Provokálták Merkelt, de ez a magyaroknak is szól

Totális felfordulás, ami Paks szempontjából is elgondolkodtató

Rifkin évtizedek óta tanácsadója az EU és Kína legfelső vezetésének és víziója erőteljesen alakítja a két blokk gazdasági stratégiáját, hiszen ezért beszélünk manapság Digitális Európa programról, illetve Kínában "internet plusz" stratégiáról. Merkelék pedig olyannyira megfogadták javaslatát, hogy Németországban az atomenergia és mamutvállalati áramtermelés modelljét totálisan felforgatta a házi és kisvállalati áramtermelés.

Utóbbi Magyarországon még futurisztikusnak hangzik, de egyre több családi ház tetejére szerelnek napelemet, a napkollektorok is terjednek, illetve a fenntartható uniós energiatermelési stratégia miatt ősszel 60 milliárd forintnyi vállalati EU-pályázat is nyílik megújuló energiatermelési célokra. Emellett 115 milliárdos lakossági energiahatékonysági EU-pályázat is várható, amelyet a csökkenő rezsiköltségek tudnak majd kitermelni a családoknál.Mivel az atomerőművek lényegében nulla szén-dioxidot bocsátanak ki, így Rifkin nem direktben támadja ezeket a típusú beruházásokat, inkább közvetett módon, ami a paksi kapacitásfenntartási gigaberuházás megtérülése felől is elgondolkodtató (még akkor is, ha Paks folyamatosan képes termelni, a megújuló energia viszont erősen időjárásfüggő). Rifkin amellett érvel ugyanis, hogy a nap- és szélenergia ingyen és hihetetlen mennyiségben áll rendelkezésre, az ezt hasznosító technológiák költsége pedig meredeken zuhan, így sokkal inkább házi mini energiatermelő egységeket szorgalmaz a gigantikus erőművi beruházások helyett.

A Rifkin által szorgalmazott házi mini egységeknek a tömeges telepítése a feleslegesen termelt energiát egy "energia interneten" keresztül meg tudná osztani más lakó- és ipari épületekkel, illetve vissza tudnák táplálni a nagy áramtermelő vállalati energiatároló technológiákba. Mindez a jövőbeli áramárakra is drasztikus lefelé húzó hatással lehet, ami a jelentős áremelkedésre építő paksi megtérülési modellekre is igen jelentősen kihatna.

Mennyi energiát lehetne termelni? A Rifkin-tanulmány szerint a nap 88 percenként annyi energiát bocsát ki a Föld felé, mint amennyi energiát a világ egy év alatt összesen használ fel. A Stanford Egyetem tanulmánya szerint ha a világon elérhető szélenergia 20%-át "befognánk" az energiatermelésbe, akkor az éves energiafelhasználás hétszeresét lehetne előállítani.

Kihalna 2100-ra az emberiség?!

Jeremy Rifkinnek a CoR konferenciáján kiosztott tanulmánya emlékeztet arra, hogy 2009-ben a koppenhágai klímacsúcson az Európai Unió már javaslatot tett arra, hogy úgy fékezze a világ a CO2-kibocsátást, hogy 2100-ra a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius fokkal emelkedjen a 19. századi első ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest. A világ azonban figyelmen kívül hagyta ezt a javaslatot, azóta viszont az atmoszférába juttatott szennyezés miatt a Föld átlaghőmérséklete sokkal erőteljesebben emelkedik, és 2100-ra akár elérheti a +4,5 Celsius fokos emelkedést is, ami a víz körforgását és az ökoszisztémát drasztikusan megváltoztatná, még szélsőségesebb időjárási jelenségeket okozva.

Rifkin biológusok előrejelzésére hivatkozva azt mondja, hogy ilyen drasztikus hőmérséklet-emelkedés ennyire rövid idő alatt (évszázad végére) a földi fajok felének kipusztulását okozhatja és tízmillió évbe telne, mire ebből "felépülne" a Föld. Ami viszont ennél is sokkal ijesztőbb, hogy

Rifkin hivatkozik James Hansenre, a NASA Goddard Intézetének volt vezetőjére és az Egyesült Államok fő klímaügyi kormánytanácsadójára, aki azt vetíti előre, hogy 2100-ra nem 2, vagy 4,5 Celsius fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, hanem 6 Celsius fokkal. Ez Rifkin szerint azt jelentené, hogy az évszázad végére az ökoszisztéma olyan súlyosan sérülne, hogy kihalna az emberiség.

James Hansen egyébként azt javasolja, hogy ennek elkerülésére a mostani szinthez képest nemcsak fékezni kellene a légkörbe kerülő káros anyagok kibocsátásának növekedését, hanem 10-20%-kal csökkenteni kellene. Erre viszont egyelőre egyetlen kormány sem vállalkozik, de a Rifkin által bemutatott, zéró határköltségű energia előállítási modellel, ami a nap- és szélenergia maximális kihasználását szorgalmazza, ebbe az irányba mozdulna el az emberiség.

Házi mini "erőművek" jönnek tömegesen

A Régiók Bizottságának (CoR) szombati pozsonyi konferenciáján kiosztott Rifkin-tanulmány emlékeztet a német RWE energetikai óriás pénzügyi vezetőjének nyilatkozatára, miszerint hatalmas változás zajlik az energiatermelésben. A központosított helyett a megosztott energiatermelési modellek felé haladunk, és a nagy energetikai cégeknek el kell fogadniuk, hogy a bevételtermelő képességük hosszabb távon sokkal kisebb lesz az áramtermelésből, ehelyett az áramelosztásból fognak profitálni.

Rifkin előadásában azt mondta, hogy jelenleg Németországban az áramtermelésnek már a 32%-a jön megújuló energiahordozókból, és a kiosztott tanulmány szerint ez 2020-ra 35%-ra, 2025-re 45%-ra, 2030-ra 50%-ra, 2035-re pedig 65%-ra fog növekedni. A professzor szerint érdemes belegondolni abba, hogy milyen jelentős termelékenység- és versenyképesség bővülés jöhet a német gazdaságban a csaknem nulla határköltségű energiatermelés felfutása segítségével.

Azt, hogy Rifkin nem csak távoli jövőről beszél, az is mutatja, hogy jelenleg az egyharmados súlyú németországi "zöld áramnak" (szél- és naperőművekből előállított) mindössze 7%-át termelik a nagy energiacégek, a döntő többségét tehát a "házi" erőművek, vállalati közösségi energiaparkok produkálják. Ezeket egyébként a bankok is előszeretettel finanszírozzák a stabil megtérülés és az állami támogatás miatt (ami kvázi piaci ár feletti értékesítési árat tud produkálni a megtermelt feleslegre).

Kína is kapcsolt, rohamosan terjednek a digitális technológiák

A csaknem ingyenes megújuló energiatermelésre épülő harmadik ipari forradalom tehát már zajlik az Európai Unióban, de Rifkin tanácsa után néhány héttel Kína is brutális naperőművi kapacitások kiépítése mellett döntött a közelmúltban (emellett 2014-ben 300 ezer darab mini háztartási áramtermelő egységet telepítettek), illetve a tavaly decemberi párizsi klímacsúcs is kézzelfogható eredményekkel zárult.

A professzor szerint a decentralizált rendszerű megújuló energiatermeléshez a big data rendszerek hozzákapcsolása és az adatok elemzése is szükséges (digitális kommunikáció), hiszen így az áramfogyasztási szokások is jobban felmérhetők, ami jobb elosztási rendszereket tesz lehetővé.

Rifkin szerint 20-25 év múlva az okos otthonok tömegével találkozhatunk majd, amelyek mikrochip vezérlésű energetikai rendszerek segítségével a fel nem használt áramot más otthonoknak továbbítanak. Emellett jóslat szerint rengeteg garázsban ott "figyelnek" majd az elektromos autók töltőegységei is. Rifkin tanulmánya szerint jelenleg 14 milliárd darab szenzor van beépítve a különböző elektromos berendezésekbe világszerte, de ezek száma 2030-ra 100 ezer milliárd (!) darabra nő majd az okos technológiák terjedése nyomán.

Össze kell kapcsolni az energetikai rendszereket

A professzor után nem véletlenül következett a konferencián Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energetikáért is felelős alelnöke (uniós biztosa), aki ezek nyomán az EU egyik fő célkitűzéséről: az energiaunió megteremtéséről és működtetéséről beszélt. Ez az energetikai rendszerek összekapcsolásán, a megtermelt kapacitások hatékony elosztásán keresztül tud segíteni a versenyképesség és a gazdasági növekedés erősítésében, illetve a munkahelyteremtésben is.

Sefcovic az energiaunió célkitűzései között hangsúlyozta az átfogó ingatlanfelújítási stratégiát is, mivel az EU-ban az energia 40%-át a nem hatékony állagú ingatlanállományon keresztül használjuk fel. Jelzése szerint a Bizottság jelenleg is dolgozik új energetikai platformok kialakításán, amelyek a Rifkin által szorgalmazott "energia internet" koncepciót viszik át a gyakorlatba.

A konferencián felszólalt Violeta Bulc, a Bizottság közlekedésért felelős uniós biztosa is, aki többek között azt mondta: az EU-ban a CO2 kibocsátás 25%-a a közlekedéshez kötődik, így sokkal jobban érthető, hogy miért a CO2 kibocsátás nélküli vasútépítés és fejlesztés a fő fókusz a 2014-2020-as uniós ciklusban (strukturális és kohéziós források, CEF, stb.).

A panelbeszélgetés keretében a témához kapcsolódva Yordanka Fandakova szófiai polgármester többek között azt mondta: 2019-re készül el a harmadik metróvonaluk, így onnantól kezdve a szófiai tömegközlekedés 50%-át már a metróhálózat tudja lebonyolítani, és így évente több százezer tonna CO2 kibocsátást tudnak megelőzni.

A pozsonyi CoR-konferenciáról szóló további beszámolóink:

• Címkék:
• kína,
• zöld világ,
• németország,
• Európai Bizottság,
• makrogazdaság,
• angela merkel,
• napenergia,
• megújuló energia,
• fenntartható világ,
• maros sefcovic