A héten is érkeznek fontos makroadatok: mutatjuk, mire figyelnek a befektetők, melyik napokra milyen esemény jut. Ezen a héten szerdán lesz a Portfolio következő befektetői klubja, amelynek témája a forint lesz.
Egyértelműen a makroadatok mozgatják a piacokat mostanság, a múlt heti emelkedést is a makrokép változása okozta, akárcsak az áprilisi hangulatromlást. Utóbbit nem szabad elfelejteni, akkor ugyanis épp az az adatközlés vetett véget a piaci emelkedésnek, amelynek legfrissebb számait ezen a héten közlik. Nagy a feszültség és izgalom a befektetők körében, a héten új narratíva is kialakulhat. Heti makronaptárunkban mutatjuk, mire kell figyelni ezen a héten.
A japán hatóságok ismét nyomás alatt állnak, hogy lépjenek fel a jen tartós gyengülése ellen, amelyet a kereskedők spekulációi és a lassú kamatemelési várakozások táplálnak, miközben az ország gazdasága egyre inkább importfüggővé válik.
Márciusban, az amerikai dollár erősödése ellenére is nőttek Kína devizatartalékai, amelyek a világ legnagyobbjai közé tartoznak, elérve a 3,246 milliárd dollárt. Az ország aranytartalékának értéke is jelentősen emelkedett.
Zimbabwe az ország aranytartalékai által támogatott új valuta bevezetésére készül, ami Emmerson Mnangagwa elnök kormányának legújabb erőfeszítése a régóta fennálló monetáris zűrzavar kezelésére.
Roppant izgalmas hét elé nézünk, záporozni fognak a piacmozgató hatással bíró események mind belföldön, mind külföldön. Idehaza érkezik a GDP második becslése, a februári infláció, valamint kiskereskedelmi és ipari statisztikákat is közölnek. A piacokat viszont jobban érdeklik a külföldi hírek, és bizony ebből is lesz bőven. Az amerikai gazdaság túlfűtöttsége miatt aggódó befektetők nagyon várják már a munkaerőpiaci adatokat, de az Európai Központi Bank kamatdöntése is hozhat mozgásokat.
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szimmetrikus válaszlépésre figyelmeztetett az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, ha a háborús szankciók miatt befagyasztott 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont Ukrajnának adják.
Egyiptomot régóta nagyon súlyos gazdasági válság sújtja, amelyből egyelőre nem látszik a kiút. Ennek ellenére inkább előre menekülnének, és egy 35 milliárd dolláros megállapodást kötöttek az Egyesült Arab Emírségekkel egy modern városfejlesztési projekt részeként – tudósított a Middle East Eye.
Két főbb ok miatt példátlan összegben, csaknem 5,2 milliárd euróval új történelmi csúcsra, 46,57 milliárd euróra ugrottak decemberről január végére Magyarország nemzetközi tartalékai – közölte hétfőn reggel a Magyar Nemzeti Bank.
Az Európai Unió tagországai egyhangú döntéssel jóváhagyták azt a tervet, hogy az orosz központi banki eszközeinek befagyasztásából származó több milliárd eurós nyereséget Ukrajna újjáépítésére különítsék el – számolt be a Financial Times.
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
A héten teszik közzé a decemberi magyar inflációt. Érkezik az amerikai infláció is decemberből, amelyre a befektetők nagyon odafigyelnek, valamint megismerjük a decemberi magyar büdzsé számait is.
A török központi bank december 21-én 250 bázisponttal, 42,5 százalékra emelte elsődleges kamatlábát. A piac ezt a lépést várta. A bank bejelentette, hogy ez az agresszív szigorítási ciklus "a lehető leghamarabb" befejeződik, válaszul az évek óta eszkalálódó inflációra.
Novemberben új történelmi csúcsra, 40,9 milliárd euróra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékainak összege – közölte a jegybank csütörtök reggel. Az előző hónaphoz képest egy 500 millió dolláros zárkörű kibocsátás emelte meg a tartalékot, mely már októberben is sosem látott csúcson volt.
A héten teszik közzé az októberi államháztartás előzetes számait, valamint érkezik az októberi infláció is. Külföldről is érkeznek fontos adatok, de igazán komoly piacmozgató esemény külföldön most nem lesz - legalábbis ami az előre tervezett adatközléseket illeti.
A befektetők egyre nagyobb összegben fogadnak az izraeli sékel gyengülésére, ezzel fokozódik a nyomás a jegybankon, hogy tartsa magasan a kamatot a deviza stabilitása érdekében – írja a Financial Times. A másik oldalon ugyanakkor a háború gazdasági költségei miatt a kamatcsökkentés lenne indokolt.
A következő időszakban megint működhet az eddig formula.
Magyarország a középmezőnyben.
Megfigyelői szerepet kaphat a mobilgyártó az igazgatótanácsban.
Egy cégvezetői tiltakozás miatt.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
