Várhelyi Olivér, a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatáról folytatott kerekasztal beszélgetésen hangsúlyozta, minél hamarabb meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.
Ezek az országok már teljesítettek, ezért az uniónak kötelessége megkezdeni velük a tárgyalásokat. Ugyanakkor egyeztetésre van szükség azokkal az uniós tagállamokkal, amelyeknek még vannak fenntartásaik a bővítést illetően. Kijelentette, a nyugat-balkáni integráció kérdését nem szabad megkérdőjelezni. Az új Európai Bizottság a bővítés kérdését még magasabb szintre emeli, dinamizálni kívánja, és azon kíván dolgozni, hogy azt úgy az európai és a régió országai számára is hitelesebbé tegye.Az uniós biztos sajnálatát fejezte ki, hogy az Európai Tanács októberi csúcsértekezletén nem volt egyetértés Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését illetően.
"Elkötelezettségünk uniós perspektívájukat illetően változatlan. Mindkét érintett ország esetében meg fogom védeni az uniós bizottság csatlakozási tárgyalások megnyitását célzó törekvéseit" - mondta.
Azt közölte, hogy az Európai Bizottság a jövő év első hónapjában terveket fog bemutatni arra vonatkozóan, hogyan kívánja gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat azok eredményességének fokozása, és az együttműködések erősítése érdekében. A bizottság célja, hogy az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa már márciusi ülésén döntést hozhasson a tárgyalások megkezdéséről - mondta.
Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte, hogy az unió még a Zágrábban, jövő májusban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt pozitív üzenetet küldjön a régió országainak.
Beszédében aláhúzta, hogy az uniónak segítenie és gyorsítani kell a reformfolyamatokat minden egyes tagjelölt nyugat-balkáni ország esetében. A reformok hatásaira kell fókuszálni, egyebek mellett a gazdasági fejlődés és az életminőség javítása érdekében - mondta.
Kijelentette, az uniós bizottság nagy hangsúlyt fektet a jogállamiság biztosítására is, a gazdasági fejlődésre, az intézmények demokratikus működésére és a közhivatalok reformjára. Ezen alapvető fontosságú követelmények teljesítése és az erős politikai elkötelezettség elengedhetetlenek egy jövőbeli tagsághoz. Nem csak az Európai Unió kedvéért, hanem az egyes országok polgárainak érdekében is - húzta alá.
Fontosnak nevezte az is, hogy a régió minden országának már a csatlakozás előtt részesévé váljon a zöld megállapodásnak, a digitális menetrendnek, valamint a szállítás és az energiaáramlás szabad hálózatának. Mindezek gyarapodást és munkahelyeket teremtenek az országoknak, polgáraiknak pedig nem kell várniuk a csatlakozásig, hogy részesülhessenek e kulcsfontosságú politikák előnyeiből - jelentette ki.
Kiemelte továbbá, hogy ezzel egy időben az Európai Uniónak is teljesítenie kell a ráeső feladatokat annak érdekében, hogy készen álljon a bővítésre, amikor a jelölt országok megfelelnek a kívánt feltételeknek.
Azt hangoztatta, hogy a már megkezdett tárgyalásokat folytatni kell, a csatlakozási feltételek szabályaihoz pedig ragaszkodni kell, azokat a folyamat közben megváltoztatni nem szabad. Ha az európai unió nem tartja magát adott szavához, nem képes az integrációs folyamatok serkentésére, hitelességét veszíti el - tette hozzá Várhelyi Olivér.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke beszédében sajnálatát fejezte ki, hogy sem Albániával, sem Észak-Macedóniával nem kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások. Elengedhetetlennek nevezte, hogy feloldódjanak az unión belüli nézetkülönbségek a bővítés témájában.
Az Európai Parlament mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb szorosabb kapcsolat fonódjon a régió országai és az Európai Unió között. Szavai szerint vannak ugyanis olyan kihívások, amelyet az unió csak partnerországaival közösen tud megoldani. Ezek között a klímaváltozást és a migrációs nyomást nevezte meg.
