Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkentek a DKJ-hozamok, így nem meglepő, hogy az erre épülő 5 éves bónusz állampapír kamata is csökken a mai nappal, a mostani 7,89%-ról számításaink szerint 6,91%-ra. Faramuci azonban a helyzet, hiszen a kamatcsökkenés ellenére a bónusz állampapír nem lett rosszabb befektetés, mint a többi lakossági állampapír, mutatjuk, miért.
A következő napokban felpörögnek a 2025-ös költségvetéssel kapcsolatos híráramlások, ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy honnan indul a kormányzati tervezés, milyen főbb számokra alapoz és milyen lehetőségei vannak a jövő évi büdzsé mozgásterét illetően. Az biztos, hogy egyfajta harapófogóban van a kormány: egyszerre akarja javítani az egyensúlyt, valamint a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve új jólétjavító intézkedéseket tervez (például a családi adókedvezmény duplázása, vagy a frissen belengetett munkáltatói adócsökkentés). Ez pedig csak tovább feszíti a költségvetés egyensúlyát.
November közepén egy új lakossági villamosenergia tarifatípust hoz létre az Energiahivatal, és ez a kulcsfontosságú döntés kinyitja majd az ajtót a merev lakossági rezsicsökkentési rendszer átalakítása előtt – derült ki a Portfolio minapi Energy Investment Forum konferenciáján. Ez azért lesz jelentős lépés, mert a most bruttó 36 forint körüli rezsivédett áramárból a legnagyobb tételnek, a 23,4 forint körüli rendszerhasználati díjaknak a megváltoztatását teszi lehetővé, ami várhatóan 2026-tól akár húsba vágó pénzügyi következményekkel is járhat több százezer háztartás számára. A fő cél ezeknek a díjaknak a mozgatásával az, hogy rávegyék az érintett kört az együttműködésre, azaz arra, hogy minél inkább napközben fogyasszanak villamosenergiát, amikor az egyébként is bőségesen és viszonylag olcsón áll rendelkezésre a naperőművek túltermelése miatt. Az ösztönzés további fontos eszköze lehet majd az, hogy a most 5 forintos energiadíj, azaz az elektron ára, is nagyot változhat napon belül akár 15 percenként, a piaci viszonyok függvényében.
A 2007-2009-es globális pénzügyi válság óta nem látott két jó éven vannak túl a világ bankjai, tavaly a bankszektor minden más iparágnál nagyobb profitot ért el – állapítja meg friss elemzésében a McKinsey. A 11,7%-os tőkearányos megtérüléstől mégsem ájult el a részvénypiac, és minden más ágazatnál rosszabb értékeltséget ad a szektornak. Joggal teszi ezt, a magas kamatkörnyezet kifulladása után ugyanis ismét tulajdonosi értéket fog rombolni a szektor, vagyis megtérülése elmaradhat a tőkeköltségtől. Hogy mégis miként tud kitörni egy bank ebből a csapdából, természetesen arra is van néhány jó ötlete a globális tanácsadócégnek.
Az összességében még mindig kedvezőnek mondható piaci hangulat, az ügyfélszámlák bővülése és a friss pénzek bevonzása a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyonra is pozitívan hatott. A Portfolio friss, Privátbanki Felmérése szerint szeptember végén a magyar gazdagok számlája új mérföldkövet tudhat maga mögött, a rajtuk lévő vagyon megközelítette a 11 ezermilliárd forintot. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, de voltak helycserék is a legnagyobb szolgáltatók sorában. Új szereplőként jött be mostani felmérésünkben az Apelso Wealth Management, amelynek egy főre jutó vagyonállománya egyből a második legmagasabb lett a listán.
A koronavírus járvány kitörése óta tart a gazdaságban a bizonytalanság kora, ez a 34 éves magyar piacgazdaság harmadik nagy válsága. Az 1500 válaszra épülő kérdőíves vizsgálatunk szerint több vállalkozás helyzete javult, mint amennyié romlott az elmúlt négy év alatt. Háromszor annyi cég várja helyzete javulását a jövőtől, mint ahányan pesszimisták. Úgy tűnik válságálóbb gazdaságunk, mint korábban volt.
Egyedi műtéti technika fűződik a nevéhez, Frankfurtban felépítette saját magánklinikáját, amit 20 év után értékesített az egyik legnevesebb elit magánkórház-hálózat számára. Műtött Bundesliga-focistákat, válogatott sportolókat, politikusokat, polgármestereket, kormánytagokat Németországban, és rendszeresen érkeztek hozzá továbbképzés céljából orvosok, például a Semmelweis Egyetemről. Kovács György professzorról beszélünk, aki nemrégiben úgy döntött, hogy Magyarországra költözik, ahol a TrifonLife-nál kötelezte el magát. Döntésének okairól, szakmai pályájáról, új terveiről beszélgettünk vele.
Az elmúlt évtizedben a "szupergazdag" státusz elfogadott mércéje drámaian megemelkedett, az 1990-es évek végi 30 millió dollárról 100 millió dollárra. Ez a centimilliomosoknak nevezett exkluzív klub az elmúlt évtizedben több mint 50%-kal nőtt, és jelenleg világszerte 29 350 olyan személy van, aki 100 millió dollár vagy annál nagyobb likvid befektethető vagyonnal rendelkezik – olvasható a Henley & Partners friss elemzésében.
Korábban már írtunk arról, hogy az osztrákok is elindították saját lakossági állampapír-palettájukat, de akkor még számos korlátozó feltételnek kellett megfelelni ahhoz, hogy külföldiként ottani állampapírt vásárolhassunk. Az osztrák államkincstár azóta könnyített a feltételeken: az eddigi szigorúbb online opció mellett már postai úton is lehet számlát nyitni külföldiként, így mostani cikkünkben gyakorlati szempontból mutatjuk be ennek a folyamatát.
Nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete augusztusban sem, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben a magyar lakosság által tartott befektetési alapok állománya már több mint 1600 milliárd forinttal nőtt idén úgy, hogy az idei eddigi leggyengébb keresleti adatokat produkálta a szektor.
Az összességében még mindig pozitív piaci hangulat a nyugdíjpénztárak jó teljesítményét is megalapozta: az év első kilenc hónapjában több pénztári portfólió is bőven 10% feletti hozamot mutatott fel a tagjainak. A legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni. Mutatjuk a listát.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
A pénzügyi válság óta nem látott Európa akkora határon átnyúló bankfelvásárlást, amekkora az olasz UniCredit és a német Commerzbank fúziójából összejöhet. A piaci manőverek sorozatát igénylő kísérlet mögött a felvásárlások nagymestere, a kontinens egyik legtekintélyesebb befektetési bankára áll: Andrea Orcel, az UniCredit vezérigazgatója (címlapképünkön). Vezényletével az olasz bankcsoport teheti meg az első lépést a szétaprózódott, és ezért globális versenyhátránnyá vált európai bankrendszer piaci integrációja felé. A labda most az EU pénzügyi intézményrendszerének oldalán pattog: a teljes német politikai elittel szembefordulva kellene hitet tennie a tőke szabad áramlása és az egységes(ülő) bankpiac mellett.
Évek óta nem látott érdeklődés övezi a hosszú távú megtakarítási formákat itthon, az MNB statisztikái szerint a TBSZ- és NYESZ-számlák száma és a rajtuk lévő megtakarítás is meglódult. Mindez pont egy olyan időszakban, amikor a kormány épp a hosszú távú megtakarítások egy részét csatornázná át az ingatlanpiacra. Gyűjtésünkből kiderül, hogy egy magyar befektető átlagosan 26 millió forintot tart TBSZ-en, NYESZ-en pedig 3 millió forintot. Előbbit megmagyarázza, hogy több mint 1300 magyar tart 100 millió forintnál is többet TBSZ-számlákon.
Néhány magyar alapnak úgy tűnik, már most sikerült túlszárnyalnia a tavalyi magas hozamokat: a legjobb teljesítmények az év első kilenc hónapjában 20% felett vannak, ami a legtöbb esetben messze veri a magyar állampapírok által az év elején kínált éves kamatokat is. Nagyot mentek eddig idén az abszolút hozamú-, árupiaci- és részvényalapok, míg a tavalyi nagy kedvencnek számító kötvényalapok hozama vélhetően elmarad majd a 2023-as teljesítményektől. A jövőt tekintve érdemes lesz még a vegyes alapokra is figyelni, amelyek között szintén bőven találunk 10% felett teljesítő alapokat.
Kétarcú folyamatok zajlanak a magyar hitelpiacon: a lakossági hitelezés dübörög (csak idén 5,8%-kal nőtt az állomány), a vállalati viszont nagyon gyengén muzsikál (mindössze 0,9%-kal bővült). Lakáshitelből dupla annyit vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalatok viszont halogatják a hitelfelvételt – mutatják az MNB szerdán közzétett adatai.
Új adó élesedett ma: a devizakonverziót is megadóztatja a kormány egy 0,45%-os mértékű kiegészítő tranzakciós illeték formájában. Piaci forrásaink szerint a vállalati tranzakcióknál hamarosan tételesen is megjelenhet ez a legtöbb bank és más szolgáltató díjaiban, de az is jellemző lehet, hogy a vételi és eladási árfolyam különbözetét jelentő spreadet szélesítik ki. A lakossági tranzakciók díjemelését év végéig moratórium korlátozza, de az árfolyamrés tágítása náluk ugyanúgy terítéken van, márpedig az új sarc egy 400 forintos euróárfolyam mellett 3,6 forintos elvonást jelent. Sőt, a valutaváltóknál már az illeték mértékének megfelelő díjemeléssel is találkoztunk. Egyelőre kérdés, hogy a miniszteri ígéretnek megfelelően a középárfolyamon váltó szolgáltatók kapnak-e könnyítést legalább a lakossági devizaváltásokra.
„Nesze semmi, fogd meg jól. Megmutattuk, hogy kell elégetni sok milliárdot a nagy semmire” – értékelte az először idén márciusban megrendezett lakásbiztosítási kampányt biztosítói forrásunk. Fél év távlatából is nehéz vitatkozni vele, hiszen az MNB statisztikái egyelőre ellentmondásosak vagy hiányosak, és vitatható, megérte-e csak a marketingre elkölteniük 2,5 milliárd forintot a szereplőknek. Egy szembetűnő példa a bizonytalanságra: a jegybanki adatok szerint tízszer akkora (136 ezres) szerződésszám-növekedést hozott a kampány időszaka, mint az azt magában foglaló első félév egésze (13 ezer), ami nehezen elképzelhető. 2025 márciusának közeledtével egyre időszerűbb levonni az első kampány tanulságait, efelé haladva igyekszünk most árnyalni a fenti sommás megállapítást.
Akik rendszeresen követik a lakossági állampapírok piacát, megfigyelhették, hogy egyre gyakrabbak a kamatcsökkentésről szóló hírek. Mostanra a megújult MÁP Plusz, a FixMÁP és a Kincstári Takarékjegy kamatát is több lépcsőben visszavágták, és a rossz hírünk az, hogy úgy tűnik, nincs itt a vége. De érdemes még ilyen környezetben állampapírt venni? Megnézzük, mennyi az annyi, és mutatunk egy titkos favoritot, amelyre lehet, hogy sokan még nem is gondolnak.
A magánbiztosítási piac stabil és folyamatosan bővülő tendenciát mutat, a csoportos biztosításokat a munkáltatók által kötött szerződések hajtják - értékelte az aktuális piaci folyamatokat a Portfolio-nak adott interjújában Bara Ágnes, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. nagyvállalati üzletág vezetője. A munkáltatói oldalon egyre fontosabb kiegészítő szolgáltatássá válik a magánegészségügyi ellátáshoz hozzáférést nyújtó biztosítási konstrukció, a vállalat célja ugyanis, hogy minden esetben a legmagasabb színvonalú ellátást kapják a dolgozói, jól felfogott érdeke ugyanis az egészséges munkavállaló. A szakember arról is beszámolt, hogy vannak olyan csoportos egészségbiztosítási szerződések, amelyek akár egynapos műtéteket is finanszíroznak.
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Jó néha olyan összehasonlítást találni, ahol Magyarország nem a legrosszabbak egyike között van. Ilyen a mobillefedettség...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
