„Kiélezett verseny zajlik a régiós országok között a nemzetközi gyárak, szolgáltatócégek bevonzására, és minél hosszabb távú megtartására. Szlovákia, Lengyelország sok tekintetben nagyon erős versenytársunk, a 40 milliós lengyel piac munkaerő-kapacitása érezhetően nagyobb, mint hazánké. Ugyanakkor összességében egyedi és versenyképes az a kedvezményrendszer, ami Magyarországon működik” – mondta el a Portfolio-nak Kocziha Andrea, a Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég partnere.
Nem mindegy, hogy kutatásfejlesztést, vagy SSC-t hoznak ide
Az adótanácsadó partner szerint évek óta határozottan látszik, hogy három terület van, amire adózási, adminisztrációs szempontból a kormányzat fókuszál. Az egyik az, hogy K+F-jellegű tevékenységeket szeretnének minél szélesebb körben Magyarországra vonzani, beleértve például a gyógyszeripar, autóipar, vagy a gyártó cégek kutatási háttérbázisát. Ezeknek az ösztönzésére különféle kedvezményeket építettek be az adórendszerbe, kapcsolódnak hozzá kedvezmények a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó vagy az iparűzési adó területén is.
Magyarországon a szakképzett munkaerő, illetve a tudásbázis még mindig kiemelkedő minőségűnek számít nemzetközi összevetésben, márpedig általános tapasztalat, hogy a kutatás-fejlesztési részlegek egy nehezen mozdítható tudásközpontot jelentenek, szemben például az országok között sokkal könnyebben költöztethető szolgáltatóközpontokkal, közismert nevükön shared service centerekkel (SSC).
Kocziha Andrea tapasztalata szerint a magyar leányvállalatoknak is komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy Budapestre vagy valamelyik vidéki nagyvárosba hozza az anyacég a K+F megoldásait. Saját ügyfélkörükben, többek között gyógyszeripari cégek, szerszámgépgyártó vállalatok háttérkutatásait telepítették át az utóbbi években Magyarországra, és ez azzal is együtt járt, hogy a magyar leányvállalat kiemelt, sőt, akár megkerülhetetlen szereplője lett a cégcsoportnak.
Ezért a magyarországi vezetők mindent megtesznek, hogy a kedvezményrendszerekkel – például az adókedvezményekkel - az anyavállalatok felé intenzíven kampányoljanak.
Ugyanakkor a döntéshozók támogatják a beruházások egy másik formáját is, mely alapvetően a versenyképes bérköltséggel elérhető „tömegbázisra” épít. Ily módon a termelő cégek és az SSC-k beruházásait is ösztönzik, elsősorban beruházási adókedvezményekkel. Itt a munkahelyteremtésen és a beruházások volumenén van a fókusz, folyamatosan érkeznek is ilyen célú projektek. Nemrég dőlt el például, hogy egy török beruházó az első európai üveg csomagolóanyag-üzemét Magyarországon hozza létre, magas beruházási értékkel, több mint 300 munkahelyet teremtve Kaposváron.
„Az adórendszer ebben az irányban is egyre kedvezőbb, hiszen a jövedelemadókat fokozatosan csökkentjük. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók folyamatos csökkenésével a teljes bérköltség is versenyképesebb lesz. Ez pedig együtt nézve azzal, hogy Magyarországnak, mint EU-tagállamnak megvan az az előnye, hogy a kulturális különbségek kisebbek és nem kell számolni például az időzónákból adódó problémákkal, jó alap lehet az SSC-k átvonzásához a korábban kedvelt ázsiai régiókból, elsősorban az európai cégcsoportok számára. Az angolnyelv-tudás szerepe nyilván kiemelt, de ebben is pozitív az elmozdulás. Nem véletlenül jön hozzánk egyre több nyugati szolgáltatóközpont. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az ezekben dolgozó külföldiek – közismert elnevezéssel expatok – számára az is előny, hogy a kiküldetésükhöz kapcsolódóan felmerülő speciális igények, például a lakhatás, gyermekek iskoláztatása területén is sikerült kedvező adókörnyezetet teremteni” – tette hozzá az adótanácsadó partner.
Az elmúlt években érzékelhető volt egy harmadik irány is: adópolitikai cél volt, hogy Magyarországból egyfajta holdingközpont jöjjön létre.
Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy ha például amerikai vagy távol-keleti cégcsoportok európai központot keresnek, akkor Magyarország is ott legyen a legesélyesebb jelöltek között. A szakértő úgy látja, ezt nem sikerült még teljes mértékben megvalósítani.
A klasszikus európai holdingközpontok, Hollandia, vagy Luxemburg továbbra is előnyben vannak: „Egy ilyen üzleti döntésnél a cégek nemcsak az adórendszert figyelik, sokkal inkább bizalmi alapon történik a választás. Az adórendszerünk e tekintetben is versenyképes ugyan, de a magyar stabilitással kapcsolatban még mindig vannak fenntartások. Nehezen hozzák meg a cégek azt a döntést, hogy Magyarország legyen a központ Európán belül, sok esetben még mindig jobban bíznak a klasszikus nyugat-európai holdinglokációkban.”
Magyar segítség nélkül szinte lehetetlen elindulni
Meglehetősen egyszerű és gyors céget alapítani Magyarországon; reálisan egy-két hét alatt létrejöhet egy kft, a 3 millió forintos törzstőke pedig relatív alacsonynak mondható.
„Gyakran találkozunk olyan esetekkel is, hogy a külföldi cégek első körben csak néhány alkalmazottat küldenek Magyarországra, az első időszakban nincs még az az intenzív személyes jelenlét, ami például komolyabb bérszámfejtést igényelne. Ilyenkor sok esetben előfordul, hogy ezek a külföldi cégek elindulnak egy egyszerű jelenléti formával (’adószámos telephely’) és közben valósítják meg a konkrét formális letelepedést” – mondta Kocziha Andrea, aki azonban hozzátette azt is, hogy nehéz magyar segítség bevonása nélkül Magyarországon céget létrehozni és működtetni.
Ezt elsősorban adminisztratív nehézségek gátolják, például az adóhatósági kapcsolattartás a Cégkapun és az Ügyfélkapun keresztül történik, melyek nagyrészt csak magyar nyelven érhetők el. „Azt semmi nem korlátozza, hogy külföldi állampolgár legyen az ügyvezető, de ő a gyakorlatban csak a legritkább esetben boldogul egyedül adminisztratív téren” – tette hozzá
A vonzó adózási környezet kialakításakor fontos szempontot jelent az adóadminisztrációs terhek csökkentése is. Ezen a téren Magyarország korábban rosszul szerepelt a nemzetközi összehasonlításokban, azaz rengeteg időt töltöttek adminisztrációval a vállalkozások. Sokféle bevallás, jelentési kötelezettség terhelte a cégeket, nemcsak az adóhatóság, hanem több más szervezet felé is, sok esetben felesleges, duplikált információkat kértek a hatóságok. Ezeknek a terheknek a csökkentése is elindult, de még mindig van tér a további egyszerűsítésre, hatékonyság javításra.
A letelepedés szempontjából fontos tényező az is, hogy
a magyar áfakulcs magas, 27 százalékos, és ez várhatóan nem is fog érdemben csökkenni a következő időszakokban.
Ugyanakkor kedvező irányban változnak a kiutalási határidők: a korábbi általános, 75 napos kiutalási határidő helyett nem ritka, hogy a cégek 30 napos kiutalási határidővel visszakapják a befizetett áfát, ami cash-flow szempontjából jelentős előny számukra.
A cikk megjelenését a Moore Hungary támogatta.
Címlapkép: Shutterstock
