Napelemeket telepítenek a kormányhivatalokra
Egymilliárd forintból, európai uniós forrásból és a magyar állam támogatásával korszerűsítik Budapest Főváros Kormányhivatalának tizenhárom épületét.
Egymilliárd forintból, európai uniós forrásból és a magyar állam támogatásával korszerűsítik Budapest Főváros Kormányhivatalának tizenhárom épületét.
Még a tavaly kiírt, 420 milliárdos tömbösített vízügyi keretközbeszerzésnél is nagyobb, nettó 500 milliárd forintos nyílt eljárást írt ki február végén a nemzeti fejlesztési tárca egyik háttérintézménye épületenergetikai és egyéb beruházási munkákra - írja a napi.hu. A közbeszerzésre március végéig lehet jelentkezni és a három majdani nyertes cég pozícióit lényegében bebetonoznák a következő 4 évre, igaz a később pontosan megjelölt munkákra majd újra és újra versenyezniük kell. Ellenzéki képviselők máris bejelentést tettek az EU Csalás Elleni Hivatalánál, mert visszaélésre gyanakodnak.
Jelenleg egyetlen európai uniós tagállam sem tekinthető teljes mértékben felkészültnek az okos épületek jelentette előnyök kiaknázására - áll a brüsszeli székhelyű BPIE (Buildings Performance Institute Europe) kutatóintézet jelentésében ("Készen áll-e Európa az okos épületek forradalmára?"). Az egyes országok ugyanakkor jelentősen eltérő képet mutatnak: míg több állam érdemi előrelépést tudott elérni az egyes részterületeken, mások - így Magyarország is - igencsak lassan kapcsolnak.
Ma reggel 8 órától lehet elektronikusan pályázni az Otthon Melege Program vissza nem térítendő 5 milliárd forintos támogatására, amely családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésre szól. A támogatás mértéke az elszámolható költségek 55 százaléka, de maximum 2,5 millió forint lehet.
Megjelent a Költségvetési szervek épületenergetikai fejlesztéseit támogató felhívás, melynek keretösszege 10 milliárd forint. A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 50 millió Ft - 250 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesítik. A pályázat ösztönzi az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását és elősegíti a környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. A pályázatra közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó fekvőbeteg ellátó költségvetési szervek, belügyi szervek, illetve alap és középfokú állami oktatási intézmények adhatják be támogatási kérelmüket. Magyarország területén megvalósuló projekteket támogatnak.
Megjelent ma a Pályázatos épületenergetikai felhívás, mely a közép-magyarországi régió települési önkormányzatai számára összesen 10 milliárd forintos keretösszeget biztosít. Mindössze 200 helyi önkormányzat kaphat majd támogatást az energiahatékonysági fejlesztéséire. Az energetikai tanúsítványnak tartalmaznia kell a fejlesztés előtti és fejlesztés utáni állapotra vonatkozó számításokat, melyeket egy szakértőnek kell elvégeznie. A projekt fenntartási időszaka 5 évig tart. Tegnap összesen 90 milliárd forintos keretösszeggel a TOP keretében jelentek meg energetikai korszerűsítési pályázatok:
A magyar állam után a második legnagyobb intézményfenntartók a magyarországi történelmi egyházak, így intézkedési terv készül arra, hogy az "EU-s forráselosztás intézményrendszerébe hogyan tudnak bekapcsolódni az egyházak" - többek között ezt jelezte a mai Kormányinfó tájékoztató keretében Lázár János.
"Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat." - többek között ezzel indokolta a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János azt, hogy végülis miért nem lesznek vissza nem térítendő források a lakossági energiahatékonysági pályázatokra.
Ami le van írva a Partnerségi Megállapodásban az energiahatékonysági források esetében, az úgy van, vagyis közvetlen támogatásként vissza nem térítendő támogatást nem lehet nyújtani a lakossági energiahatékonysági projektekre - hangsúlyozta újra álláspontját Lázár János a mai Kormányinfón. A válasz közvetlen előzménye, hogy a MEHI hivatalos választ kapott Brüsszeltől arra, hogy igenis lenne vissza nem térítendő támogatás a lakossági energiahatékonysági pályázatokra, hiszen ezt a tervet adta le a kormány a Partnerségi Megállapodásban és az Operatív Programokban Brüsszelnek, amely anyagokat az Európai Bizottság el is fogadta. Közben gyorsan megnéztük, hogy mi van a Lázár által említett Partnerségi Megállapodásban és abban továbbra is az van, hogy vissza nem térítendő forrásokat szánt a kormány a magántulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítésére is.
Nemcsak a Magyar Energiahatékonysági Intézet fogadta megdöbbenéssel a Miniszterelnökség mai nyilatkozatát arról, hogy "Brüsszel nem ad pénzt lakossági energetikai felújításra", hanem Brüsszelben sem értik, hogy mi az állítás háttere, hiszen a Bizottság által elfogadott Operatív Programokból kirajzolódik a forrás ezen pályázatokra is. Utóbbi reakciót a Portfolio Brüsszelben kapta egy névtelenséget kérő, magasrangú EU-forrástól, aki azt ígérte: részletesebben is utánanéz a témának. Amint ennek eredményét megkapjuk, természetesen azonnal beszámolunk róla.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenségének adott hangot, az Energiaklub pedig "óriási nemzetstratégiai hiba" elkövetésének veszélyére hívta fel a figyelmet azzal kapcsolatban, hogy Lázár János azt jelentette be tegnap a Portfolio konferenciáján, hogy "Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz". Mindkét szervezet arra figyelmeztet, hogy az állami mellett a lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési kereteket is beleírtuk az Európai Bizottság által már elfogadott operatív programokba, illetve a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rögzítette ezen cél fontosságát, hiszen sokkal több energiát használnak el a lakóépületek, mint a közintézmények.
Bár a fejlesztési tárca a 150 milliárdos uniós finanszírozású családi ház felújítási program kapcsán a minap akár 3 millió ház megújulását is említette, ennél 400 ezerrel eleve kevesebb családi ház van az országban. Lényegesebb gond lehet azonban az, hogy az említett forrás még akkor is korlátozottnak tűnik, ha a meglévő ingatlanállományból csak azzal a résszel számolunk, amelyet egyáltalán érdemes felújítani. Kiderül, hogy egy komplex felújításra különböző forgatókönyvek mentén mindössze néhány százezer forint lenne, miközben ennek sokszorosába kerülnének a pályázat kapcsán említett felújítások költségei. Így viszont nem jön ki a jelzett 40% körüli uniós támogatási hányad sem, sőt a beruházási költségnek csak a töredéke adódik. Ebből az adódik, hogy 2020-ig legfeljebb néhány 100-200 ezer családi ház felújítására lesz EU-pénz és éppen ez köszön vissza egy februárban elfogadott kormányzati stratégiában is.
A múlt heti jelzéssel összhangban jövő tavasszal indul az az uniós pályázat, ami a korszerűtlen családi házak energiahatékonysági felújítását segíti elő, ma pedig azt is bejelentették, hogy összesen 150 milliárd forintos keretösszeg áll majd erre a célra rendelkezésre. A múlt heti jelzés szerint rövidesen a nagyobb panel- és társasházakkal indul az épületenergetikai pályázatok sorozata, majd tavasszal a családi házakkal folytatódik. Közben jelenleg is nyitott a minisztériumok és kormányhivatalok energetikai felújításának előkészítését szolgáló pályázat.
A lassú, akadozó forráslehívás miatt a kormány úgy döntött, hogy összesen 70 milliárd forintot átcsoportosít energiahatékonysági projektek megvalósítására a 2007-2013-as időszak fejlesztési pénzeiből, azaz fél év alatt hirtelen nagyon sok pénzt kell erre a célra elkölteni - derül ki a minap közzétett Magyar Közlönyből. Az időkényszer, azaz a pénzek gyors elköltésének szükségessége miatt arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a középületek energiafelhasználásának csökkentésére, valamint az önkormányzati közvilágítási rendszerek energiafelhasználásának mérséklésére mehetnek el a pénzek.
Ma megjelent a Széchenyi 2020 keretében megjelent a "Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése" című (KEOP-2015-5.7.0 kódszámú) kiemelt felhívás, amely kapcsán július 1-ig lehet pályázni a 9 milliárd forintos keretösszegre.
Múlt hétfőn, január 26-án újranyitották, de február 6-i határnappal már fel is függesztik a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését célzó pályázati felhívást - derül ki a palyazat.gov.hu közleményéből. A többi, január végén kibővített korábbi (siker)pályázat esetleges keretkimerüléséről egyelőre nincs információ.
Jövő hétfőtől lesznek elérhetőek a kormány új lakossági energiahatékonysági pályázatai, amelyek keretében összesen 2,72 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre három különböző pályázatból - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára egy mai sajtótájékoztatón.
A háztartási gépek cseréjét, a családi házak és társasházi épületek megújuló energiával történő ellátását, a külső épületburok szigeteléséit - beleértve a nyílászárók cseréjét is - támogatják azok a pályázatok, amelyek várhatóan még szeptemberben megjelennek és összesen 2,7 milliárd forintos keretösszeget jelentenek - többek között erről beszélt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes helyettes államtitkára a minap.
Órákkal azután, hogy Orbán Viktor kormányfő, illetve José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aláírta a 2014-2020-as fejlesztési ciklus meghatározó dokumentumát, kiírta társadalmi egyeztetésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a következő másfél évtized egyik meghatározó jelentőségű nemzetgazdasági stratégiai anyagát, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát és az ehhez tartozó környezeti vizsgálati jelentést. Az anyagokat a tárca az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. koordinálásában létrehozott szakértői kör bevonásával készítette el, és mától egy hónapon át van lehetőség hozzászólni az anyaghoz a társadalmi egyeztetés keretében. A Partnerségi Megállapodás aláírásáról szóló beszámolónk:
Jövőre ismét támogatáshoz juthatnak az energiatakarékossági beruházásokat fontolgató háztartások a csütörtöki Magyar Nemzet szerint.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
