Együtt élénkít a kormány és a jegybank.
A keresleti oldalt rakétázzák...
A keresleti oldalon már komoly élénkítést hajtottak végre, amelyek a következő időszakban is folytatódhatnak - erre utalt Gulyás Gergely is -, de lassan-lassan elindulhatnak a kínálati intézkedések is.Gulyás Gergely konkrétan arról beszélt, hogy:
- költségvetési gazdaságélénkítő lépéseket terveznek,
- A mezőgazdaságtól az iparon át, a gép- és építőiparon keresztül széleskörű javulást szeretnénk látni,
- és tovább emelnék a minimálbért.
Varga Mihály pénzügyminiszter ezt annyival egészítette ki, hogy
- a felálló új kormány hamarosan több növekedésösztönző,
- a versenyképességet javító intézkedést mutat be,
- amelyekkel hatékonyabban kiaknázhatók az ország gazdasági tartalékai,
- és 2019 után is stabilan fenntartható marad a 4 százalék feletti növekedés
Noha ezek ugyan nem elég konkrét lépések, látható, hogy a keresleti oldalon további élénkítés várható, és hozzákezdenek a kínálati reformokhoz is.
...kéz a kézben
A fiskális és monetáris politikai döntéshozók a következő időszakban is mindent megtesznek azért, hogy a magyar gazdaság növekedése 4% körül maradjon. Miután a következő években is jó együttműködés lehet a kormányzat és a jegybank között, így minden bizonnyal a kabinet számíthat olyan intézkedésekre az MNB-től, amelyek támogatják a növekedést, miközben a jegybank is elvárhatja, hogy a kormány ne hozzon olyan lépéseket, amelyek - akár átmenetileg is - felhajtanák az árakat. Sőt, ha az infláció kicsit meglódulna, illetve az emelkedés jelei mutatkoznának, akkor a monetáris szigorítás helyett akár kormányzati árleszorító intézkedések sem elképzelhetetlenek (pl. további szelektív áfacsökkentés, szabályozott árak csökkentése [rezsicsökkentés] stb.).A gazdaság több évig tartó keresleti nyomás alá helyezését csak a jegybank és a kormány politikájának összehangolásával lehet megvalósítani, az pedig egyértelmű, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan mértékű együttmozgás/együttgondolkodás a fiskális és a monetáris politika között, mint jelenleg.
Mindent egybevetve tehát a kormánynak és az MNB-nek vannak olyan eszközei, amelyekkel a jegybank képes lehet az egyensúlyi kamatszintnél lazább monetáris kondíciókat fenntartani a következő időszakban, a kormány pedig képes lehet elkerülni a költségvetési kiigazításokat.
Ennek hatására
- a jelenleginél alacsonyabb szintre süllyedhet a munkanélküliség,
- és javulhat a magyar gazdaság potenciális növekedése.
Amíg az infláció elszállása nem jelent érdemi kockázatot, addig képesek lehetnek felfelé tolni a potenciális GDP-t az aggregált kereslet növelésén keresztül, ugyanakkor a tartós keresleti nyomás akár eszközár-buborékok kialakulásához is vezethet (pl. az ingatlanpiacon) anélkül, hogy tartósan magas inflációt lássunk.
Ezeknek a kidurranása pedig sokszor fájdalmas, a sebek begyógyítása pedig hosszabb ideig eltart, és érdemben meghatározhatja a lakosság magatartását (pl. hitelundor). Éppen ezért az előttünk álló időszakban az MNB-n még nagyobb felelősség lesz, hogy a monetáris politika alakítása mellett aktívan használja a makroprudenciális eszközöket a makrogazdasági egyensúly fenntartása érdekében.
Kilátások
Az elmúlt 4 évben a magyar gazdaság már elérte a régiós növekedés szintjét, azonban a potenciális növekedésre vonatkozó becsléses szerint látható, hogy ez a dinamika nem fenntartható.
Jól példázza ezt a 2016-os esztendő, amikor a GDP-növekedés az egyik erős motor, az EU-források hiányában jelentősen visszaesett.
A következő évekre három növekedési pályát vázoltunk fel. A két világoskék vonal a 2010-től (alsó), illetve a 2012-től (felső) látott növekedési trend folytatása, a sötétkék pedig az az ütem, amivel visszatérhetnénk a válság előtti trendhez. Ehhez azonban jól látható, hogy tartósan gyorsabb növekedés kellene.
A következő időszakban
- a várhatóan expanzív monetáris és fiskális politika segíthet feljebb tornászni a gazdaság növekedését, és még egy kicsit javíthat a potenciális növekedésen is,
- ez ugyanakkor csak akkor lehet sikeres, ha az oktatás és az egészségügy reformjával jár együtt,
- miközben a kormány az üzleti környezetet támogató gazdaságpolitikát folytat.
Ha az infláció elszaladásának jeleit látja a jegybank, vagy érdemben romlana az egyensúlyi pozíciónk (nagymértékben és gyorsan csökkenne a folyó fizetési mérleg többlete), akkor be kell húzni a féket, és megbékélni azzal, hogy a növekedés nem tér vissza a válság előtti trendhez. A jelenlegi globális környezetben (viszonylag alacsony infláció, kedvező növekedési kilátások) viszont kár lenne elmulasztani ezt a lehetőséget.
Nagy baj akkor lehet, ha a magas nyomású gazdasággal való kísérletezés közben váratlanul visszaesne a globális növekedés, ill. recessziós környezet alakulna ki, mert ebben az esetben aligha maradna akár fiskális, akár monetáris tér az élénkítésre, így szükségszerűen el kellene szenvedni a potenciális növekedés romlását.
(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Koszticsák Szilárd. Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Lámfalussy-konferencián a budapesti Marriott hotelben 2017-ben)
