Számos kritika érte az utóbbi években a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát, a legtöbb elemzés a készpénzek és betétek magas arányával, valamint a kedvezőtlen kondíciójú hitelek állományának növekedésével magyarázza állításait. Jelen írásunkban a hitelállomány növekedését és összetételét mutatjuk be.
(Az adatok forrása minden esetben az MNB.)
Egy igen látványos gap-et mutatott be múlt pénteken a MOL, az olajcég részvényeinek árfolyama elszakadt - nagy forgalommal karöltve. Alábbi írásunkban a gap-ek legfontosabb típusait és tulajdonságait mutatjuk be, és felvázoljuk azokat a megközelítéseket, melyek ezek kihasználására irányulnak.
Üzemi szinten 4%-kal, nettó profit szinten minimálisan a várakozásokat meghaladó teljesítményt ért el a Richter. A lényeg azonban most nem ezeken a tényezőkön lenne, hanem az árbevételi soron; az export piacokon a dinamika mérséklődött (és nem csupán a magas bázis miatt). Bizonyos ciklikusság a hosszú távú trenden belül természetes, ugyanakkor a számok alapján most nagyobb esélyt adunk annak, hogy a piaci szereplők enyhén kedvezőtlenül fogják értékelni a negyedévet. Különösen igaz lehet ez annak tükrében, hogy (1) az amerikai piacon az éves bevételi teljesítményre vonatkozó előrejelzést csökkentette a menedzsment, illetve (2) a piac az elmúlt napokban immár automatikusan beépített az árfolyamba egy pozitív meglepetést.
Megtörtént.
Egy kerek év sem telt el azt követően, hogy hazánkban 5 év várakozás után bevezetésre került a piaci alapú gázár szabályozás, - az előzetesen bejelentett terveknek megfelelően - a MOL szerződést írt alá a gázüzletág egyes elemeinek értékesítéséről. A vevő a Ruhrgas. A tranzakcióban a gázüzletág hitellel növelt értékét 2.2 mrd EUR-ra értékelték. A MOL bejelentéséből nem számszerűsíthető a tiszta tőkeérték, azaz a hiteltől megtisztított tranzakciós érték. Mindazonáltal közelítő számításaink arra utalnak, hogy ezen szám 1,525 m EUR között lehet konzervatív megközelítésben is, mely az 1.3-1.5 mrd EUR piaci várakozásokkal szemben 2-17%-os pozitív meglepetést takar. A sáv igen széles, így a társaság mai sajtótájékoztatójától azt várjuk, hogy pótlólagos adatok révén pontosabb számítások végezhetők el.
Egy azonban már most is biztos, a MOL egy jól strukturált (meglehetősen nagy jövőbeli rugalmasságot adó) szerződés keretén belül stratégiailag fontos lépést tett meg. Megkezdte a kivonulást azon üzleti szegmensből, melyen belül a megtérülés a jelenlegi üzemméret mellett elmarad az olajipari divíziókban elérhetőtől.
A MOL árfolyamába nyár óta fokozatosan épül be a gázüzletág értékesítéséből származó kedvező hatás. Arra számítunk, hogy a piacon átmenetileg megnő a volatilitás, majd a fent említett tőkeérték számszerűsítése után a várakozások feletti tranzakciós ár beépül az árfolyamba.
Karácsony közeledtével nem árt elgondolkodnunk azon, hogyan töltsük meg a fa alatti űrt, úgy hogy mindenki jól járjon. Nem kell az értékes ajándékok megvásárlásával felesleges költségekbe vernünk magunkat, elég ha megfelelően tájékozottak vagyunk a rendelkezésre álló lehetőségekről.
Továbbra sem tudott érdemben növekedni a nyilvános befektetési alapok vagyona hazánkban. Az összesített nettó eszközérték a tavaly szeptember végi 1,000 mrd Ft feletti nagysággal szemben 800 mrd Ft körül stagnál. A harmadik negyedévben a kötvényalapoknál folytatódott a befektetési jegy visszaváltás, érdemi növekedés csak a pénzpiaci alapoknál volt. Legjobban a részvény alapok hoztak, a forint erősödése a nemzetközi alapok teljesítményét visszavetette. Az alapkezelők piaci sorrendjében jelentősebb változás nem volt.
Alig több mint három hónap alatt 8% vesztett értékéből a dollár a forinttal szemben. Mint emlékezetes 2002-ben a dollár hanyatlása 19,000 Ft-ról 11,000 Ft-ig szorította le a Richter árfolyamát. Akkor a rohamos ütemben növekvő export ellensúlyozta az árfolyamgyengülés hatását, s így kialakult egy olyan kép a befektetőkben, mely szerint a Richter gyakorlatilag immunis a dollár kedvezőtlen árfolyam elmozdulására.
Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogy a speciális "védettség" még mindig fennáll-e, illetve röviden kitérünk a fedezeti ügyletekre is.
Ezen kérdések különösen annak tükrében aktuálisak, hogy léteznek olyan mértékadó elemzések, melyek rövid távon 1.35 EUR/USD árfolyam kialakulását feltételezik.
Az 1990-es évek második fele óta meglehetősen sok szakmai támadás éri a befektetési, de főként beruházási döntések során alkalmazott egyik legnépszerűbb módszert, az IRR (belső megtérülési ráta) számítást. Ennek ellenére megdöbbentő adatokkal szolgált a McKinsey közelmúltban lezárt kutatása, mely rámutat, hogy 30 professzionális befektetési szakemberből mindössze 6 volt tisztában a módszer hátrányaival.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy miért torzít az IRR számítás, miért érdemes más módszerrel alátámasztani befektetési/beruházási döntést.
Heinrich Pecinával, a VCP vezető partnerével beszélgettünk a BorsodChem tranzakció lezárulása után. Bár a nemzetközi részvényértékesítés a régióban a legnagyobb kockázati tőke által a tőzsdén keresztül végrehajtott üzlet volt, számos más fontos kérdést is érintettük. Középpontba került a TVK sorsa, és a Mol jövője is. Az alábbiakból az is kiderül, hogy eladott-e korábban vásárolt 2.9%-os részvénycsomagjából a VCP, vagy esetleg vásárolt hozzá....
Emelkedő árak, számos feltörő tőzsdei cég és még több aggódó vevő, ez jellemzi a világ acéliparát, az alapanyag árának meredek emelkedése ugyanis elsősorban a tőkeerős termelőknek kedvezett, melyek közül az amerikai Nucor Corp éppen a napokban emelte negyedéves eredményvárakozását, 38%-kal. A társaság vezérigazgatója szerint ezúttal évekig is eltarthat a pozitív ciklus az ágazatban.
A világ vezető autógyártói legutóbbi jelentéseikben meglehetősen borúlátó jövőképet vázoltak befektetőik és vásárlóik elé, melynek hátterében a legtöbb esetben az egekbe szökő alapanyagárak állnak. Előrejelzések szerint a hatalmas mennyiségben felhasznált acél világpiaci árának emelkedése jelentős drágulást idézhet elő az autók piacán, a gyártók ugyanis a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek továbbhárítani a növekvő költségek okozta terheket. Mi vár ránk?
Megyőződésünk, hogy a magyar tőkepiac még nem érett meg az árfolyam-nyereségadó bevezetésére. Amennyiben a kormányzati szándék - a józan érveket meg nem hallva - mégis parlamenti jóváhagyást nyer, a tőzsdén maradó magánbefektetők vélhetőleg keresni fogják azokat a módokat, hogyan csökkenthetik legális módon ezen adókötelezettségüket. Jó tudni, hogy - ha valóban lesz árfolyam-nyereségadó - akkor mit tehetünk annak érdekében, hogy minél alacsonyabb adóteherrel szembesüljünk 2005-ben. Ezt a kérdéskört próbáljuk áttekinteni az alábbiakban (miközben reméljük, hogy a probléma alábbi taglalása a jövő év tekintetében csupán elvi jellegű marad...).
Miközben Magyarországon a tőzsdei élet középpontjában az árfolyamnyereség-adó bevezetése áll, addig Lengyelországban egészen más dimenzióban folynak az események. Pörög az üzlet, a folyamatosan erősödő keresleti oldal mellett a kínálat növekedése a Magyarországról szemlélve szinte elképzelhetetlennek tűnik. Jelenleg 36 kibocsátási prospektus fekszik a felügyelet asztalán, amelyből 27 társaság még nincs jelen a varsói tőzsdén. 2005. végéig 68 új cég jelenik meg a piacon, ezzel jegyzett cégek száma erősen közelíteni fogja a 300-at. 2004-ben 8 milliárd zloty (450 mrd Ft) értékű IPO (első nyilvános kibocsátás) születik, mostantól 2005-ig közel 20 milliárd zloty értékű friss papír kerül a tőzsdére. Eközben biztosított a belföldi kereslet is, a Smith Barney számításai szerint 2005 végéig a lengyel intézményi befektetők 11 milliárd zlotyt fognak részvényekbe invesztálni. A WSE kapitalizációja a jelenlegi árszinten számolva 39%-kal emelkedik. Ráadásul Varsóban a BC után a Mol is megjelenhet, s soron van számos másodlagos kibocsátás is.
Tegnap első ízben láthattuk 10,000 Ft felett a MOL részvények árfolyamát, s a kurzus ma is folytatja a növekedést. Alábbi írásunkban azt tekintjük át, hogy mit mutatnak ilyen magas árszintnél a technikai elemzési eszközök.
Mindenek előtt pillantsunk a naptárra. 2004 októberében vagyunk, közel másfél évtizede piacgazdaság van hazánkban; ezen fontos kiindulási pontot érdemes többször felidézni a történet olvasása közben.
A történet fókuszában a gyógyászati segédeszközöket gyártó REHAB Rt. privatizációja áll, melyről a közeljövőben hoz döntést az ÁPV Rt. igazgatósága. Számunkra meglepő, hogy a sajtó széles körben taglalja a dolgozói érdekek védelmében a dolgozói privatizáció folytatásának szükségességét. Az érdekrendszer és a vállalat sztorija kellően bonyolult ahhoz, hogy az újságírót és a közvéleményt a társaság menedzsmentje ügyes demagógiával ostorozza és megpróbálja az ÁPV-t a cégvezetés számára kedvező döntésre, a piaci ár alatti értékesítésre rávenni. Elvileg nem zárható ki, hogy a játszmában a menedzsment jelenleg úgy használja fel a dolgozókat saját érdekei érvényesítésére, hogy az alkalmazottak nincsenek tudatában, még akár vesztesei is lehetnek egy dolgozói privatizációnak...
Az elmúlt hetek üggyel kapcsolatos kissé torz sajtókampánya után jelen írásunkban igyekszünk egy kicsit a gazdasági racionalitásra is rávilágítani.
Másfél hónap alatt több mint 30%-ot emelkedett a TVK árfolyama. A befektetők fantáziáját megmozgatta a BorsodChem TVK részesedés eladásáról szóló bejelentése (mely egyébként mind a mai napig nem egy lezárt tranzakció). A tiszaújvárosi cégben jelenleg 52%-os részesedéssel rendelkezik a MOL és többen arra spekulálnak, hogy inkább előbb mint utóbb az olajcég meg kívánja szerezni a vegyipari társaság 100%-át. Jelen írásunkban a MOL 100%-os részesedés szerzésének pro és kontra vonatkozásait kívánjuk boncolgatni.
Általánosságban stagnáló, vagy emelkedő megbízási díjak, egyes esetekben növekvő minimum díjak, valamint a megbízás adási lehetőségek szűkülése - így összegezhetők az elmúlt egy évben történt változások a hazai brókercégek külföldi részvény vásárlásra vonatkozó kondíciós listájában.
89.7%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a Zalakerámiában a Lasselsberger, így csak egy hajszálnyi választja el a kiszorításhoz szükséges 90%-tól. De vajon lesz-e kiszorítás, és ha igen, akkor az milyen árfolyamon valósulhat meg?
E hét kedden került sor Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghallgatására a Parlamentben az MNB elmúlt három éves tevékenységével kapcsolatban. A téma a portfolio.hu oldalain rendszerint élénk érdeklődést vált ki olvasóinkból, a szerdai cikkünkhöz (Melyik volt előbb, a tyúk, vagy a...? - Járai tegnapi meghallgatása a Parlamentben) kapcsolódó fórum is erre utalt. Az alábbiakban az MNB oldalára feltett Járai-beszédet teljes terjedelmében közöljük.
Akad még olyan fém, melynek piacán nem érvényesül a sokszor emlegetett Kína-faktor, mégis egyetlen ország nagyobb befolyással van az árakra, mint az OPEC az olaj esetében. A palladium piaca igazi csemege, elsősorban egyedi és dinamikusan változó keresleti viszonyainak köszönhetően, mellyel szemben meglehetősen szűkös és koncentrált kínálat áll. Előre bocsátjuk: a piac igen kicsi, az árak pedig meglehetősen volatilisek.
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
