Elemzés

Thilo Kusch a Magyar Telekomról: Ukrajna is lehet az irány

Ukrajna felé is fordíthatja figyelmét a Magyar Telekom, miután a társaság kiesett a Telekom Slovenije-ért folytatott akvizíciós versenyfutásból - állítja Thilo Kusch, a Magyar Telekom csoport gazdasági vezérigazgató-helyettese. A menedzser véleménye szerint a csoport kis lépésekkel, de magabiztosan és a jó irányban halad, ugyanakkor sokan még mindig alulbecslik a vezetékes bevételek várható csökkenését. Interjúnkból kiderül: vélhetően semmi sem veszélyezteti 70 forintos osztalék kifizetését a 2007-es üzleti év után.

Az interjú főbb pontjai:

• Az értékteremtő akvizíciók végrehajtása továbbra is a stratégia része
• Hosszabb távon elképzelhető a kisrészvényesek kivásárlása Macedóniában és Montenegróban
• Akvizíciók hiányában a készpénz visszajuttatásra kerül a részvényeseknek
• Évi 100 forint osztalék fizetése nem reális
• Nem konzervatív a 2008-as EBITDA terv
• Nagy elbocsátás már nem, további költségcsökkentés más területeken viszont várható
• Az ingatlanállomány értékesítése és visszabérlése nem lehetésges

Mit ér az állampapír, ha magyar?

A jelenlegi magyar állampapírpiaci árazás nincs összhangban a hazai gazdaságról alkotott elemzői világképpel: a mai inflációs és államháztartási kilátások mellett a hosszabb lejáratú papírok meglepően olcsók. Nem hisz a piac az elemzőknek? Az alábbi cikkben Orbán Gábor, az Aegon portfóliómenedzsere amellett érvel, hogy az elemzőknek, és nem a piacnak van igaza, és a hosszú lejáratú hazai kötvények hozamát egyszeri, átmeneti jelenségek emelték a jelenlegi szintekre. A szerző a cikk végén a gazdaságpolitika számára is levon néhány következtetést.

Meglepően nagy a magyar állam nemfizetési kockázata - miért?

Másfél éve, a Gyurcsány-csomag bejelentését követő általános befektetői kiábrándulás idején is kissé kedvezőbb volt a magyar állam hitel nemfizetési kockázatának megítélése, mint ezekben a napokban (amennyiben elfogadjuk, hogy a CDS, mint piaci instrumentum jó indikátora ennek a kockázatnak). 2006 nyarán valóban komoly magyarspecifikus problémák (rendkívül magas államháztartási és tartósan magas folyó fizetési mérleg hiány) voltak a háttérben, amelyek mostanra jelentősen oldódtak. A kedvezőbb finanszírozási helyzet ráadásul a készülő közpénzügyi csomag miatt remélhetőleg tartósan meg is őrizhető. Ha ezek igazak, akkor mégis miért ilyen pesszimisták a magyar szuverén adóskockázat megítélésével kapcsolatban a befektetők? Érdemes rögtön hozzátenni, hogy egy másik, a magyar jegybank által is kiemelten figyelt országkockázati mérőszámban viszont nem mutatkoznak az aggodalmak jelei. A különös helyzet megértésében és a kilátások vázolásában Bratincsák Péter, a CIB Bank kötvénypiaci stratégája segít. Látszólag igen messziről indítjuk el a szálakat, de a témával ezen tényezők is szorosan összefüggnek.

Egykulcsos adó: mégiscsak ez lenne a jó megoldás?

Miközben az egykulcsos adó egyre nagyobb népszerűségnek örvend Európában, a közgazdászok az utóbbi időben egyre szkeptikusabb véleménnyel voltak az adófajtáról. Egy friss tanulmány ugyanakkor újabb érvet ad az egykulcsos adó híveinek - ráadásul olyan területen, ami a magyar helyzetben is megfontolandó lehet.

Ellenáll-e Európa a tengerentúli válságnak?

Jelentősen megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy az eurozónát is utolérheti-e az Amerikában, illetve az Egyesült Királyságban tapasztalható gazdasági visszaesés. Az eurozóna folyómérlege egyensúly közelben van és egyelőre nem várható az amerikaihoz hasonló jelzálog- és ingatlanpiaci problémák felmerülése, a részletek alaposabb vizsgálata viszont némileg árnyalhatja a képet.

Mennyit fizettél a részvényalapod hozamáért 2007-ben?

Egyáltalán nem meglepő, hogy a befektetési alapjaink sorsáról döntő alapkezelők korántsem ingyen végzik munkájukat, a levont díjak és költségek viszont az alapok által kimutatott hozamokat csökkenti. Korábbi cikkünkben úgy fogalmaztunk, a hazai és régiós részvényalapok nem teljesítettek kirobbanóan 2007-ben, és most megvizsgáljuk azt is, hogy maguk az alapok mögött álló elképzelések, befektetési ötletek, stratégiák mit hoztak a konyhára tavaly. A költségekkel korrigált bruttó hozamok ugyan nem hoznak drámai változást a rangsorban, sokkal érdekesebb viszont a benchmarkokkal történő összevetés, ami alapján úgy tűnik, az alapkezelők 2007-ben átugrották a saját maguk elé helyezett lécet.

Foggal-körömmel ragaszkodnak fogyasztási szintjükhöz a magyar háztartások

Négy év után 2007-ben fordult elő ismét, hogy két egymást követő negyedévben nagyobb mértékben nőttek a lakosság pénzügyi kötelezettségei, mint követelései, azaz negatív volt a lakosság nettó megtakarítása - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2007 harmadik negyedévére vonatkozó pénzügyi számlák statisztikájából. A magyar háztartások 2007. július és szeptember között összességében szinte nem tudtak készpénzt és betéteket felhalmozni, amire a kamatadó 2006. szeptemberi bevezetésének hatásától eltekintve négy és fél éve nem volt példa. Feltehetően csak átmeneti, mégis kedvezőtlen jelenség, hogy a tavalyi harmadik negyedévben ismét nőtt az államháztartás finanszírozási igénye a GDP arányában, és a beruházási, illetve gazdasági növekedési kilátások szempontjából negatív fejlemény, hogy a vállalatok nettó finanszírozási igénye jelentősen mérséklődött a negyedév során.

Ömlik az országba az uniós pénz!

Az idén a harmadik negyedévben tovább csökkent a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye. A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent fizetési mérlegadatai alapján - szezonálisan igazítva - 1 milliárd euróval finanszírozta a külföld Magyarország költéseit. Igaz, a szám kissé csalóka, hiszen az alacsony adathoz jelentős mértékben járult hozzá, hogy sosem látott mértékű uniós támogatás érkezett az országba.

A kómába zuhant gazdaság esete a Gyurcsány-csomaggal (TOP 10 sztori 2007-ben - 2.)

Bár a kormány kiigazítási csomagja megkezdte az egyensúlyi bajok gyógyítását, ám mindennek komoly mellékhatásai vannak: végletesen lelassuló gazdaság, felpörgő infláció. Pontosabban kicsit úgy vagyunk ezzel, mint House doktor az üvegkalitkában: a sok tünet közötti pontos összefüggéseket nem látjuk, így attól félünk, hogy hiába sikerül esetleg a műtét, a beteg mégis kómában marad.

Közszolgálati-e a Petőfi Rádió?

Az utóbbi időben felélénkült a vita arról, hogy közszolgálat-e a popzene. A vizsgálódás - melynek apropója a Petőfi Rádió átalakítása - többnyire arra a kérdésre fut ki, hogy mennyire tekinthető a kultúra részének a könnyűzenei műfaj. Meglátásunk szerint ez egy teljesen félrevezető megközelítés, amibe alig lehet beépíteni azokat a fontos szempontokat, amik a téma körüljárásához szükségesek.

Vajon mi lehet az igazi cél? - néhány gondolat a kormány közpénzügyi fegyelem "megerősítését" célzó törvényjavaslatáról

Velünk élő szocializmus - állami nagyberuházások (TOP 10 sztori 2007-ben - 8.)

A szocialista nagyberuházások időszaka csaknem 20 évvel a rendszerváltás után még mindig nem ért véget Magyarországon: eocén program, Bős-Nagymaros, négyes metró, kormányzati negyed - mintha csak egyenes folytatása lenne a sornak. A milliárdok repülnek, és közben az előkészítetlenségről és megalapozatlanságról szóló hírek csak szaporodnak.

Mit tudhatunk meg a Fidesz programjából? - Vélemény

Megjelent a Fidesz programja. Ahogy az várható volt, sok mindent nem tudhattunk meg belőle, a hazai politikai programok megszokott "általánossága" uralja a dokumentumot. Azért van előrelépés is.

Miért pánikol a világ? 3. rész - Amerika lehetséges válasza a válságra

Az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiinduló problémák augusztusra egy globális likviditási és hitelválsággá terebélyesedtek, és bár az első pánik mára elmúlt, a piacok továbbra sem funkcionálnak tökéletesen. Sőt, az elmúlt hetekben sok piaci szegmensben újra kiújultak a feszültségek. A krízis kapcsán az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába került a monetáris politika és az eszközár buborékok kapcsolata. A jelenséget és a lehetésges kimenteket a CIB Bank szakértői segítségével tekintettük át - ezúttal Trippon Mariann osztja meg gondolatait az olvasókkal.

Telekom: mit vihet és mit hozhat a szlovén felvásárlás?

Önmagában nem hozhat növekedési sztorit a Telekom Slovenije felvásárlása a Magyar Telekomnak, ugyanis annak ellenére, hogy annak forgalom-növekedési üteme magasabb, mint a Magyar Telekom, a TPSA, vagy a Telefónica O2 hasonló mutatója, a bevételeinek döntő többségét az érettnek mondható szlovén távközlési piacon szerzi. A társaság ugyanakkor igen komoly piaci részesedéssel rendelkezik számos nagy növekedésű balkáni ország szélessávú Internet piacán, mely egy terjeszkedésben jártas, tőkeerős partnerrel komoly előnnyé kovácsolható kiindulópont.

Számításaink szerint 325 euró lenne az az ajánlati ár, melynél magasabbat a Magyar Telekom menedzsment már csak igen nehezen tudna megmagyarázni befektetőinek, azonban a Telekom Slovenije részvényei meglehetősen túlértékeltek a szlovén részvénypiacon (jelenleg 395 eurón forognak) és információink szerint a kormány "nem szívesen" adná el pakettjét a piaci ár alatt.

Rossz hír a befektetőknek, hogy a tender megnyerése esetén a portfolio.hu számításai szerint a Magyar Telekom a 2007-es vagy a 2008-as üzleti év után fizetendő osztalékot szinte biztosan visszatartja, ugyanakkor ezt követően az osztalékfizetés nagymértékben növekedhet. Ennek köszönhetően reális felvásárlási ár esetén egy évnyi osztalék elvesztése mellett is pozitív lehet az akvizíció híre.

Amennyiben a társaság nem tudja felvásárolni a Telekom Slovenije-t, úgy a további terjeszkedés kapui valószínűleg végleg bezárultak előtte, de a kockázatok mérséklődése miatt a piac valószínűleg ezt a verziót még optimistábban fogadná.

Miért pánikol a világ? 2. rész - Buborék és monetáris politika, leszűkített keretek

A világ tőkepiacain megfigyelhető válságtünetek számos kérdést vetnek fel a rendszer működésével kapcsolatban. Vajon törvényszerű-e, hogy a "dotcom lufi" és a subprime válság képében megjelenő eszközárbuborékok időről időre előforduljanak a mai pénzügyi környezetben? Helyesen reagál-e ezekre a monetáris politika? Ki tudná-e védeni a jegybank az ilyen jelenségeket más típusú monetáris politikával? A kérdésről - a szokásosnál némiképp fajsúlyosabb formában - Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője fejti ki véleményét.

Három százalék - ennyit tud a magyar gazdaság a száguldó régióban?

Érdekes és elgondolkodtató eredményekre jutott a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait illetően. Eszerint 3 százalék közelébe csökkent az az éves átlagos növekedési tempó, ami kiigazításoktól, sokkoktól, konjunktúraingadozásoktól mentesen jellemzi Magyarországot. A potenciális GDP-növekedésre született becslések évről évre egyre alacsonyabb számot adnak, ami még a megszorítások hatására 1 százalék közelébe süllyedő pillanatnyi GDP-növekedésnél is aggasztóbb.

Richter akvizíciók: újra itt növekedési sztori?

Megmenekülünk-e az újabb választási költekezéstől?

A jelenlegi szabályozás, illetve kormány által benyújtott közpénzügyi csomag hiányosságai, valamint Törvényhozási Költségvetési Hivatal lassú felállása akár elegendők lehetnek ahhoz, hogy a 2010-es költségvetés - a választás ciklus eddigi kellemetlen tapasztalatainak megfelelően - újra fellazuljon.

A bérek sem teszik lehetővé a kamatcsökkentést

A jegybank által kiemelten figyelt béradatokkal számos értelmezési probléma és módszertani nehézség merül fel, így hónapról hónapra komoly kihívás annak megítélése, hogy vajon a friss adatok mennyire támogatják a jegybank kamatcsökkentő ciklusát. Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának szakértője szerint a friss számok sem adnak okot túlzott optimizmusra. Az alábbiakban az ő rövid írását közöljük.