslet, másrészt az egyéb globális tényezők is az árak emelkedését vonták maguk után. A RICS legfrissebb elemzése szerint világszerte az alapanyagárak alakulása az egyik legfőbb oka a visszafogott építőipari aktivitásnak. Globálisan a megkérdezettek közel kétharmada szerint jelentős részben az alapanyagárak felelősek a visszafogott aktivitásukért. Az elmúlt időszakban az alapanyagár-emelkedés a gazdasági aktivitás visszafogásáért egyre inkább felelőssé vált, hiszen 2020 második negyedévében a válaszadók 45 százaléka, a harmadik negyedévben 53 százaléka, a negyedik negyedévben 58 százaléka, majd a legfrissebb 2021 első negyedévében a válaszadók 66 százaléka jelölte meg, mint korlátozó tényező.

   

4. A greenfláció jelensége és a „Fit for 55” kezdeményezés az EU-ban – Az elmúlt években egyre inkább előkerült a körforgásos gazdaság, a nettó zéró kibocsátás iránti igény a világ vezető hatalmai részéről. Az egyértelmű, hogy minél nagyobb igény jelentkezik globálisan a zöld gazdaságra való átállásra, annál drágább lesz elérni a zöld célokat. Az egyre jelentősebb kormányzati intézkedések, valamint a magánszektorban is jelentkező érdemi kereslet megdrágítják a zöld célokkal rendelkező beruházások megvalósítását. Ennek nem várt hatása lesz a „greenflation” jelenség, vagyis a nap és szélenergia, az elektromos autók és más megújuló technológiák szempontjából elengedhetetlen fémek és ásványok (alumínium, lítium, réz) árainak emelkedése. A szén-dioxid kvótarendszer jelentős változásokon megy keresztül, kérdéses hogy a legutóbbi egyezmény (Fit for 55) milyen eredményekre fog vezetni. A kvóták kisebbek és egyre drágábbá válnak, így a termelési költségek és végső soron az infláció is emelkedik. A fogyasztók fogják, ha nem is direkt, hanem indirekt módon megfizetni a szennyező vállalatok nagyobb költségterhét.
5. A konténerárak jelentős növekedése - A koronavírus első hulláma óta folyamatosan szállítókonténer hiánnyal és ennek következtében növekvő árakkal szembesülnek a nemzetközi szállítmányozásban érintett felek. A járvány miatt jelentősen növekedett az elmúlt másfél évben az online rendelések száma, azon belül is jelentős mértékű növekedés történt az informatikai eszközök rendelésében, ami a Kínából az EU-ba és az USA-ba érkező szállítmányokat megsokszorozta. A nemzetközi árukereskedelem 80 százaléka tengeren történik, így ezen ágazatot érintő probléma a világ jelentős részére hatással van. A Kínából az Egyesült Államokba irányuló 40 láb hosszú konténerek szállítmányozási díja már 20 ezer dollár fölé is emelkedett 2021 augusztusában, ami ötszöröse az egy évvel korábbi árnak. A Kína és Európa közötti útvonal a szállítási díjai 14 ezer dollárig emelkedtek 2021. augusztus elejére. Az emelkedő szállítási költségek a magyarországi árakban is tetten érhetőek. Az infláció mellett a külkereskedelemre is hatással van, a dráguló szállítási költségek miatt az import mérséklődhet.
6. A chiphiány okozta globális problémák – A globális chiphiány döntően a koronavírus miatt elrendelt lezárások, a japán gyártűz, a texasi hóvihar, illetve a Szuezi-csatorna „eldugulásának” együttes következménye. A várakozások szerint legkorábban 2022-ig, de akár 2023-ig is elhúzódhat a globális chiphiány, ami súlyosan érinti jelenleg is az autógyártást, és veszélyezteti az elektronikai cikkek zavartalan előállítását. A félvezető gyártás ellátási lánca merev, a belépési korlát pedig nagyon magas. Egy új gyártási kapacitás létrehozása akár 18 hónapot is igénybe vehet, ezért is gondolják az elemzők, hogy évekig is tarthat a chiphiány helyreállása. A chiphiány különösen érintheti azokat a feltörekvő országokat ahol az autógyártás jelentős súlyt képvisel a gazdasági növekedésben.
7. Járványhullámok újbóli megjelenése – A járványhullámok megjelenését az oltási programok sikeressége érdemben befolyásolja. Mind a koronavírus újbóli megjelenését, mind annak egészségügyi következményeit befolyásolja a népesség átoltottsága. Július közepén a delta-variáns megjelenése ugyanakkor még a rendkívül magas átoltottsággal rendelkező Izraelben is az új fertőzések felfutását okozta. A mostani, vagyis a 2021 nyári járványhullámot másnak tekintik Izraelben, mint az előzőeket. Kedvező különbségek mutatkoztak eddig a decemberi hullámhoz képest mind az új fertőzöttek, intenzív osztályra kerültek és az elhunytak számát tekintve. Az eredményeket egyértelműen a népesség átoltásához kötik a szakemberek. Az országok járványügyi kezelésében kulcskérdés lesz, hogy a korábban használt járványügyi mutatók (például esetszám) alapján kezeljék a járványhullámokat, vagy alternatív intézkedésekkel.
8. Globális társasági adózás, adóemelés - Az OECD évek óta vitát folytat egy két pillérből álló javaslatcsomagról, amely keretében az országok adókivetési jogán változtatnának, és egy globális minimum társasági adót vezetnének be. Az első pillér lényege, hogy azok a nagy multinacionális cégek, amelyek világszerte legalább 10 százalékos profitrátát érnek el, a 10 százalék feletti nyereségtartomány legalább 20 százalékát le kell ott adózniuk, ahol a bevételük keletkezett (az árbevétel arányában felosztják a különböző országok adóhivatalai között). Míg a második pillér esetében 15 százalékos effektív társasági adókulcsot kívánnak bevezetni világszerte.
9. Az EU gyenge kiberbiztonsága – USA-hoz és Kínához képest az Európai Unió országai jelentős lemaradásban vannak mind technológiai infrastruktúrát (5G, tengeralatti optikai kábelek), mind pedig a mesterséges intelligencia (AI) felhasználásának és szabályozásának tekintetében. Az 5G-hálózatok nemcsak a digitális kommunikációhoz elengedhetetlenek, hanem az olyan kritikus ágazatok működéséhez is, mint az energiaszektor, a közlekedés, a banki szolgáltatások és az egészségügy. Az úgynevezett „kínai digitális selyemút” jelenleg is uralja már a távközlési piacot a Nyugat-Balkánon, többek között Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Albániában és Koszovóban. A kibertámadások és a kiberbűncselekmények Európa-szerte egyre gyakoribbá és egyre kifinomultabbá válnak. Az Európai Unió többlépéses intézkedést jelentett be a kiberbiztonság fenntartása érdekében.
10. A fejlett jegybankok kamatemeléseinek hatása – A feltörekvő piacokra erőteljes hatása lehet a fejlett jegybankok, főleg a FED monetáris politikai szigorításának. A FED egy friss tanulmányában megállapítja, hogy a magasabb infláció miatti monetáris politikai szigorítás az összes feltörekvő országot kedvezőtlenül érintené, de különösen azokat, ahol magas a dollárban denominált adósság, valamint nincsenek rögzítve az inflációs várakozások. Az amerikai monetáris szigorítás több csatornán is negatívan hathat a hazánkhoz is hasonló kis és nyitott feltörekvő országokra. A nemzetközi befektetőknek vonzóbbá válhat az amerikai tőkepiac, így csökkentve a feltörekvő piacokon lévő kitettségeiket, ami a hozamok emelkedését és a részvényindexek esését és az árfolyamok gyengülését idézheti elő. A dollárban eladósodott országok számára az árfolyamuk gyengülése nehezítheti az adósságszolgálat teljesítését és fenntarthatósági kockázatokat hordozhat magában. Ennek tovagyűrűző hatásaként, a magánszektorbeli devizaadósok nemfizetése a bankok tőkehelyzetét erodálhatja. Historikusan vizsgálva a FED kamatemelések hatását azt láthatjuk, hogy a korábbi négy kamatemelési ciklus alatt a feltörekvő devizák, részvényindexek és kötvényindexek vegyesen alakultak, az elméletileg várt hatások nem minden esetben jelentkeztek egyértelműen. A feltörekvő devizák leértékelődése többnyire bekövetkezett. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a valós hatás nehezen mérhető, hiszen sokszor a döntések előtt már a piaci szereplők beárazzák az elvárásokat (tipikus példája ennek a 2013-ban a „tapering talk”). Ebből a szempontból rendkívül fontos a befektetők számára a FED előretekintő iránymutatása, illetve a kamatközleményekből kiolvasható, kamatpályára vonatkozó üzenetek irányultsága. Fontos kérdés tehát a feltörekvő országok számára, hogy a FED mikor kezdi meg a monetáris politika szigorítását.
11. Az államok esetén a megnövelt költségvetési hiányok és az államadósság leépítésének hiánya - A járvány következtében a bruttó államadósságok jelentősen emelkedtek a 2019 végi szinthez képest, és az előrejelzések szerint az adósságállomány dinamikus leépítése nem fog bekövetkezni az elkövetkező években. 2020-ban habár országonként eltérő mértékben, de összességében megállapítható, hogy jelentősen emelkedtek az állami kiadások a koronavírus-járvány miatt. Egyrészt az egészségügyi, másrészt a gazdaságvédelmi kiadások miatt a költségvetési hiányok jelentős mértékben nőttek, ami az államadósságok növekedését vonták maguk után. Emellett érdekes megvizsgálni, hogy például a Scope hitelminősítő hosszú távú előrejelzése szerint 2026-ban hogyan fognak alakulni az adósságszintek. Ez alapján az látható, hogy az elkövetkező 5 évben az eurózónában várhatóan csak Németországban, Ausztriában, Portugáliában és Görögországban lesz számottevően kisebb a GDP arányos államadósság a 2021-végi várható szinthez képest. Jelentős adósságállománnyal küzdő Franciaországnak, Spanyolországnak, Olaszországnak, Belgiumnak érdemi adósságcsökkentést nem fog sikerülni végrehajtani az EU-ban. Európán kívül az USA-ban is kismértékben tovább fog emelkedni a 133 százalékos államadósság, miközben Kínának és Törökországnak is további közel 20 százalékponttal fog nőni az adóssága 2021-ről 2026-ra.

    

12. Vállalatok túlzott eladósodottsága – Az IIF Global Debt Monitor jelentése szerint 2020-ban a koronavírus-járványhoz köthetően 25 billió dollárral tovább emelkedett a világ adósságállománya, így rekord magasan 281 billió dolláron tetőzött a tavalyi év végén. A jelentős adósságnövekedés legnagyobb része a kormányokhoz kötődött, aminek a hátterében a jelentős fiskális kiadások álltak. Viszont vannak országok, ahol a vállalati adósságok emelkedése is markáns volt. Európában elsősorban Franciaországban, Oroszországban, Svájcban, Norvégiában és Svédországban, Európán kívül döntően az ázsiai országokban nőtt a nem pénzügyi vállalatok adósságállománya. Az USA-ban és Japánban habár nem volt kiemelkedő a vállalati szektor adósságnövekedése, a vállalatok nagyrészt a likviditási puffer emelése céljából vontak be külső forrást. A vállalati „zombifikáció” jelensége jelentős kockázatokat hordoz magában, az állami programok kivezetésével emelkedhetnek a csődök.

A szerzők a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodájának munkatársai.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images