Közel sem kavar akkora port egy szolgáltatóközpont megnyitása vagy bővítése, mint egy nagy iparvállalaté. Az igazság azonban az, hogy amíg az alacsony képzettséget igénylő, többségében betanított, fizikai munkásokat foglalkoztató összeszerelőüzemek az olcsó munkaerőért és a rugalmas foglalkoztatási szabályok miatt jönnek hozzánk – a leértékelődő forint mellett –, addig az SSC/BSC-k a képzett, nyelveket beszélő fehérgallérosokat keresik. A mosolygörbe egyik boldogabb pontján dolgozók fizetése pedig átlagban 850 ezer forint, ami 70%-kal meghaladja az országos átlagot.
Tovább bővül a Magyarországon már egy éve működő EY Global Delivery Services (EY GDS), az EY globális szolgáltatóközpontja - közölte a nemzetközi tanácsadó cég kedden az MTI-vel.
Bár masszív a verseny a régiós országok között, nem tűnik úgy, hogy lankadna a beruházási kedv Magyarország iránt: a külföldi vállalatok folyamatosan érkeznek hazánkba, a szabályozói környezet pedig összességében kedvező - bár vannak nehézségek, például az, hogy több adminisztrációs felület csak magyarul érhető el. De hogy néz ki ez a folyamat „belülről”, egy, a külföldi cégek magyarországi letelepedését segítő tanácsadócég szemszögéből?
Rohamtempóban fejlődött Magyarországon az üzleti szolgáltató szektor, a BSC, jelenleg 120 üzleti szolgáltató központ működik az országban, nagyjából 55 ezer embernek adva munkát. Utánajártunk, milyen hatása lesz a koronavírus-járványnak a szektorra, hogyan reagáltak a cégek, milyen lépéseket vezetnek be és vajon terveznek-e leépítéseket.
A budapesti lakás és iroda bérleti díjak dinamikusan növekednek, ami a munkaerőhiánnyal együtt már a város versenyképességét rontja. A munkavállalóknak és a cégeknek sem annyira vonzó már a mostani helyzet, a vidéki nagyvárosokban pedig egyelőre nincs meg az az infrastruktúra, amiért a viszonylag mobil SSC cégek odamennének Budapest helyett. Ez a feltörekvő városok vagy városrészek kihívása: fel tudják-e fejleszteni infrastruktúrájukat annyira, hogy az csábító legyen a globális brandek számára?
Egy közepes város lakosságának megfelelő ember dolgozik ma Magyarországon szolgáltató központokban (SSC), amelyek a hazai gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatát jelentették az elmúlt években. Ezek a központok sokszínű, multinacionális környezetben üzemelnek, határokon átnyúló tranzakciókat bonyolítanak, távolról kezelnek üzleti kockázatokat, sokszor ország- és piac specifikus ismeretek hiányában, egy-egy folyamat különböző fázisait gyakran más-más földrajzi helyszínen kezelik. Az SSC-struktúra mindezek alapján magában hordozza, hogy a visszaélések megelőzése és felderítése az átlagosnál is nagyobb szakértelmet kíván.
Ha végig megyünk a Váci úton, egyre több olyan irodaház tornyosul felénk, melyeket SSC (Shared Service Center) cégek népesítenek be, egy-egy multinacionális vállalat működéshez szükséges háttérmunkáit végzik kiszervezett formában. Jelenleg ez Magyarország egyik legizgalmasabb exportcikke és a budapesti munkaerő 5 százaléka már ilyen helyeken dolgozik, nemzetgazdasági szinten is komoly tétje van annak, ha ennek a területnek a fennmaradásával középtávon problémák merülnének fel.
Az SSC szektor első tagjai a 90-es évek elején jelentek meg Magyarországon, azóta hatalmas bővülésen ment keresztül az ágazat. Mostanra közel 100 szolgáltatóközpont működik országosan, aminek mintegy 80 százaléka Budapesten található. A szektorban dolgozók száma 40-45 ezer közé tehető, ami irodapiaci szempontból is rendkívül jelentős. A fővárosban ez 250-300 ezer négyzetméternyi irodaterületre teremt igényt, így megnéztük, hogy mi történne elméletben akkor, ha az SSC-k hirtelen eltűnnének a piacról.
Egy nagyobb vállalat több százezer, de akár több millió számlát is kaphat egy évben, amit manuálisan feldolgozni körülményes és drága folyamat. Ennek megkönnyítésében segít egy magyar startup, amely mesterséges intelligenciával hamarosan már egy egész cég komplett papírmunkáját képes lesz átvenni. A technológia kapós, a Doqsys nevű vállalat számos helyi és nemzetközi SSC munkájában segít, de tervben van afrikai és dél-amerikai expanzió is.
Magyarország a shared service centerek egyik központjának számít Közép-Európában: csak az utóbbi két évben közel 6000 új munkahely jött létre a szektorban. A szolgáltató központok nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is javítják a frissdiplomások karrierkilátásait. A tévhittel ellentétben ez a munka jóval összetettebb a call centeres állásoknál, és egyre kevésbé elég hozzá a jó nyelvtudás. Kik és mennyi pénzért dolgoznak az ssc-kben?
A magyar munkavállalók körében a szolgáltató szektor jelenleg a legvonzóbb ágazat, amiben jelentős szerepük van a dinamikusan bővülő magyarországi szolgáltató központoknak (SSC) - írja a Világgazdaság. Az SSC-k átlagon felüli jövedelmet és nemzetközi karriert is kínálnak, éppen ezért a tehetséges munkaerő itthon tartásában és a külföldiek idecsábításában is szépen jeleskednek. Az eddigi bővítési tervek alapján a munkaerő-utánpótlás egyelőre megfelelően biztosított, azonban hosszabb távon már kérdéses lehet, ha például az idegen nyelvet beszélők aranyát nézzük hazánkban. Idén 3600 új munkahely jöhet létre az ezekben központokban.
A CEE régióban Budapesten elsőként nyit globális IT ügyfélszolgálati irodát a Computacenter Services Kft. Az iroda 2013 októberében kezdi meg tevékenységét az IMMOFINANZ Group tulajdonában lévő budapesti Haller Gardens irodaházban.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
