Épületek energetikai korszerűsítésére ad pénzt az EU
Újabb 97 millió eurót bocsát az Európai Bizottság az ELENA program rendelkezésére, amellyel lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítését kívánják támogatni.
Újabb 97 millió eurót bocsát az Európai Bizottság az ELENA program rendelkezésére, amellyel lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítését kívánják támogatni.
Épületgépészeti, hűtési, fűtési megoldásokat támogató termékekkel, szolgáltatásokkal egészül ki az Elmű-ÉMÁSZ által nyújtott megoldások sora a Klima és Hűtéchnológia Tervező, Szerelő és Kereskedelmi Kft. megszerzésével.
Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektor vállalkozásait, amelyek ezzel együtt pozitívan ítélik meg helyzetüket. A cégek a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése szerint a legnagyobb problémának a piac és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát tartják, amelyre egyértelmű, hosszú távú, tervezhető szabályozókat és támogatási struktúrát javasolnak. A szektor szerint a komplex épületenergetikai korszerűsítések támogatása azért is fontos lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy megtérülési idejük húsz év fölé emelkedhetett a jelenlegi rezsiköltségek tükrében.
A világ 19 nagyvárosának vezetői ígéretet tettek arra, hogy 2050-ig a városok minden épületét karbonsemlegessé teszik, hogy a klímaváltozás mértékét csökkentsék. A szén-dioxid-kibocsátást a lehető legkisebbre csökkentik, a maradékot pedig ellentételezik.
Jövő szerdán újranyílik egy olyan vállalkozói energiahatékonysági uniós pályázat 81 milliárd forintos szabad kerettel, amelyet a nyáron a túl szigorú szabályrendszer és a gyenge érdeklődés miatt felfüggesztettek, hogy átdolgozzák. Ez egy kombinált hiteltermék, azaz az ingyenpénznek mondott vissza nem térítendő támogatás mellett hitelt is fel kell venni legfeljebb 2%-os fix kamattal, de például napelem telepítésével ennek költsége bizonyára könnyen kitermelhető. Ennek a közép-magyarországi régióra érvényes "párja" is rövidesen újranyílhat a cégek számára többmilliárdos szabad kerettel. Sőt, egy újabb, 52,5 milliárd forintos keretösszegű, kizárólag ingyenpénzt kínáló, vállalkozói energiahatékonysági pályázat társadalmi egyeztetése is elindult. Utóbbi várhatóan azt követően nyílik majd meg január közepétől, hogy a 81 milliárdos szabad keretösszegű pályázatot bezárják.
A Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet (NFSI) Nonprofit Kft. nettó 200 milliárd forint keretösszegű közbeszerzési eljárása lezárult - derült ki a közbeszerzési tájékoztatóból. A tendert a West Hungária Bau Kft., a ZÁÉV Építőipar i Zrt., illetve egy konzorcium: Dél-Konstrukt Zrt. és Zeron Befektetési Zrt. nyerték el.
Várhatóan hat ponton változtatnák meg a korábban már kiírt, de gyenge pályázói érdeklődést generáló két megújuló energiás kombinált hiteles uniós pályázatot - jelezte a Miniszterelnökség a Világgazdaságnak. A könnyítésre azért van szükség, mert az összesen 103 milliárd forintos keretnek csak a tizedére érkezett eddig igény, ezért július 20-án mindkettőt felfüggesztette az illetékes hatóság az átdolgozás érdekében.
Egymilliárd forintból, európai uniós forrásból és a magyar állam támogatásával korszerűsítik Budapest Főváros Kormányhivatalának tizenhárom épületét.
Még a tavaly kiírt, 420 milliárdos tömbösített vízügyi keretközbeszerzésnél is nagyobb, nettó 500 milliárd forintos nyílt eljárást írt ki február végén a nemzeti fejlesztési tárca egyik háttérintézménye épületenergetikai és egyéb beruházási munkákra - írja a napi.hu. A közbeszerzésre március végéig lehet jelentkezni és a három majdani nyertes cég pozícióit lényegében bebetonoznák a következő 4 évre, igaz a később pontosan megjelölt munkákra majd újra és újra versenyezniük kell. Ellenzéki képviselők máris bejelentést tettek az EU Csalás Elleni Hivatalánál, mert visszaélésre gyanakodnak.
Jelenleg egyetlen európai uniós tagállam sem tekinthető teljes mértékben felkészültnek az okos épületek jelentette előnyök kiaknázására - áll a brüsszeli székhelyű BPIE (Buildings Performance Institute Europe) kutatóintézet jelentésében ("Készen áll-e Európa az okos épületek forradalmára?"). Az egyes országok ugyanakkor jelentősen eltérő képet mutatnak: míg több állam érdemi előrelépést tudott elérni az egyes részterületeken, mások - így Magyarország is - igencsak lassan kapcsolnak.
Ma reggel 8 órától lehet elektronikusan pályázni az Otthon Melege Program vissza nem térítendő 5 milliárd forintos támogatására, amely családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésre szól. A támogatás mértéke az elszámolható költségek 55 százaléka, de maximum 2,5 millió forint lehet.
Megjelent a Költségvetési szervek épületenergetikai fejlesztéseit támogató felhívás, melynek keretösszege 10 milliárd forint. A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 50 millió Ft - 250 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesítik. A pályázat ösztönzi az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását és elősegíti a környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. A pályázatra közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó fekvőbeteg ellátó költségvetési szervek, belügyi szervek, illetve alap és középfokú állami oktatási intézmények adhatják be támogatási kérelmüket. Magyarország területén megvalósuló projekteket támogatnak.
Megjelent ma a Pályázatos épületenergetikai felhívás, mely a közép-magyarországi régió települési önkormányzatai számára összesen 10 milliárd forintos keretösszeget biztosít. Mindössze 200 helyi önkormányzat kaphat majd támogatást az energiahatékonysági fejlesztéséire. Az energetikai tanúsítványnak tartalmaznia kell a fejlesztés előtti és fejlesztés utáni állapotra vonatkozó számításokat, melyeket egy szakértőnek kell elvégeznie. A projekt fenntartási időszaka 5 évig tart. Tegnap összesen 90 milliárd forintos keretösszeggel a TOP keretében jelentek meg energetikai korszerűsítési pályázatok:
A magyar állam után a második legnagyobb intézményfenntartók a magyarországi történelmi egyházak, így intézkedési terv készül arra, hogy az "EU-s forráselosztás intézményrendszerébe hogyan tudnak bekapcsolódni az egyházak" - többek között ezt jelezte a mai Kormányinfó tájékoztató keretében Lázár János.
"Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat." - többek között ezzel indokolta a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János azt, hogy végülis miért nem lesznek vissza nem térítendő források a lakossági energiahatékonysági pályázatokra.
Ami le van írva a Partnerségi Megállapodásban az energiahatékonysági források esetében, az úgy van, vagyis közvetlen támogatásként vissza nem térítendő támogatást nem lehet nyújtani a lakossági energiahatékonysági projektekre - hangsúlyozta újra álláspontját Lázár János a mai Kormányinfón. A válasz közvetlen előzménye, hogy a MEHI hivatalos választ kapott Brüsszeltől arra, hogy igenis lenne vissza nem térítendő támogatás a lakossági energiahatékonysági pályázatokra, hiszen ezt a tervet adta le a kormány a Partnerségi Megállapodásban és az Operatív Programokban Brüsszelnek, amely anyagokat az Európai Bizottság el is fogadta. Közben gyorsan megnéztük, hogy mi van a Lázár által említett Partnerségi Megállapodásban és abban továbbra is az van, hogy vissza nem térítendő forrásokat szánt a kormány a magántulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítésére is.
Nemcsak a Magyar Energiahatékonysági Intézet fogadta megdöbbenéssel a Miniszterelnökség mai nyilatkozatát arról, hogy "Brüsszel nem ad pénzt lakossági energetikai felújításra", hanem Brüsszelben sem értik, hogy mi az állítás háttere, hiszen a Bizottság által elfogadott Operatív Programokból kirajzolódik a forrás ezen pályázatokra is. Utóbbi reakciót a Portfolio Brüsszelben kapta egy névtelenséget kérő, magasrangú EU-forrástól, aki azt ígérte: részletesebben is utánanéz a témának. Amint ennek eredményét megkapjuk, természetesen azonnal beszámolunk róla.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenségének adott hangot, az Energiaklub pedig "óriási nemzetstratégiai hiba" elkövetésének veszélyére hívta fel a figyelmet azzal kapcsolatban, hogy Lázár János azt jelentette be tegnap a Portfolio konferenciáján, hogy "Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz". Mindkét szervezet arra figyelmeztet, hogy az állami mellett a lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési kereteket is beleírtuk az Európai Bizottság által már elfogadott operatív programokba, illetve a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rögzítette ezen cél fontosságát, hiszen sokkal több energiát használnak el a lakóépületek, mint a közintézmények.
Bár a fejlesztési tárca a 150 milliárdos uniós finanszírozású családi ház felújítási program kapcsán a minap akár 3 millió ház megújulását is említette, ennél 400 ezerrel eleve kevesebb családi ház van az országban. Lényegesebb gond lehet azonban az, hogy az említett forrás még akkor is korlátozottnak tűnik, ha a meglévő ingatlanállományból csak azzal a résszel számolunk, amelyet egyáltalán érdemes felújítani. Kiderül, hogy egy komplex felújításra különböző forgatókönyvek mentén mindössze néhány százezer forint lenne, miközben ennek sokszorosába kerülnének a pályázat kapcsán említett felújítások költségei. Így viszont nem jön ki a jelzett 40% körüli uniós támogatási hányad sem, sőt a beruházási költségnek csak a töredéke adódik. Ebből az adódik, hogy 2020-ig legfeljebb néhány 100-200 ezer családi ház felújítására lesz EU-pénz és éppen ez köszön vissza egy februárban elfogadott kormányzati stratégiában is.
A múlt heti jelzéssel összhangban jövő tavasszal indul az az uniós pályázat, ami a korszerűtlen családi házak energiahatékonysági felújítását segíti elő, ma pedig azt is bejelentették, hogy összesen 150 milliárd forintos keretösszeg áll majd erre a célra rendelkezésre. A múlt heti jelzés szerint rövidesen a nagyobb panel- és társasházakkal indul az épületenergetikai pályázatok sorozata, majd tavasszal a családi házakkal folytatódik. Közben jelenleg is nyitott a minisztériumok és kormányhivatalok energetikai felújításának előkészítését szolgáló pályázat.
Egyszerűbbé, átláthatóbbá, olcsóbbá válnak a bankszámlák a jegybank szerint.
Fókuszban az okos energiamenedzsment.
Az AfD a felmérésekben beérte a kormányra készülő CDU/CSU-t.
Simon Johnson Oroszországgal szemben vezetne be átfogó vámokat.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
