A kormány szeretne segíteni azoknak a volt magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akiknek az adatai hibásan szerepelnek a pénztárak nyilvántartásában, ezért - valószínűleg november végéig - meghosszabbítják a reálhozamok kifizetésének határidejét - jelentette be a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott pénteken Budapesten sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.
Határidőre befejezte a reálhozamok átutalásának elindítását az összes magánnyugdíjpénztár, most már a pénzügyi közvetítő rendszeren múlik, mikor juthatnak hozzá pénzükhöz az érintettek. A Stabilitás Pénztárszövetség tagjai azoknak is időben újrautaltak, akik hibás adataikat 2011. május 31-e után módosították, noha - a pénztárak többszöri kérése ellenére - ezzel kapcsolatban a mai napig nem született meg a vonatkozó jogszabály módosítása. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.
Egyre több pertársaság alakul az interneten a közösségi oldalakon, a feldühödött egykori ügyfelek magánnyugdíjpénztáraikat citálnák bíróság elé még pedig az alacsony vagy 0 forintos reálhozamuk miatt - írja a Privátbankár. A panaszok nem szűnnek, a PSZÁF fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított több kassza ellen.
Az év elején közel 3 millió nyugdíjpénztártag döntött úgy, hogy visszalép az állami pillérbe, a többségük pedig reálhozamot is kapott vagy kap a jövőben. Több felmérés is megjelent az utóbbi időben, hogy ki mire költi a reálhozamot, ennek kapcsán úgy gondoltuk, hogy mi is végzünk egy gyors felmérést, hogy az olvasóink mekkora pénzt kaptak készhez, és azt milyen formában kívánják felhasználni. Több mint 3000-en válaszoltak, az összesítésből kiderül, hogy az olvasók 40 százaléka 150 ezer forint feletti összeget kapott készhez, a többség viszont inkább feléli a pénz, mintsem megtakarítja.
Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén sem született döntés a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos határozattervezet ügyében - közölte Sereg András, a testület sajtófőnöke az MTI érdeklődésére kedd délután.
Az állami rendszert választó volt pénztártagok a reálhozamokat és a tagdíj-kiegészítést jobb esetben már megkapták, vagy meg fogják kapni a következő két hétben. Ennek kapcsán arról kérdezzük olvasóinkat, hogy mihez kezdenek a több tízezer vagy százezer forintos összegekkel.
Reggel 9 órakor kezdődött az alkotmánybíróság ülése, ami az origo értesülései szerint kora délután döntés nélkül érhet véget. A taláros testülethez közel álló információforrások szerint nagyobb a valószínűsége, hogy a testület a nyugdíjpénztárban maradók kiszerződéséről csak később döntsön, amikor már az Ab kiegészül 4 új taggal.
A Nemzeti Rehabilitációs Hivatal több gyanús esetet is talált a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatánál, a vizsgálat igaz még tart, azonban 1500 esetből 130 esetben rendkívüli eljárást indítottak meg - írja a Magyar Nemzet. A korábbi rokkantnyugdíjasok visszavezetési a munkaerőpiacra viszont nem egyszerű, hiszen az emberek többsége 46-64 év közötti, a legtöbbjük olyan régióban él, ahol a foglalkoztatási körülmények a legrosszabbak az országban.
Augusztus 29-én, hétfőn ül össze először a nyári szünet után az Alkotmánybíróság, amely napirendjén szerepel a magánnyugdíjpénztár-ügy - írja az MTI. A testület már július 12-én már megtárgyalta a határozattervezetet, viszont akkor még nem jutottak végső elhatározásra.
A lakosság nagy része hiteltörlesztésre fordítja a megtakarított pénzét, az Aviva kutatásából kiderül, hogy a családok több mint fele kevesebbet tud félretenni, mint 5 évvel ezelőtt. A jelenlegi helyzetben megnő a hosszú távú öngondoskodás jelentősége, amely nélkül a 15-20 év múlva nyugdíjba vonulók nehéz helyzetbe kerülnek. A továbbiakban az Aviva sajtóközleményét tesszük közzé.
Végleges alkotmánybírósági döntés még nem született, azonban egy kiszivárgott határozattervezet szerint a taláros testület a pénztártagok érdekeit szem előtt tartva akár meg is szüntetheti a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer eltörlésekor kialakult diszkriminatív helyzetet. A kormány nagyon bízott abban, hogy át fog menni a nyugdíjtörvény, viszont még ha nem is történne így, számos eszköz közül válogathatnak. A legfőbb kérdés, hogy a kormány milyen gyorsan hajlandó a vereséget beismerni. Ha ezt viszonylag gyorsan megteszi, akkor a pénztártagok visszakaphatják a teljes jogosultságukat, ha viszont nem, akkor egy hosszabb jogvitába is belefuthatunk, aminek a végén még bármi megtörténhet. A legtisztább megoldás az lenne, ha világosan kimondaná a kormány, hogy az állami pillér mellett egyetlen önkéntes ág van, ezzel párhuzamosan pedig egy komplett öngondoskodási csomagot tenne le az asztalra.
Ha a Széll Kálmán-tervben foglalt vállalásait be akarja tartani a kormány, akkor nagyon gyorsan el kellene indítani a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát. Az origo információ szerint viszont a rehabilitációs hivatal számára ismeretlen a menetrend, a háziorvosokkal pedig senki sem egyeztetett. Mintegy 220 embert érintene a felülvizsgálat, azonban az idő már annyira rövid, hogy nagy valószínűséggel a kormány ki fog futni a 2012 eleji határidőből.
Üdvözli a Stabilitás Pénztárszövetség a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi állásfoglalását, amelyben felszólítja a pénztárakat, hogy a hibás adatokkal rendelkező pénztártagok esetében a 2011. augusztus 31-ig ismét utalják ki a reálhozamokat. Ennek azonban fontos feltétele, hogy a Magyar Posta ne tartsa vissza 2011. szeptember 16-ig az elakadt utalásokat, ennek hiányában ugyanis a pénztárak nem tudják határidőn belül teljesíteni a minisztérium felszólítását.
A lengyel kormánykoalíció egyik tagja, a munkaügyi miniszter szerint a nyugdíjalapokat meg kell szüntetni, hiszen a pánikszerű részvénypiaci zuhanások is azt bizonyítják, hogy nagyobb biztonságban van az államnál a járulékbefizetés - írja a Napi Gazdaság. Az MTI tudósítása szerint viszont a nagyobbik kormánypárt úgy véli nem kell államosítástól tartani, hiszen a szükséges intézkedéseket, a járulékok átcsoportosítását már korábban meglépték. Ettől függetlenül a lengyel lapok arra figyelmeztetnek, hogy még bármi megtörténhet, és ha a helyzet úgy kívánja, a nyugdíjalapok sem kerülhetik el az államosítást.
Már hetek óta tud a kormány arról az alkotmánybírósági határozattervezetről, amely megsemmisítené a nyugdíjpénztártagok kiszerződését az állami nyugdíjból - írja az origo. A válaszlépés kidolgozásához azonban még nem kezdtek hozzá, ugyanis korábban azt hitték a kormányoldalon, hogy át fog menni a törvény az alkotmánybíróságon, hiszen azt jogászok többször is átnézték.
Az origo információi szerint megszületett egy alkotmánybírósági határozattervezet, amely kimondja, hogy a nyugdíjpénztárakban maradók számára is meg kell adni az állami nyugdíjat, tehát a korábban törvényben kimondott kiszerződésük semmis. Hangsúlyozzák azonban azt is, hogy egyelőre végleges döntés nem született a kérdésben, informátorok szerint a határozat végső tartalmát nagyban befolyásolja, hogy a testület milyen összetételben fogja azt elfogadni.
A pénzügyi sokkok hatására erősödhet a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága, ahogy az 2008 után Európa legtöbb országában tapasztalható volt. A belföldi kereslet belátható időn belüli élénkülésére azonban nem számít a Pioneer Alapkezelő a 230 milliárd forint összegű reálhozam-kifizetés ellenére sem. Számolni lehet ugyanakkor azzal, hogy a svájci frank drasztikus erősödése ellenére elmarad a fogyasztás csökkenése, mert a rendkívüli jövedelem fedezheti a törlesztés megnövekedett terhét a tartalékokkal nem rendelkező adósoknál. A következőkben a Pioneer Alapkezelő sajtóközleményét tesszük közzé.
A világ számos országában láthatunk állami vagyonalapokat, amelyeket a gazdagabb országok azért hoztak létre, hogy az országot megvédjék a külső kockázatok ellen, amilyen például az exportfüggőség. Látszólag a magyar állam is egy ilyen alap felállításával próbálkozott meg, amikor a nyugdíjvagyont magához vonta. A rideg valóság viszont az, hogy az alap tiszavirág életű lesz, már az összes benne lévő pénznek megvan a helye, hosszabb távú megtakarítás abból nem lesz. Pedig nemzetközi szinten épp az a cél, hogy egy olyan puffert építsenek fel, ami később segítségére lesz a kormányoknak. Sajnos el kell fogadni azt a tényt, hogy mi csak hitelből tudunk tovább nyújtózkodni, mint ahogy a takarónk ér, egy nemzetközi szabványoknak megfelelő alapunk pedig vélhetően sohasem lesz.
Idén egyetlen hónapban, júliusban 52 300 időjárás okozta kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz. A legtöbb káresemény a viharok, illetve a villámcsapások miatt következett be - tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Függetlenül a globális gazdasági krízistől egyes autómodellek ára évről évre csak emelkedik, írja a Wirtschaftsblatt. Ezek azonban nem hagyományos típusok, csupán a különleges oldtimerek és youngtimerek tartják jól az árukat.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint...
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
