Mit művelne a derült égből villámcsapásként bedobott legújabb adójavaslat?

Romlik a helyzet, érkeznek a cégeket támogató javaslatok

Az elmúlt hetekben folyamatosan új csúcsra futott a koronavírus-járvány Magyarországon, miközben a gazdaság kilábalása a korábbiakhoz képest lassabban megy végbe (a kormány az idei 5%-os visszaesés helyett 6-6,5%-os recesszióra számít), ráadásul a héten újabb korlátozó intézkedések léptek életbe, amelyek szintén nem kedveznek a lassú kilábalásnak. A kormány a korlátozó intézkedések gazdaságra gyakorolt negatív hatását igyekszik tompítani, ezért a szállodáknak és éttermeknek is könnyítéseket tett, elsősorban az adók oldalán.

Ezek az intézkedések a kereskedelmi és iparkamarától származnak, de Parragh László, a szervezet elnöke az Orbán Viktorral folytatott hétvégi egyeztetése során más javaslatokkal is élt, hogy a hazai kkv-k helyzetét megkönnyítsék a válságban. Ilyen a 9%-os társasági adókulcs átmenetileg 5%-ra történő csökkentése, valamint az iparűzési adó felfüggesztése egy évre. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy ugyan

Egy ilyen lépés átmenetileg nagy tehercsökkenést okozna a vállalkozások oldalán, azonban óriási lyukat ütne az önkormányzatok költségvetésén.

Cikkünkben bemutatjuk, milyen hatással járnának a legújabb kamarai javaslatok.

Százmilliárdok sorsa forog kockán

Összesítve ugyanis már 800 milliárd forint feletti összeg (2020-2021-es évek) folyhat be ezen a soron az önkormányzatokhoz. Összehasonlításképp: 2020-ban eredetileg 500 milliárd forintot várt a kormány a társasági adóból, vagyis a hipa-bevétel ezt jócskán meghaladja. 

A legtöbb önkormányzat esetében ez a legnagyobb bevételi forrás a költségvetésben. Budapest főpolgármester-helyettese például arra mutatott rá reagálásában, hogy a hipa "a Fővárosi Önkormányzat egyetlen adóbevétele. Ebből működik a BKV. Ha nincs iparűzési adó, nincs közösségi közlekedés. Ha nincs közösségi közlekedés, nincs iskola és a többség dolgozni sem fog tudni, igazából senki sem, mert a közvilágítást is az iparűzési adóból fizeti a város". Karácsony Gergely főpolgármester pedig a napokban úgy fogalmazott, hogy a hipa felfüggesztése gyakorlatilag egy tarkólövéssel érne fel a főváros és nagyobb önkormányzatok esetében, ha ezt meglépné a kormány, akkor utána azonnal le kellene állítani Budapest közösségi közlekedést.

Gazdasági erejénél fogva nominálisan leginkább a fővárost sújtaná a hipa egy évre szóló átmeneti felfüggesztése, az idei évre pedig már eredetileg 174 milliárd forintos bevételt vár Budapest.

De érdemes megnézni néhány nagyobb várost, ahol szintén jelentős összeg folyik be iparűzési adóból abból kifolyólag, hogy a nagyvárosok eleve erőteljesebben vonzzák magukhoz a vállalkozásokat, akik itt fizetik meg ezt a helyi adót.

És a nyertesek

Ha a kormány megfogadja az MKIK javaslatát, akkor átmenetileg javulna a vállalatok likviditási helyzete, hiszen - árbevételtől, vagyis mérettől függően - tehercsökkenés valósulna meg.

Érdemes itt felidézni a Versenyképességi Tanács idén februári - vagyis még a koronavírus-járvány - előtti javaslatát, ami szintén a hipát érintette volna. Az egyik változás a helyi iparűzési adó decemberi feltöltési kötelezettségének eltörlése lett volna, valamint az, hogy az értékcsökkenési leírás levonható legyen az adóalapból, harmadrészt pedig a vállalkozások a kutatásfejlesztésre fordított költségeik ötszörösét vonhatnák le az adóalapból. Akkor kiderült cikkünkből, hogy cégméretek szerint mekkora iparűzési adót fizetnek a vállalatok átlagosan. Ebből a táblázatból is jól látható, hogy a nagyvállalkozások járnak jól leginkább egy esetleges adófizetés-felfüggesztéssel, mivel a hipát az árbevétel arányában fizetik a cégek.

Korábbi cikkünkből az is kiderült, hogy egyes nagy hazai cégek mekkora iparűzési adót fizetnek. Számukra jelentős átmeneti teherkönnyítés lenne a fizetési kötelezettség felfüggesztése egy évre, ahogyan azt az MKIK elnöke javasolja. 

Fajcsák Gábor, az RSM partnere a kamara két lényeges adóügyi javaslatát értékelve a Portfolio-nak kifejtette: "a társasági nyereségadó csökkentése esetében azok a vállalkozások kapnának kedvezményt, akik egyébként relatíve jól teljesítenek még ebben a nehéz időszakban is, hiszen nyereséget érnek el". "Ha viszont az a cél, hogy a válság miatt bajba jutott ágazatokat és cégeket segítsük, akkor a tao kulcsának átmeneti csökkentése erre nem alkalmas eszköz, mert csak a nyereséges cégeknél csapódik le az előny" - érzékeltette.

Amikor a költségvetés mozgásterét nézzük és azt, hogy egy egységnyi forrásból hogyan lehet jól gazdálkodni, akkor az adóüzletági vezető szerint érdemes lenne célzottan a rászoruló vállalkozásoknak támogatást adni. Az adóügyi szakember korábban már több gazdaságpolitikai intézkedés kapcsán hangoztatta hasonló véleményét.

A hipa átmeneti felfüggesztése kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy "az talán egy fokkal logikusabb támogató lépésnek tűnik a tao-kulcs csökkentéséhez képest, mivel a vállalkozások ezt nem a nyereségük alapján fizetik, azonban ez az adónem nem tud különbséget tenni azon cégek között, amelyekre pozitívan, illetve negatívan hatott a mostani válság. Ez esetben egyfajta fűnyíróelv érvényesülne és minden vállalkozás támogatásban részesülne, nem csak azok, amelyek valójában rászorulnak a segítségre" - mondta.

A szakértő véleményét támasztja alá az is, hogy a Magyarországon működő top15 vállalkozás részesülne a hipa-elengedés közel 10%-ában (70 milliárd forint feletti összeg), ahogyan az az alábbi táblázatból kiolvasható.

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével (b) tanácskozik a Karmelita kolostorban 2020. november 8-án. Szemben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (k), háttal Nagy Márton miniszterelnöki megbízott, gazdaságpolitikai tanácsadó. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán