A legfájóbb nyilván az lenne, ha az ügy kapcsán a külföldi működőtőke (FDI) még óvatosabbá válna a magyarországi befektetések kapcsán. Annál is inkább, hiszen a nettó tőkebeáramlás már így is negatív, ami a közép távú növekedési kilátásokat is beárnyékolja. Érezhető ez a probléma a diplomácia irányváltásában is, ami az új kormányzati ciklusban központi kérdéssé emelte a vállalatok Magyarországra csábítását. Ebben a mostani kitiltási botrány erős akadályt jelenthet.
Ha megnézzük az amerikai befektetők érdeklődését, láthatjuk, hogy az elmúlt években már látványosan apadt a bizalom. 2013-ban a teljes FDI-állománynak már csak a 2,1%-a egyesült államokbeli, hat évvel korábban még 5%-ot közelítette az arány. A kedvezőtlen folyamatok az idén is folytatódhatnak, legalábbis az első fél év adatai (a kényszerű banki feltőkésítéseket leszámítva) negatív tőkeáramlási egyenleget jeleznek. Igaz, itt még nem áll rendelkezésre ország szerinti bontás.
![Mibe kerül nekünk a kitiltási botrány?](http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/10/untitled_3-20141020_1.png)
Látványosan megmutatkozik ez a tőkeáramlásban is. Mint az alábbi ábrán látható, az elmúlt három évben az USA FDI-aktivitása igen gyenge volt (érdeklődők az MNB fizetési mérleg statisztikáiban találhatják meg, a "közvetlentőke-befektetések Magyarországon, forgalmak egyenlege országbontásban" soron), konkrétan az elmúlt három évben negatív számot láthatunk. Valószínűleg sokan fogadnának arra is, hogy az idén sem vált előjelet a mutató.
![Mibe kerül nekünk a kitiltási botrány?](http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/10/untitled_4-20141020_1.png)