Meglepő inflációs adat érkezett!

Az infláció öthavi emelkedés után tudott csökkenni, és ahogy a növekedés is meglepő mértékű volt, most a csökkenés is nagyobb lett a várakozásoknál.

Azt a most megjelenő részadatokból kell kibogozni, hogy mi okozta a fogyasztói árindex vártnál is nagyobb esését. A megelőző hónapokban minden összeesküdött a dezinfláció ellen, a magas inflációban egyaránt felfedezhető volt a nyersanyagok drágulásának, a forintgyengülésnek, a kormányzati adólépések árfelhajtó erejének, a gyors béremelkedés, valamint az ezek következtében felerősödő inflációs várakozások hatása.

Arra előzetesen minden szakember számított, hogy az élelmiszerek áremelkedése megáll, hiszen a kormány számos termékre árrésstopot vezetett be, ami részben már megjelent a márciusi adatokban. Az infláció számításához meghatározott árfelírási időszak minden hónap 20. napjáig tart a KSH-nál, vagyis a március 17-én életbe lépő árrésstop alacsonyabb árai négy nap erejéig szerepeltek a márciusi inflációban.

Enélkül bizonyosan tovább drágultak volna az élelmiszerek, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal most azt mérte, hogy februárhoz képest stagnáltak az árak,

márpedig ebben már benne van az időszak végi áresés is, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium 16% körülinek becsült.

Havi alapon drágult a ruházkodás (1,2%), aminek elsősorban szezonális okai vannak, és egyelőre a tavalyi forintgyengülés hatásai is kitartanak az importcikkek árazásában, legalábbis erre utal a tartós fogyasztási cikkek további áremelkedése (havi alapon további 0,4%). Az is a várakozásoknak megfelelően alakult, hogy az üzemanyagárak havi alapon csökkentek, és mivel tavaly ilyenkor drágultak, ezért az éves árindex mérséklődését a bázishatás is segítette.

A meglepetésfaktort leginkább a szolgáltatások áralakulásában sejthetjük, az éves áremelkedés a februári 9,2%-ról hirtelen 7,5%-ra esett vissza.

Összességében azt láthatjuk, hogy

• az élelmiszerek áralakulása az inflációra nézve semleges volt,
• a szeszes ital, dohány, a ruházkodási és tartós fogyasztási cikkek drágulása erősítette az inflációt,
• az üzemanyagok, a háztartási energia (feltehetően a gáz technikai árképzése miatt) és a szolgáltatások hűtötték azt.

Az árrésstop első hatásai természetesen azokban a termékekben érhető tetten leginkább, ahol nagyon magas volt az árrés, és ezért már a töredék időszakban is nagy hatást volt képes gyakorolni a márciusi átlagárra az áresés. Ilyen volt a margarin, ami így tudott havi alapon 10%-ot esni (ezzel borítékolható, hogy áprilisban itt nagyon jelentős további csökkenést fog mérni a KSH), bő 5%-kal lettek olcsóbbak a tejtermékek, a vaj, de már árcsökkenést regisztráltak zsír, burgonya, liszt és cukor esetében is.

A szolgáltatások körében a jótékony bázishatás erőteljes jelentkezése volt meghatározó. Tavaly ilyenkor a hírközlési szolgáltatások csaknem 11%-kal drágultak, most viszont stagnáltak, ezért a 12 havi árindexük 11 százalékponttal csökkent. A posta és a telefon, internet mellett hasonló a helyzet a tv-előfizetéssel is. E két árucsoport önmagában 0,3 százalékponttal húzta le a teljes inflációs mutatót.

Vagyis az infláció márciusi alakulásában az árrésstop még "csak" annyiban játszott szerepet, hogy az élelmiszerárak száguldása (a megelőző hónapokkal ellentétben) már nem hajtotta tovább az árindexet felfelé. Az inflációs mutató érdemi csökkenéséhez egyes szolgáltatások és az üzemanyag áraiban képződő bázishatások járultak hozzá. A bázishatás erős szerepét mutatja, hogy a rövid bázisú mutató még mindig igen magas. Az első negyedév árfolyamatait évesítve 9%-os infláció adódna, ami ugyan csökkenést jelent, de továbbra is fényévekre van a jegybank 3%-os inflációs céljától.

A vártnál alacsonyabb inflációs mutató elvileg növelhetné a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét a monetáris politikában, mégsem valószínű, hogy rövid távon kamatcsökkentést tenne lehetővé. Ennek több oka van:

• Egyrészt természetesen egy hónap adatából még nem kell messzemenő következtetéseket levonni. A jegybank épp március végén emelte jelentősen idei inflációs várakozásait, miután a korábbi, decemberi prognózisa túlzottan derűlátónak bizonyult. Ezért egy esetleges kedvező fordulatot az inflációban még további 1-2 hónap inflációs adatának biztosan igazolnia kell. Ez akkor is így van, ha áprilisban további csökkenésre számíthatunk az árrésstop teljes hatásának megjelenésével.
• Másrészt a nemzetközi gazdasági környezet nagyon bizonytalan, ennek megfelelően a forint árfolyama is volatilis. A jegybank bizonyára nem szeretne még egy olyan intenzív forintgyengülést végignézni, mint ami 2024 utolsó negyedévében történt, hiszen az idei inflációs megugrásban ennek jelentős szerepe volt.

Éppen ezért azt tartjuk valószínűnek, hogy az MNB az áprilisi kamatdöntéskor is változatlanul hagyja az irányadó rátát, és még a kommunikáció szigorú tónusán sem enyhít érdemben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images