Harmincöt év után először nyílt meg egy határállomás a török–örmény határ egy szakaszán, hogy átengedje Örményországból a törökországi földrengés áldozatainak szánt segélyszállítmányt – számolt be róla az Anadolu török állami hírügynökség és egy diplomata.
Január 27-én egy fegyveres férfi hatolt be Azerbajdzsán teheráni nagykövetségére, és halálosan megsebesítette a biztonsági személyzet egy tagját. Bár az iráni hatóságok szerint személyes, és nem politikai okok állnak a háttérben, Azerbajdzsánban sokan azt gyanítják, az incidens a két ország közötti egyre romló viszonnyal függ össze. A viszony romlásához jelentősen hozzájárult, hogy Azerbajdzsán immár nyíltan is fölfedte, hogy milyen szoros viszonyt ápol Irán ősellenségével, Izraellel: január elején ugyanis először nevezett ki Azerbajdzsán nagykövetet a zsidó államba. Eközben Irán egyre szorosabbra fűzi a diplomáciai kapcsolatokat Azerbajdzsán régi ellenfelével, Örményországgal. A két volt szovjet tagköztársaság közötti hegyi-karabahi konfliktus és az izraeli–iráni konfliktus összefonódása veszélyes gyúelegyet képezhet a Közel-Kelet és a Dél-Kaukázus térségében.
Továbbra is nagyon feszült a helyzet a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de zömmel örmények lakta Hegyi-Karabahban, ahol magukat környezetvédelmi aktivistáknak nevező azeriek zárták el az Örményországból a konfliktusrégióba vezető egyetlen utat, a Lacini-folyosót. Jereván már „etnikai tisztogatás” szándékáról beszél, és a humanitárius helyzet valóban egyre súlyosabb a térségben. Bár Örményország többször fölszólította a vele hivatalosan szövetséges Oroszországot – amely katonáinak elvileg a békét kellene szavatolnia a területen –, hogy segítsen a folyosó megnyitásában, december közepe óta Moszkva is csak felszólításokig jutott, Baku pedig hallgat és nem tesz semmit. Egyre több jel utal arra, hogy a Kremlnek valójában a feszültség fönnmaradása az érdeke, miközben fölsejlik a háttérben egy titokzatos örmény-orosz oligarcha is, aki nemrég költözött Hegyi-Karabahba, és már miniszteri pozíciót is kapott a szakadár államban.
A kereskedők Törökországot, Kazahsztánt és Örményországot használják az Oroszországra kivetett európai uniós szankciók megkerülésére - közölte Krisjanis Karins lett miniszterelnök pénteken.
Abszurdak azok a jereváni kijelentések, amelyek szerint Oroszország fenyegetést jelent Örményország biztonságára, az orosz katonai jelenét megszüntetése ebben az országban pedig kockázatokkal jár - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki tájékoztatóján.
Oroszország csütörtökön kijelentette, Örményországot tartja a felelősnek azért, hogy a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régió ügyében megszakadtak az Azerbajdzsánnal folytatott tárgyalások. Örményország azt követeli Moszkvától, fegyveres erővel törje le az azeriek blokádját Hegyi-Karabahban, Oroszország viszont tárgyalásos módon rendezné a kialakult helyzetet. Az újabb konfliktus a szövetséges Moszkva és Jereván közötti súrlódások legújabb jele - írta meg a Reuters.
Az örmény védelmi minisztérium arról tájékoztatta a több szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSZSZ), hogy „nem célszerű” idén a kaukázusi országban a védelmi szövetség hadgyakorlatát megtartani – közölte kedden Nikol Pasinján örmény miniszterelnök jereváni sajtóértekezletén.
Megbékélésre szólította fel Örményországot és Azerbajdzsánt pénteken Moszkvában az orosz külügyminiszter, azeri kollégájával tartott találkozóján. A külügyminiszteri értekezletre, amelyen a hegyi-karabahi helyzetet vitatták meg, meghívást kapott az örmény külügyminisztérium vezetője, Ararat Mirzoján is, de Jereván az Azerbajdzsán területén található, többségében örmények lakta szakadár beékelődésben kialakult újabb válság miatt lemondta a részvételt.
Jereván nem vesz részt az orosz, az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium péntekre tervezett háromoldalú tárgyalásán, amelyen a karabahi békeszerződés előkészítését vitatnák meg - írta csütörtökön internetes oldalán a moszkvai külügyminisztériumra hivatkozva a Kommerszant című orosz lap.
Aggodalmát fejezte ki a Dél-Kaukázusban kialakult humanitárius helyzetért Ferenc pápa, aki a háború leállítását sürgette Ukrajnában a Szent Péter téren mondott beszédében advent utolsó vasárnapján.
Baku hangosan kritizálja a Hegyi-Karabahban szolgálatot teljesítő orosz békefenntartókat, és napi szinten javítja ki az orosz védelmi minisztériumot, amiért az az örmény helységneveket használja az azeriek helyett Azerbajdzsán szakadár tartományában – írja az Eurasianet.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap kijelentette, hogy mindig is voltak és lesznek is kísérletek az orosz vezetésű biztonsági szövetség felbomlasztására, de ragaszkodott ahhoz, hogy a szövetség iránt továbbra is nagy igény mutatkozik - írta meg a Reuters.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kétségbe vonta az Oroszország vezette katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) hatékonyságát a szervezet szerdai csúcstalálkozóján tartott nyitóbeszédében – írja a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán az örmény fővárosba, Jerevánba érkezett, hogy részt vegyen a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) csúcstalálkozóján.
Az örmény védelmi minisztérium számolt be arról, hogy országuk haderejének egyik tisztje azeri lövések következtében sebesült meg az azerbajdzsáni határon - írja az orosz RIA Novoszty. Jóllehet a felek orosz kezdeményezésre 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek az összetűzések, legutóbb szeptemberben került sor katonák halálával járó összecsapásokra.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti feszültség enyhítéséről, amerikai közvetítéssel egyeztetett helyi idő szerint hétfőn a két kaukázusi ország külügyminisztere Washingtonban, nem sokkal azután, hogy az örmény–azeri határról újabb összecsapásokat jelentettek.
Az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett szállt síkra a hétfőn Szocsiban kiadott közös nyilatkozatában Vlagyimir Putyin orosz elnök, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő.
Miközben a nyolc hónapja zajló orosz-ukrán háború lezárása kérdéses, hogy mikor jön el, egy másik, régebb óta húzódó konfliktus lezárását sürgette személyes tárgyalásai során Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a hegyi-karabahi konfliktus rendezése érdekében mindkét ország vezetőjét bő két-két órás tárgyaláson fogadta hétfőn Szocsiban, hogy így mozdítsa elő a rendezést és ki is mondta, hogy le kell zárni az említett konfliktust. A tervek szerint a kétoldalú tárgyalásokat egy hármas csúcstalálkozó követi majd a fekete-tengeri városban.
Az azeri állami televízió hírműsorában szokatlanul nyíltan nyilatkoztak az elmúlt hónapok orosz külpolitikájáról: nyíltan agresszornak, megszállónak, és háborús bűnösnek titulálták Moszkvát azért, mert megtámadta Ukrajnát.
Irán háromnapos hadgyakorlatot tartott az Azerbajdzsánnal közös határa közelében. Bár Teherán hangsúlyozta, hogy csak rutinműveletről van szó, az esemény mögött nagyon szövevényes geopolitikai játszma sejlik föl, melyben része van az Azerbajdzsán és Örményország Hegyi-Karabah miatti évtizedes konfliktusának, Izrael és Irán halálos ellenségeskedésének és nem utolsósorban egy jobbára titkos kapcsolatnak Izrael és Azerbajdzsán között. Igazán veszélyes lőporos hordó körvonalai rajzolódnak ki a Dél-Kaukázus és a Közel-Kelet térségében, ami a régió lángra lobbanásával is fenyegethet.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
