A magyar fociban is egyre elterjedtebb bizonyos technológiák használata: például a gólvonal-technológia a gól megállapításához, illetve kamerarendszerek és videóalkalmazások a bírói döntés segítésére, szabályosságának ellenőrzésére.
Nemrég láthattunk egy magyar vonatkozású példát, ami szemlélteti ennek a jelentőségét: a klubvilágbajnokság szerdai elődöntőjében a kolumbiai Atlético Nacional a japán Kashima Antlersszel találkozott, a mérkőzést Kassai Viktor vezette, aki a 29. percben futballtörténelmi döntést hozott. Egy pontrúgás után elesett az egyik japán játékos a tizenhatoson belül, de a magyar játékvezető ekkor még engedte tovább a játékot, valószínűleg nem is látta pontosan, mi történt. Kiszaladt a pálya szélére, ahol egy képernyőn megnézte a felvételeket, majd megváltoztatta korábbi döntését, és befújta a tizenegyest. Az eset az alábbi videón látható.Egy ukrán edző, Valerij Lobanovszkij kezdte el kockás füzetben strigulázni, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó játékosok hogyan cseleznek, hányszor passzolnak egy-egy meccsen, később pedig saját játékosairól is statisztikákat készített. Hasonlóan működik az InStat nevű szoftver, amely mérhetetlen mennyiségű adatot tartalmaz a focistákról. Külföldön annyira komolyan veszik ezt a rendszert, hogy volt olyan játékos, akit a statisztikai adatai alapján rúgtak ki. Magyarországon 2012 óta minden NB I-es csapat hozzájuthat, mivel a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) megvásárolta a szolgáltatást, és továbbadta a kluboknak.
Magyar találmány: Maruzsi játékvezetést segítő rendszere Maruzsi László korábbi autóversenyző és labdarúgó-játékvezető számos fejlesztéssel büszkélkedhet, köztük a Maruzsi System leshelyzetjelző rendszerrel. A volt játékvezetőt már az ezredforduló előtt foglalkoztatta, hogy hogy lehetne a labdarúgói bíráskodást könnyebbé és igazságosabbá tenni. A televíziós lassítással, a képmegállítással, de még a fű csíkosra nyírásával is a játékvezetők munkájának kontrollja erősödött, de Maruzsi a technológiát szerette volna a játékvezetés segítségére fordítani. Eredetileg a chipben gondolkodott, de később a képi látás feldolgozását védte le 2003-ban, majd fejlesztésbe kezdett. Rendszere nemcsak a FIFA által 2012-óta elfogadott gólvonal technológiára, de a leshelyzet megoldására és a telefonos alkalmazáson keresztül a nézők kiszolgálására is szolgál. A fejlesztés a mai napig folyamatban van.
InStat videóelemzésekSchuth Gábor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) sporttudományi szakembere szerint mivel a válogatottak ezt az egységes rendszert használják, összehasonlíthatóak az eredmények.
Az NB I-es mérkőzésekről készül technikai és taktikai elemzés, amiről riportot kapnak a klubok, ezek mellett pedig van egy online felület, ahol meg lehet nézni a korábbi a teljes mérkőzést vagy az elemzést és összevágott jeleneteket, például szabadrúgásokat, gólokat, sőt egy-egy játékosnak az összes megmozdulása is megnézhető, 5-10 másodperces klippek (videóelemzések) formájában
- mondta a Portfolio-nak a szakértő. Van egy úgynevezett integrált index, ami alapján komplex összehasonlítást lehet végezni az azonos poszton játszó játékosok teljesítményéről, illetve egy-egy játékos teljesítményét is össze lehet vetni több mérkőzés vonatkozásában.A szoftverhez tartozik egy videóelemző rendszer is: néhány kattintással le lehet tölteni az ellenfél legutóbbi mérkőzéseit vagy azok elemzését (pl.: szögletek, szabadrúgás, bedobások, kulcspasszok). Napjainkban a válogatottak taktikai felkészítésében - főleg a kulcsmérkőzések esetében - fontos szerepük van az ilyen videóelemző rendszereknek, hiszen ezekből jól felépíthető a saját taktika, az egyéntől egészen a csapat szintjéig.
GPS-technológia
A GPS-technológia és az ahhoz kapcsolódó szoftveres háttér egyre inkább beépül a fociba, 2016 márciusában az MLSZ is bevezette az alkalmazását, amit az U15-ös korosztálytól kezdve egészen Bernd Storck szövetségi kapitány válogatottjáig használnak a csapatok mellett dolgozó szakemberek.
A 67 grammos adatrögzítő eszközt a két lapocka közé helyezik, ezek másodpercenként több mint 1600 paramétert rögzítenek egy-egy játékosról, amelyekből kiválasztható az elemzés szempontjából fontos 10-20 szempont, és egy laptop segítségével akár élőben, edzés/mérkőzés közben vagy néhány perccel az edzés/mérkőzés vége után értékelhető a teljesítmény.
A mért paraméterek közé tartozik például a sebesség, a megtett távolság, az irányváltások és a felugrások száma. Ezeket az adatokat felhőalapú rendszerben tárolják ezeket, így könnyű hozzáférni, sőt az MLSZ-nek saját adatbázisa van, ahol minden játékos egyéni profillal rendelkezik, és minden visszakereshető.Az utánpótlás válogatottak felkészülési és tétmérkőzéseinek mérésével a szakemberek fontos referencia értékekhez jutnak a nemzetközi labdarúgás korosztály- és poszt specifikus elvárásairól a fizikai paraméterek tekintetében. Ha tudjuk, hogy az egyes korosztályokban egyes posztonként mennyit kell futni, hány sprintet teljesítenek, mennyi az átlagos és a maximális pulzus, sokkal hatékonyabbá válik a játékosok felkészítése. Ennek segítségével pedig meg lehet határozni a képességfejlesztés irányvonalait, amelyek hozzájárulhatnak a nemzetközi versenyképességünk növeléséhez.
Az okostechnológiát okosan is kell használni
A GPS-technológia használatánál fizikai paraméterekről van szó, a mérkőzés felvételt a szoftverbe töltve további értékes információkhoz juthatunk, sőt kifejezetten fontos a technikai és a fizikai paraméterek integrált vizsgálata. Ezeknek a rendszereknek köszönhetően rengeteg adat keletkezik, amelyek egyelőre szigetszerűen léteznek, mert az integrálás még nincs megfelelő szinten.Nagyon fontos lenne a különböző adatbázisokban keletkező információk (edzés, mérkőzés adatok, sérülés profilok, fizikai tesztek stb.) közötti összefüggések vizsgálata, egy olyan országos adatbázis létrehozása, amelyhez a klubok és a válogatott is hozzáfér, és a felhasználói jogosultság függvényében lehet látni a releváns információkat
- tette hozzá Schuth Gábor.A fentieken kívül más technológiákat is használnak a hazai válogatott hatékonyabb edzésére, például olyan kondicionáló gépeket, amelyek abszolút objektív mérést és személyre szabott edzést tesznek lehetővé. Szintén fontos a felkészülésnél a SpeedCourt nevű eszköz, amelyen egy négyzet alakú területen belül kell a játékosnak különböző irányba futnia, a szemben elhelyezett képernyőn megjelenő utasítások alapján. Így kiválóan mérhető és fejleszthető a döntési képesség illetve a labdarúgásban egyre nagyobb szerepet kapó mikromozgások (gyorsítások, lassítások, irányváltások).
Az MLSZ szakértője úgy látja, hogy a technológia által hozott lehetőségek minél alaposabb kiaknázása mellett a hazai szakembergárda fejlődésének támogatása, a külföldi tudásimport lenne kulcsfontosságú ahhoz, hogy a sportág minél többet nyerhessen a technológiai fejlődéssel. Örömteli folyamat, hogy a hazai kluboktól és akadémiáktól egyre nagyobb számban utaznak külföldi tanulmányutakra és konferenciákra a szakemberek. Különféle specialistákat, többek között videó elemzőket erőnléti edzőket és sporttudományi szakembereket kellene képezni.
Mozgáselemző rendszerek az úszósportban Amikor idén januárban Hosszú Katinka bejelentette, hogy nem fogadja el az úszószövetség által felajánlott 12 millió forintos felkészülési támogatást, a konfliktus egyik eleme az volt, hogy a legsikeresebb magyar úszónő szerint a szövetség nem biztosít olyan elméleti és technikai hátteret, amely lehetővé teszi a magyar úszósport fejlődését. Amikor arról beszélt, hogy a szövetség a legmagasabb szinten segítse a felkészülést, többek között egy víz alatti kameramozgás-elemző rendszerre gondolt, amivel az úszók technikáját lehet az utolsó mozdulatsorig kielemezni. Ez a kamerarendszer szerves eleme a legújabb szakmai-technológiai trendeknek, amelyeket nyugati országokban széles körben használnak a profik. Ebben a videóban látható, hogy pontosan hogy működik egy ilyen mozgáselemző rendszer:
