5% alatti kamattal, 10% önerővel és akár önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaik bevonásával juthatnak lakáshoz egyes hitelfelvevők néhány hónap múlva, ha teljesül a kormány és az MNB három különböző elképzelése, amelyekről hétfőn írtunk. Kiszámoltuk, mennyivel járhatnak jobban a jelenleginél azok, akik jogosultak lesznek az új kondíciókra, és meg is várják ezeket a változásokat.
A budapesti magánkórház fontos lépés a Liv Hospital csoport életében a terjeszkedés szempontjából, de csak az első a sorban. Még idén várhatóan Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban is megjelenünk - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Ahmet E. Usta, a Liv Duna Medical Center ügyvezető igazgatója, aki ott lesz a csütörtöki Private Health Forum konferenciánkon. Lassan egy éve vette át a török magánkórház-hálózat a Duna-parti intézmény működtetését, ennek az időszaknak az eredményeiről is kérdeztük a vezetőt. Elmondása szerint az EBITDA-marzsot közel megduplázták, de ez még nem az a szint, amivel elégedettek lennének. Külön kiemelte lapunknak nyilatkozva, hogy szorgalmazza az orvosok teljes munkaidős foglalkoztatási modelljét, mert meglátása szerint ez szolgálná megfelelően a páciensközpontú működést. Ennek kapcsán konkrét javaslatokat is megfogalmazott.
A háztartások globális pénzügyi eszközei erőteljes növekedést mutattak tavaly, a 7,6%-os bővüléssel a teljes bruttó pénzügyi vagyon 239 000 milliárd eurót tett ki -derül ki az Allianz friss, Globális Vagyonosodási Jelentéséből. Miközben világszinten folytatódott a friss megtakarítások visszaesése, Magyarországon éppen fordított trend következett be: az új megtakarítások 74 százalékkal, 16,5 milliárd euróra növekedtek. A nettó pénzeszközállományt nézve pedig Magyarország a 28. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.
Augusztus végére 86 milliárd forintra emelkedett vissza az egyetemi klinikák és a közfinanszírozott kórházak lejárt tartozásállománya, vagyis szeptemberre ott fog tartani a rendszer ebből a szempontból, mint a nyári többlépcsős konszolidáció előtt. A kormány viszont már döntött egy rendszeres, havi alapon járó többletforrásról a kórházak számára, ami az orvostechnikai beszállító cégek értékelése szerint rendkívül előremutató lépés lenne. Az egészségügyi beszállítók aktuális helyzetéről és a kormányzati intézkedés értékeléséről, lehetséges hatásairól beszélgettünk Rádai Tamással, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatójával, és Rásky Lászlóval, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárával.
Mintegy 15 évvel ezelőtt adósságválság söpört végig az önkormányzati szektoron, amelyre végül megoldást az adósságkonszolidáció, azaz a helyi adósságelemek központi kormányzat általi átvállalása vagy előtörlesztése jelentette. 2014 után ugyan tiszta lappal indulhatott újra az önkormányzati hitelezés, de a jogszabályi változások erősen megkötötték mind a potenciális hitelfelvevők mind a finanszírozók kezét. Ezek közül legfontosabb, hogy néhány kivételtől eltekintve az ügylet létrejöttének feltétele a kormány jóváhagyása. Ez a diszkrecionális jogkör pedig lehetőséget nyújt az államháztartási szempontok mellett a politikai érdekek figyelembevételére is. Ebben a cikkben az önkormányzati hitelezés elmúlt évtizedének tapasztalatait mutatjuk be, amely jól prognosztizálja, hogy mire számíthatnak az októberben megalakuló új képviselőtestületek.
Idén már volt egy jelentős pénzeső az állampapíroknál, de jövőre ez még nagyobbat fog szólni: becslésünk szerint 2025-ben mintegy 3000 milliárdos tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát. Ebből csak 1800 milliárdot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a java része ráadásul az első negyedévben esedékes. Mostani cikkünkben megnéztük, melyik állampapírból mekkora kamatra számíthatnak a befektetők, és arra is keressük a választ, mi lesz a sorsa annak a fennmaradó 6500 milliárdnyi PMÁP-állománynak, amelynek hirtelen 5% környékére fog visszaesni a kamata.
Egy évvel ezelőtt a vállalatok még csak ízlelgették az EPR és a MOHU rövidítést, és mindenki próbálta megfejteni, hogy milyen tennivalója lesz a kiterjesztett gyártói felelősség körében. Az elmúlt egy év aztán megmutatta, hogy a cégek jelentős többségének a torkán akadt ez az EPR falat. Nem tudták sikeresen venni az akadály, ami azzal járt, hogy a több mint 10 éve megszokott termékdíj (KVTD) mellé megérkezett egy, a termékdíjhoz nagyon hasonló, de mégis más kötelezettség, az EPR.
Három jelentős változás körvonalazódik a lakáshitelek piacán: 1. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat szabadon feltörhetővé teheti a kormány lakáscélra, 2. húszról tíz százalékra viheti le az MNB a minimális önerőelvárást az új építésű lakásoknál, 3. a mostani hat-hétről öt százalék alá szoríthatják le a bankok a lakáshiteleik kamatát, piaci forrásaink szerint azonban messze nem minden hitelfelvevőnek. Az alábbiakban tisztázzuk, melyik intézkedés mit is jelentene aktuális információink szerint. Ennyi változás csaknem egyidejű bevezetése elősegítheti, hogy a hatályba lépést megelőző kivárás után az eddigi nagyon látványos idei felfutásnál is nagyobbat robbanjon a lakáshitelezés, fokozott keresleti nyomást okozva ezzel a lakáspiacon is.
Egy évtizede nem látott árvíz pusztít Magyarországon, az utóbbi időszakban tapasztalt heves viharok után a biztosítók lakásbiztosítási kártérítési kötelezettsége már most meghaladhatja a tízmilliárd forintot, és ebben még nincsenek benne az árvíz okozta károk. Kérdés persze, hogy az árterületen lévő ingatlanok helyreállítási költségeire honnan lesz pénz, ugyanis a biztosítóknak legtöbb esetben ezekre nincs kárfizetési kötelezettségük. Megkérdeztük a Magyar Biztosítók Szövetségét, milyen esetben fizet a biztosító, kinek jár kártérítés, és mire kell odafigyelni árvíz idején. Emellett megnéztük a nemzetközi adatokat is, mekkora emelkedést mutatnak globálisan az árvízkárok.
Rövid életű volt a kötvényalapok nyár közepi feltámadása, a BAMOSZ friss statisztikái szerint augusztusban mintegy 4 milliárdnyi tőke távozott a kategóriából. Múlt hónapban az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően a kategória átlépte a 2000 milliárd forintos kezelt állományt. Bár az augusztusi piaci esés megviselte a hozamokat, így is nőni tudott a szektor kezelt vagyona, meghaladva a 16 600 milliárd forintot.
Nem volt olyan a legnagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfóliók között, amelyeknek ne nőtt volna a kezelt vagyona tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, ami leginkább a részvény- és tőkepiacok jó teljesítményének tudható be. Nem meglepő módon a pénztári hozamok rég nem látott magasságokba szöktek, csak úgy röpködtek a 20% feletti teljesítmények. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz a jövő heti Future of Finance konferenciánkon.
Annak ellenére, hogy az uniós háztartások többet takarítanak meg, jóval kisebb vagyonnal rendelkeznek, mint amerikai társaik, főként azért, mert a megtakarításaik után alacsonyabb hozamot kapnak – jegyezte meg Mario Draghinak az Európai Bizottság számára készített versenyképességi javaslatcsomagja. A jelentés szerint az amerikai pénzügyi rendszer sok szempontból hatékonyabb, ráadásul az alacsony európai nyugdíjvagyon sem segít a helyzeten. A problémák vállalati szinten is jelentkeznek, ahol a széttöredezett európai tőkepiac, a túlzott bankfüggőség és életképes projektek hiánya jelenti a fő gátat. A Bizottság jelentése azonban több megoldási javaslatot is felvázol. A témáról bővebben is szó lesz a Portfolio jövő heti Future of Finance konferenciáján.
Új államtitkárság jön létre a Nemzetgazdasági Minisztériumban szeptember közepétől, amelyet Szabados Richárd fog vezetni. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség éléről érkező szakemberrel az új egység céljairól és feladatairól beszélgettünk részletesen, különösen a kormány által már belengetett, ősszel várható, vállalatokat célzó gazdasági akciótervről. Elmondása szerint a csomag több elemből áll majd, és jelentősen támogatni fogja a beruházások ösztönzését, az exportképes vállalatokat, de tőkeemelési programmal, valamint - az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási forma mintájára - eszközberuházási programmal is készül az NGM.
Nagyot ugrott a hazai bankok állampapír-kereslete júliusban, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája a lakosságnál: előbbiek állománya eddig 1550 milliárddal nőtt, az állampapírok pedig 830 milliárdos növekménynél tartanak. Érdekes az is, hogy újra élénkül a lakossági kereslet egy olyan állampapír iránt, amelynek a hozama folyamatosan csökken. Ez a téma is terítéken lesz a Portfolio jövő heti Future of Finance konferenciáján.
Fordulóponthoz ért nyáron a lakossági állampapírok piaca: amellett, hogy júniussal megkezdődött az első, 2019 júniusában induló Magyar Állampapír Pluszok lejárata, egy megújított MÁP Pluszt is piacra dobtak, jóval kedvezőbb kamatozással. Ennek ellenére még mindig sokan vannak a régi MÁP Plusz-hívők, az összes jegyzés közel 10%-át tartják a mai napig, annak ellenére, hogy lényegesen magasabb kamatot is zsebre tudnának tenni az új „szuperállampapírral”. Van azonban egy faramuci helyzet, ami miatt még logikusnak is mondható a régi MÁP Plusz mellett kitartók egy részének döntése.
Bár egyes érvelések szerint a magas megtakarítás a ludas abban, hogy a magyarok nem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem érte el tavaly, ami a harmadik legrosszabb adat egész Európában az Eurostat friss adatai szerint. Kiderül még pár érdekesség: például az, hogy a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, viszont túl sok pénz hever lekötetlenül, és cudarul állunk a hosszú távú öngondoskodásban.
A biztosítók inflációkövető árazási gyakorlata fényében nem meglepő, hogy továbbra is két számjegyű növekedést mutat a magyar biztosítási piac. Az első félévet 11,8%-os, ezen belül a második negyedévet 15,5%-os díjbevétel-növekedéssel zárta a szektor. 26 milliárdos nyereséget értek el az első félévben a biztosítók, ami a nagy adóterhelés miatt ilyen kevés, de felülmúlja a tavalyi teljes évit. A márciusi lakásbiztosítási kampány az előzetes bejelentés szerint nettó 97 ezres szerződésszám-növekedést hozott a biztosítóknak, ehhez képest most csak 13 ezres féléves növekményt mutatnak a statisztikák. A szektor jövőjével is foglalkozunk a szeptember 17-ei Future of Finance 2024 konferencián, érdemes eljönni!
A piaci biztosítók, a vállalatok, az egészségpénztárak és bármilyen más forrás formális, jogszabályok által is szabályozott bevonása elkerülhetetlen - vetítette előre a Portfolio-nak adott interjújában Fábián Lajos Károly, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke, akivel a szervezethez tartozó tagvállalatok helyzetéről is részletesen beszéltünk. Elmondása szerint a helyzet általánosságban romlott, tagszervezeteik nagyobb része komoly pénzügyi problémákkal küzd. A fekvő- és járóbetegszolgáltatók helyzete kapcsán rámutatott arra, hogy sok szolgáltató egyre kiszolgáltatottabb helyzetben van az elszálló orvosi jövedelmek finanszírozása miatt. A szakember szerint bizonyos esetekben egyszerűen határt kellene szabni a bérekre, amelyek egyes esetekben már nem csak a nyugat-európai, de amerikai szinteket is meghaladják. A TritonLife alapító-társtulajdonosa arról is részletesen szólt, hogy milyen intézkedések megtételére lenne szükség, hogy jobb legyen a magyar egészségügy és egyúttal felvetette az egyén felelősségét a saját egészségéért. Ennek kapcsán részletesen beszélt saját példájáról is.
A magán-nyugdíjpénztári rendszer 2010-es beszántása óta súlyos lakossági bizalomhiánnyal küzd a nyugdíjcélú öngondoskodás hazai magánpiaca. Korlátozta növekedését a lakosság figyelmét elterelő állampapírpiaci hozamvadászat is az elmúlt években, üzenetében azonban még súlyosabb csapást jelenthet számára a kormány azon elképzelése, amely rövidebb távú célok érdekében áldozná be a hosszú távra félretett megtakarítások egy részét. Eközben most már tényleg egész Európa elhúz mellettünk.
Behúzták a féket augusztusban a befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek; a részvénypiacokkal egyértelműen óvatosabbak, inkább pénzpiaci eszközökben várják, mit hoznak a következő hetek: további részvénypiaci menetelést vagy gazdasági visszaesést? A friss portfólióajánlókban néhányan jelentősebb nagytakarítást végeztek.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
