Piaci várakozások szerint a jövő év első felében kerülhet sor a MOL gázüzletágának értékesítésére, elemzői becslések szerint 750 m USD és 1 mrd USD közötti áron. Bár olaj vonatkozásában már minden piaci szereplő regionális összefüggésekben gondolkozik, mintha elkerülte volna a befektetők figyelmét, hogy Lengyelországban a legnagyobb tőzsdén keresztüli értékesítést jelentheti jövőre az állami gázmonopólium, a PGNiG 40%-os pakettjének eladása. A társaság értékét a tranzakció tanácsadói 4.3 mrd USD-re becslik.
Írásunkban bemutatjuk a lengyel társaságot, s rámutatunk néhány különbségre, melyet érdemes lesz figyelembe venni az értékesítések összehasonlítása során.
Az optimizmus és a pesszimizmus egyaránt tükröződik az elemzők 2003-as és 2004-es EPS becsléseiből számolt konszenzusból. A 2003-as eredményelőrejelzések terén a közepes vállalatok körében tovább folytatódott a lemorzsolódás, igaz pozitív tényezőket is megfigyelhettünk. A blue chipek közül a Mol jelentősen romló kilátásai, illetve az OTP-ben és Richterben egyre erősödő bizalom emelhető ki. A teljes piac tekintetében az elemzők 2003-ban a súlyozott EPS csökkenésére számítanak reálértéken (-5.6%). A visszaesésben komoly szerepet vállal a Mol, amely esetében a piaci szakemberek egyre gyorsuló ütemben korrigálják lefele eredményvárakozásaikat. 2004-ben a reálnövekedés csaknem 20% lehet, igaz ebben komoly szerepe van a gyenge Mol bázisidőszaki adatnak.
14 brókercéget reprezentáló konszenzusunkban új részvevőként üdvözölhetjük a Citigoup Smith Barney-t.
Alábbi írásunkban a négy blue-chipet, valamint az Egist követő másodvonalbeli papírokat vizsgáljuk abból a szempontból, hogy vajon mekkora az érdeklődés ezekre a részvényekre a BÉT-en. Egy adott részvény likviditása meglehetősen komoly súllyal eshet latba befektetési döntések meghozatalakor, így kiemelt fontossággal bírhat, hogy a BÉT néhány nagy (pontosítva: elfogadható) forgalommal rendelkező részvényét követően milyen a kisebb papírok abszolút és relatív, a közkézhányad piaci értékére vetített forgalma.
Kitört felfelé az S&P500. Változott ettől valami egyedi részvényben? Nem sok, itt egy, már hatodik hónapja töretlenül, komolyabb korrekció nélkül tartó emelkedés, ahol egyedi részvényben ritkaság a hosszabb bázis, az erős részvények a sokadik, akár hatodik-hetedik rövid konszolidációból emelkednek ki új csúcsra, ráadásul igen nehéz vonzó árazást találni - hiába tart tovább a trend új index-csúcsokon keresztül, a középtávú vétel kockázata itt már jóval nagyobb, mint volt tavasszal, ez inkább már a rövidtávú kereskedés terepe.
Más a helyzet a magyar piacon. Egészen rendkívüli tény, hogy a négy és fél likvid részvényből immár három és fél középtávú emelkedő trendben van úgy, hogy mind hosszabb bázisból emelkedett ki, vagy éppen próbál kiemelkedni. Csak az indexet tekintve kicsit túlvett lett a piac, de ha ez egy stabil középtávú emelkedő trend kezdete, akkor korrekció vagy konszolidáció után gond nélkül új csúcsokra fog menni az index, hiszen az egyedi részvények ALATTI nagyon nagy bázisoknak támaszul kell(ene) szolgálnia a továbbiakban. Tehát más a ritmus: a tengerentúlon időben valószínűleg közelebb vagyunk az emelkedés végéhez, mint kezdetéhez, a magyar piacon pedig csak most indult el a mozgás.
A tegnapi kereskedés során megtorpant az OTP részvény árfolyamának lendülete. Hogy a korrekció trendforduló volt-e, vagy csak egy apró pihenő az újabb rally előtt abban még nehéz állást foglalni, de érdemes megvizsgálni, hogy 2,600 forint felett mit lehet, mondani az OTP-ről az árfolyam tekintetében. Következő írásunkban azt kívánjuk vizsgálni a régiós szektortársak teljesítményét is figyelembe véve, hogy az OTP árfolyama indokoltnak tekinthető-e a jelenlegi szinten, sőt esetleg elképzelhető-e további számottevő emelkedés.
Továbbra is határozott élénkülés jellemzi a BÉT részvényforgalmát a tavalyi évhez képest, augusztusban 280.1 milliárd forint (duplikált) értékben kötöttek üzletet a brókercégek. A K&H Equities hiánya nem rázta meg a piacot, a forgalom nem csak a bázisidőszakihoz, de a júliusihoz képest is bővült, a részvénypiacon elmaradt a nyári pihenő.
Ezúttal érdemes a magyar piacot előre venni, hiszen jó egy évnyi, alapvetően oldalazó jellegű mozgás után végre-valahára lendület költözött belé, s előbb a Richter, majd pedig az OTP vezetésével éves csúcsot ütve agresszív akkumuláció mellett rendesen megindult felfelé, több hónapos késéssel, lemaradóként követve a jóval előrébb járó regionális piacokat. Lehet, hogy közelről nézve a legfőbb benyomás az a gyors, 15%-os indexemelkedés után, hogy "hirtelen sokat ment", "ez már túlzás" stb., de szerintem a lényeg itt az, hogy az áralakulás oldalazó jellege emelkedőbe váltott. A négy likvid részvényből egyszerre kettő van középtávú emelkedő trendben (ez már a fél piac!), amire 2000 eleje óta nem volt példa. Ez az augusztusi emelkedés nem valamiféle nyár végi "gagyi rally", komoly intézményi vétel van mögötte.
Ugyanezt nem lehet elmondani a tengerentúli piacok augusztusáról. Több szegmens (bányászat, ciklikusok, kiskereskedelem, félvezetők) új csúcsokra tudott menni, de a forgalom messze elmaradt az átlagostól, a legfontosabb vezetők közül egyre több nem vett részt az emelkedésben, tehát már nem vezettek, a rally agresszív intézményi részvétel nélkül messze nem hozta azt a svungot, mint a március-június közti vérbő emelkedő szakasz. A szeptember fő kérdése az, hogy a szabadságról visszatérő intézmények melyik odalon lépnek be, vételekkel megerősítik az emelkedést, vagy eladásokkal korrekciót indítanak. Az S&P500-at kell figyelni, hogy merre viszik ki az egész nyáron uralkodó, kb. 960-1120 közötti igen szűk sávból.
A közép-kelet-európai régióban aktív alapkezelőket (Allianz Investmentbank, Raiffeisen Capital Management, Vontobel) kérdeztük arról, hogy milyen okokat látnak a magyar piac emelkedése mögött, van-e még tere a rallynak, illetve regionális összehasonlításban mely piacokat preferálják. A válaszokból pusztán a magyar piacot nyomon követők számára több tanulság is körvonalazódik: -az emelkedést elsősorban az alapokhoz beáramló tőke indukálta, s az alapok még most is jelentős cash aránnyal rendelkeznek -a lengyel és orosz piachoz viszonyítva a magyar piac erősen attraktívvá vált -bár kisebb korrekció nem zárható ki, további 20%-os indexemelkedés se lenne meglepő -alulértékelt az OTP (!) -bizonyos hírek szerint a legnagyobb lengyel nyugdíjalap is vásárolt a magyar részvénypiacon (!) -amennyiben a magyar makrohelyzet megítélése jelentősen javulna, úgy az említett 20%-os növekedésnél is nagyobb rallyra van kilátás
A Synergon akvizíció kritikus kérdéseire keressük a választ. A szektortársak árazásának és az Atos Origin Hungary beszámolójának felhasználásával három különböző, mutató alapú értékelést végeztünk el a becsült akvizíciós ár meghatározására. A jövő szempontjából pedig kísérletet tettünk annak meghatározására, hogy milyen mértékben járulhat hozzá a Synergon Csoport eredményéhez az új leánycég.
Valamit nem igazán értettünk a Beopetrol pályázat eredményhirdetését követõen. A legtöbb megjelent kommentárból az tükrözõdött vissza, hogy a MOL gyakorlatilag megmenekült egy újabb, összességében immár a finanszírozási képességeit feszegetõ akvizíciótól. Elkezdtünk számolgatni; vajon mekkora összeget tudna kifizetni a MOL 2003 második felében az INA tranzakció pénzügyi zárását követõen is? Az eredmény több mint meglepõ, s remélhetõen megnyugtató is. Számításaink szerint ezen összeg - értelemszerûen bizonyos konzervatív feltételezések mellett - 460 m USD. A finanszírozási helyzetet érdemesnek tartottuk nemzetközi összehasonlításban is megvizsgálni. Átlag feletti eladósodottsági mutatókat találtunk, ennek azonban többnyire jól meghatározható okai vannak.
Megítélésünk szerint összességében távolról sem kell aggódni, ha felbukkan a horizonton egy 100 m eurós akvizíció, különösen az igen kedvezõ feltételek (kamatprémium) mellett aláírt 750 m eurós szindikált hitel mellett. Az akvizíciók megítélésének kritikus pontját távolról sem a finanszírozásban, hanem sokkal inkább megvásárolt vállalat integrációjában, s az adott vételár mellett realizálható megtérülésben látjuk.
Sokan hiányolták már, hogy a MOL nem lépett a nyilvánosság elé az INA tranzakcióval kapcsolatban. A vállalat helyzete nem könnyű, hiszen kisebbségi részesedéssel rendelkezik, így csupán korlátozott keretek közöt hozhat nyilvánosságra adatokat a társaságról. A tegnapi elemzői telefon konferencián azonban megtört a jég, s némileg közelebb kerülhettünk a MOL véleményéhez a befektetést illetően. Elhangzott, hogy a MOL gázüzletág eladásával kapcsolatos döntését nem befolyásolja az INA gáztevékenysége, mivel Horvátországban nincs piaci anomália az árazás terén, s jelentős érték van az INA gázkitermelésében. Érdekes kiemelni, hogy a sisaki finomító felújítását elegendő 2008-ban megkezdeni, a rijekai finomító felújítása pedig már folyamatban van.
Az elmúlt fél évben jelentõs mértékben, kb. ötödével bõvült a befektetési alapokban kezelt megtakarítások értéke. Az elsõ öt hónap dinamikus bõvülése után azonban a június már a trend megakadását hozta. Ebben a forint gyengülése miatti jelentõs kamatemelések meghatározó szerepet játszottak. Kozma Krisztinát a Credit Suisse Asset Management Hungary vezérigazgatóját a befektetési alapok piacának várható alakulásáról, a tõke- illetve pénzpiaci trendekrõl kérdeztük. Kozma Krisztina szerint a következõ hónapokban a forint volatilitása számottevõ maradhat. Az ingadozó forintárfolyam és az inflációs folyamatok várhatóan kedvezõtlen alakulása nem kedvez a kötvénybefektetéseknek, bár a mostani hozamszintek mellett már érdemes lehet vásárolni. A vezérigazgató úgy véli, hogy a következõ idõszakban a befektetõk, megtakarítók figyelme ismét a részvény típusú eszközök felé fordulhat, a világgazdaságban illetve ehhez kapcsolódóan hazánkban is némileg élénkülhet a növekedés üteme.
Június eleje óta, tehát bő két hónapja nem megy sehova a piac. A Nasdaq-Russel duó, tehát a vezető indexek júliusban ugyan kimentek új csúcsra, de ez a mini kitörés mindkét fontos indexben behalt, ronda disztribúció mellett rövidtávú eső trendbe kerültek. A lemaradó indexek (NYSE, DOW, S&P) nem tudtak új csúcsra menni, kvázi egyhelyben állnak két hónapja, és ebben az állásban inkább az eladás jellemző. Az intézmény ad, a bennfentes ad, a vezetők hullanak - megerősítést nyert, hogy érdemes volt már jóval korábban készpénzbe vonulni, s ezen nincs miért változtatni egészen addig, míg nem érkezik új follow through, tehát az intézmények nem kezdenek újra egyértelműen venni. Csak az arany- illetve egyéb színesfémek (ezüst, réz stb.) bányászatával foglalkozó cégekben van erő, ezekben a szektorokban látni egyedül egyértelmű és agresszív vételt, új csúcsokat.
Az idei évben lehet utoljára igénybe venni a befektetési adóhitelt, ami azonban nem akadályozhatja meg a befektetőket, hogy még egyszer kihasználják az összes elérhető kedvezményt. A befektetési adóhitel megszüntetése ugyan nem a legbefektetőbarátabb megoldások egyike, de legalább lehetőséget ad rá, hogy extra hozamot realizáljunk.
Jelentősen csökkenő megbízási díjak, mérséklődő, vagy eltörölt minimum díjak, kibővült kereskedési időszak, az elérhető piacok körének kiszélesedése. Ezek a főbb változások történtek az elmúlt egy év során a hazai brókercégek külföldi részvényekre vonatkozó kondíciós listájában.
A XXI. század elejére a tőkepiacok eljutottak odáig, hogy az idegen és a saját tőke mellé a vállalatok finanszírozási struktúrájába beépült a mezzanine tőke is, amely nem pusztán kockázati tőkéhez kötődő tőkepiaci eszköz, hanem a rendelkezésre álló, széles körű instrumentumok tárházát ötvözi, azaz sokoldalúság és rugalmasság jellemzi. Általános elterjedésének kétségkívül az opciós árelmélet adott döntő lökést, melynek megjelenése nélkülözhetetlenné tette az optimális tőkestruktúra kialakításában. Az elmúlt évtizedek immár klasszikussá vált elméletei egymástól függetlenül is igazolják a mezzanine létjogosultságát tranzakciós költségekkel és/vagy aszimmetrikus információkkal jellemezhető környezetben, melyektől csak modellszerű keretek között, tökéletes piacokon tekinthetünk el, a valóságban azonban nem. A mezzanine finanszírozás a kockázati és a kivásárlási tőkével egyaránt rokonságban áll, a "kockázatos ügyletek" piaca pedig a hihetetlen fejlődési dinamizmust mutatott a technológiai buborék kipukkanásáig.
Az elmúlt két évtizedben a tőkepiaci formák gyors térnyerése a hagyományos pénzpiaci termékek visszaszorulásával és rugalmasabb formát öltő pénzügyi konstrukciók előretörésével járt együtt. A tőzsde mellett mind nagyobb szerepet kapott a vállalatok finanszírozásában a tőkealapú finanszírozás nem nyilvános, de intézményesített formája a kockázati tőke vagy angolszász szakkifejezéssel "private equity". A mezzanine - a reneszánsz építészeti kultúrából a gazdasági életbe átkerült kifejezésként - a saját tőke és a hitel bizonyos tulajdonságait rugalmasan ötvözi, szorosan kötődik a kockázati tőkebefektetésekhez, valamint a fúziós és felvásárlási aktivitáshoz. A kockázati tőke és a mezzanine létjogosultságának, alkalmazási területeinek, nemzetközi és hazai fejlődési tendenciáinak áttekintése önszabályozó mechanizmusok, trendszerű folyamatok felvázolására nyújt lehetőséget, amelyeket a gazdasági/üzleti élet egyetlen szereplője sem hagyhat figyelmen kívül.
